MNB: a fizetési mérleg többlete kimagaslik a régióban

A 2013 végéig rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis Szlovákiában a 2 százalékos GDP-arányos többlet csökkenő tendencia mellett alakult ki, miközben a folyó fizetési mérleg Csehországban és Lengyelországban továbbra is hiányt mutat.

A külső finanszírozási képesség - szintén historikus csúcsot elérve - a GDP 7,2 százalékára emelkedett az első negyedévben. A szezonálisan igazítatlan külső finanszírozási képesség megközelítette az 1,6 milliárd eurót, ami jelentősen nagyobb az egy évvel korábbi értéknél. A folyó fizetési mérleg többlete 1 milliárd euró, a döntően EU-transzfereket tartalmazó tőkemérlegé közel 0,6 milliárd euró volt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a reálgazdasági adatokból számított finanszírozási képesség az első negyedévben a GDP 7,6 százalékát tette ki.

Az MNB kifejti, hogy a külkereskedelem emelkedő többlete - az éves szufficit meghaladta a GDP 8 százalékát - arra vezethető vissza, hogy jelentősen javult a cserearány, miközben az élénkülő külső kereslet és a bővülő autógyártás mellett az export növekedési üteme megegyezett a belföldi felhasználás gyorsulása miatt továbbra is jelentős importbővüléssel. A tovább mérséklődő jövedelemegyenlegen belül csökkent a korábban felvett külföldi hitelek után fizetett kamat, illetve a részesedések jövedelme miatti forráskiáramlás is.

Az idei módszertani váltással kapcsolatban a jegybank megjegyzi, hogy az alapvetően az adatok prezentálásában, a folyó fizetési mérleg szerkezetében okozott változást, a külső finanszírozási képesség ugyanaz maradt, vagyis ez összehasonlítható a korábbi adatokkal. Az áru és szolgáltatásegyenleg tételei között történtek átsorolások, ez azonban a két egyenleg összesített többletét nem módosította.

Az MNB jelentése szerint a jövedelemegyenleg hiányának négy negyedéves értéke tovább mérséklődött az idei első negyedévben, és a GDP 6 százaléka alá csökkent. A korábban felvett külföldi - tulajdonosi, illetve banki és egyéb - hitelek után fizetett kamatok is enyhén mérséklődtek, illetve a részesedések jövedelme miatti forráskiáramlás is enyhén csökkent a becslések alapján az előző negyedévhez képest.

Az EU-transzferek felhasználása 2014 első negyedévében is jelentős mértékű volt, és döntően a magánszektor beruházásait és részben fogyasztását támogathatta. A fizetési mérleg eredményszemléletű adatai alapján január-márciusban 0,9 milliárd eurónyi EU-támogatást használtak fel, ami kismértékben meghaladja az egy évvel ezelőtti értéket, így összességében a négy negyedéves transzferfelhasználás is enyhén emelkedett és mintegy 5,6 milliárd eurót tett ki. A jegybank kitér arra is, hogy az év elején tapasztalt gyengébb forintárfolyam nem hatott az adott időszak EU-támogatások forintban kifejezett összértékére.

A külső finanszírozási többlettel összhangban folytatódott az első negyedévben a nettó külső adósság csökkenése és a szektorok mérlegalkalmazkodása, miközben a nem adósság típusú forrásoknál beáramlás figyelhető meg. A nettó közvetlentőke-befektetések a 2013 negyedik negyedévi jelentős beáramlását követően 2014 első negyedévében több mint 0,6 milliárd euróval nőttek tovább. Az adósság típusú források mérséklődése is folytatódott: a legnagyobb mértékben az államháztartás mérsékelte a külfölddel szembeni nettó adósságát - amiben főként az EU-transzferek beáramlása miatti tartaléknövekedés játszott szerepet. A bankok külső forrásai a korábbi negyedévek csökkenésével szemben bővültek, amihez a lakosság portfólióátrendezése is hozzájárulhatott - írja az MNB.

A nettó külső adósság csökkenése az MNB szerint hozzájárulhat a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásához.

A jegybank közölte: 2014 elején a szezonálisan igazítatlan forráskiáramlás - a tavalyi utolsó negyedév kiugróan magas adósságtörlesztését követően - mérséklődött. A forráskiáramlás továbbra is a nettó adósság típusú források csökkenése (külföldi hitelek visszafizetése, devizatartalék növekedése) mellett alakult ki, miközben a nem adósság jellegű, döntően FDI-források növekedtek.

Január-márciusban 0,6 milliárd euróval bővültek tovább a nettó közvetlentőke-befektetések, míg a nettó portfóliórészvény-befektetések csökkentek - így a nem adósság jellegű források értéke közel 0,4 milliárd euróval nőtt. Tovább mérséklődtek a gazdaság nettó adósság típusú forrásai, azonban a korábbi trendekkel szemben a bankrendszer nettó külső adóssága nőtt, míg az államé csökkent.

Az idén az első negyedévében folytatódott a gazdaság nettó külső adósságának csökkentése, amelynek mértéke közel 1,7 milliárd eurót tett ki. A korábbi negyedévekkel szemben a bankrendszer külső adóssága közel 0,8 milliárd euróval emelkedett, amit azonban több mint ellensúlyozott az államháztartás adósságcsökkentése, ami csaknem 2 milliárd eurót tett ki.

Ezenfelül a külső adósság visszafizetéséhez hozzájárult a vállalati szektor is: a vállalatok mintegy 0,4 milliárd eurónyi külföldi hitelt fizettek vissza, így a belföldi szereplők 2012 eleje óta eltelt alig több mint két év alatt mintegy 19 milliárd euróval csökkentették nettó külső adósságukat a külföldi hitelek törlesztésével, illetve a külföldi követelések növelésével - közölte az MNB. (MTI)