ESG befektetés: Trendi, hasznos és kifizetődő?!

Az ESG rövidítés az angol environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból tevődik össze, és olyan célkitűzések és kritériumok összefoglalójának tekinthető, amik valamilyen társadalmilag érzékeny problémára keresnek megoldást.  A teljesség igénye nélkül a legfontosabb ESG célok közé tartozik a klímaváltozás elleni küzdelem, a természeti erőforrások védelme, a megfelelő termékminőség garantálása, a munkavállalói jogok védelme, a transzparens működés, valamint a korrupció és pénzmosás elleni fellépés. A kifejezés egy 2005-ben megjelent ENSZ tanulmányból származik, amelynek címe, Who Cares Wins (Aki törődik, az nyer) jól ragadja meg a mozgalom fő üzenetét: a tudatos befektetés nem csak a társadalom számára hasznos, hanem a vállalat is profitálhat belőle.

ESG termékek napjainkban

Az azóta eltelt 15 évben az ESG elvek a befektetési piacok megkerülhetetlen szereplőivé váltak, 2018-ban például a világ legnagyobb vállalatinak több mint 80%-a tett közzé fenntarthatósághoz kapcsolódó jelentést. Emellett a vállalatok értékelésének fontos eszköze az úgynevezett ESG pontszám, ami számos környezeti, társadalmi és vállalatvezetési faktor alapján osztályozza a vállalatot. A pontszám alapján a vállalatokat ESG csoportokba sorolják, a legelterjedtebb MSCI értékelés például AAA-tól (legjobb) CCC-ig (legrosszabb) terjedő csoportosítást alkalmaz. A tudatos befektetések térnyerésével párhuzamosan az ESG pontszám is egyre fontosabbá válik, hiszen ma már sok termék kiszűri az alacsony pontszámmal rendelkező vállalatokat, akik így könnyen piaci hátrányba kerülhetnek a környezettudatosabb versenytársaikkal szemben.

A Tesla ESG adatlapja az MSCI adatbázisában

A Tesla „A” ESG osztályzattal rendelkezik, ami átlagos az autógyártók között. A cég élen jár a karbonlábnyom csökkentésében és a megújuló energiák használatában, ugyanakkor átlag alatt teljesít az emberi erőforrás menedzsment területén.

Az ESG befektetés hagyományosan az európai piacokra volt jellemző, az utóbbi években azonban az Egyesült Államok felzárkózott az öreg kontinenshez a befektetett összeg tekintetében. Emellett Ázsiában is egyre jobban elterjednek a tudatos befektetési lehetőségek, Japánban például 200-szorosára nőtt az állomány 2012 és 2018 között. Magyarország egyelőre kimaradni látszik ebből a trendből, ugyanakkor az MNB 2019-ben elindította Zöld Programját, valamint a BÉT céljai között is szerepel az ESG befektetések támogatása.

Jó befektetésnek bizonyult az ESG

Az ESG termékeket természetesen nem csak a társadalmi felelősségvállalás szellemében választják a befektetők. A visszatekintő adatok alapján a tudatos befeketések hozam és kockázat szempontjából is képesek felvenni a versenyt a hagyományos eszközcsoportokkal, sőt, egyes esetekben még felülteljesítés is megfigyelhető az ESG befektetések részéről.

Szemléletes példája az ESG termékek jó teljesítményének az MSCI két széles körben használt indexének, az MSCI ACWI World és az MSCI ACWI ESG Leaders éves hozamainak összehasonlítása. A 2008 óta eltelt időszakban az ESG szűrőt alkalmazó ESG Leaders 10 alkalommal múlta felülel az MSCI ACWI World részvényindex éves teljesítményét, beleértve az összes olyan évet, amikor esés volt megfigyelhető a részvénypiacokon. Ez utóbbi jelenséget, vagyis válság esetén az ESG befektetések árfolyamának kisebb mértékű zuhanását támasztja alá az idei év első fele is, amely során a koronavírus járvány okozott több piaci sokkhelyzetet.

AZ MSCI World és az MSCI ESG Leaders index teljesítménye a koronavírus járvány alatt

Ahogyan az az ábráról is leolvasható, az ESG Leaders index esetében kisebb visszaesés figyelhető meg, számszerűsítve 10,9% az MSCI World 12,2%-os csökkenéséhez képest. Habár ez első olvasatra nem tűnhet jelentős különbségnek, mégis jól mutatja, hogy a befektetők ma már jobban bíznak az ESG szempontokra nagyobb figyelmet fordító vállalatokban.

Miért kedvelik a befektetők az ESG termékeket?

Az előbb említett bizalomnak a hátterében számos tényező állhat, ezek közül néhány általános érvet gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül:

-A magasabb ESG pontszámhoz nagyobb transzparencia párosul, ezek a cégek így kiszámíthatóbbak

-A környezettudatos vállaltok jobban fel vannak készülve külső sokkhatásokra, így válság esetén kisebb eséllyel kerülhetnek bajba (csődbe)

-Az ambiciózus ESG célkitűzések marketing szempontból is hasznosak, jó színben tüntetik fel a vállalatot a befektetők körében

-A környezetvédelmi szabályok egyre szigorúbb követelményeket támasztanak, az alacsony ESG pontszámú vállalatok így hátrányba kerülhetnek a piaci versenyben

-A várakozások szerint az ESG elvek néhány éven belül alapkövetelmények lesznek a tőkepiacokon, a korábban lépő cégek így előnyös helyzetbe kerülhetnek, ami kedvezően hathat a részvényárfolyamokra

-Az ESG befektetések nagy népszerűsége önmagában biztonságosabbá teszi ezeket a termékeket, hiszen a beáramló vagyon fölfelé hajtja az árfolyamokat

A felsorolt érvek összefoglalásként elmondható, hogy a magasabb ESG pontszámmal rendelkező vállalatok már most kedvezőbb helyzetben vannak egyes szempontok (pl. transzparencia) alapján, mint a versenytársaik, ez az előny pedig a tudatos befektetések dinamikus terjedésével az elkövetkező években tovább nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ESG befektetések kockázatmentesek lennének. Alapvetően közvetlen (vagy befektetési alapokon keresztül közvetett) részvénybefektetésként ugyanolyan kockázatokat hordoznak magukban, mint a klasszikus részvénybefektetések. Ennek megfelelően csak ezen kockázatokat ismerve és felvállalva van helye a befektető portfóliójában.

Hogyan válasszunk ESG terméket?

Az egyre növekvő népszerűség miatt az elérhető ESG termékek száma is sokszorosára duzzadt az elmúlt időszakban. Ráadásul jelentős különbség figyelhető meg abban, milyen módon és milyen mértékben veszik figyelembe az ESG elveket az egyes befektetési lehetőségek. Ezért mindig érdemes utánanézni, hogy pontosan mi teszi ESG kompatibilissé az adott alap befektetési politikáját, és milyen célokat támogathatunk egy adott termékkel. A cikkünk lezárásaként ezért összegyűjtöttük néhány pontban, hogyan érdemes ESG terméket választani és mire kell feltétlenül odafigyelnie egy kevésbé gyakorlott befektetőnek:

-Az ESG megatrendből ETF-eken és befektetési alapokon keresztül egyszerűen és költséghatékonyan lehet részesülni. Ezek a termékek számos különböző értékpapírt tartalmaznak, csökkentve ezzel az egyedi, cégspecifikus kockázatokat.

-Érdemes utánanézni a termék kibocsájtójának és a kezelt vagyon méretének. Általánosságban elmondható, hogy az ismertebb kibocsátók termékei és a nagyobb alapok egyszerűbben vásárolhatók meg vagy adhatók el.

-Fontos ismerni a termék díjstruktúráját, hiszen ez érdemben befolyásolhatja az elért hozamot. Ugyanígy fontos információ az ajánlott tartási idő és a referencia index, ami megmutatja, hogy milyen időtávon milyen benchmarkot kíván felülmúlni a termék.

-Végezetül érdemes utánajárni, milyen ESG elveket követ a termék, hiszen ezen keresztül jobban megérthetjük, milyen célókat támogatunk a befektetésünkön keresztül. Fontos különbség például, hogy a termék teljesen kizárja-e az alacsony ESG pontszámú vállalatokat, vagy csak alulsúlyozza az ilyen részvényeket. Ezek az eltérések a befektetés kockázati szintjét is érdemben befolyásolhatják.

Az ESG elvek az elmúlt időszak tapasztalatai alapján hosszú távon tényezői lesznek a tőkepiacoknak, így mindenképpen érdemes a befektetőknek figyelemmel kísérni a témával kapcsolatos fejleményeket. Szerencsére úgy tűnik, hogy itthon is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudatos befektetések és ennek köszönhetően az elérhető termékek száma is fokozatosan növekszik. Bízunk benne, hogy az ESG termékek a jövőben is hozzá tudnak majd járulni a társadalmi problémák megoldásához, és bizonyítást nyer, hogy valóban kifizetődő figyelmet fordítani a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és az etikus vállalatirányítás kérdéseire.