Brit választások - Londoni elemzők: a hozamemelkedés nem a politikai kockázatot jelzi
Samuel Tombs, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági ügyekkel foglalkozó vezető közgazdásza csütörtöki tanulmányában kimutatta, hogy a brit állampapír - gilt - hozama az irányadó tízéves lejáratra az elmúlt egy hónapban 1,6 százalékról 2 százalékra emelkedett. Tombs szerint ugyanakkor nem sok jele van annak, hogy ez a választásokhoz kapcsolódó piaci aggályokat tükrözné.
A brit szuverén CDS-tranzakciók, vagyis az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek árazása is alacsonyan, mindössze 20 bázispont körül mozog - bár az aktivitás a gilt CDS-piacán a szokásosnál lanyhább -, és szűk a brit állampapíroknak az egynapos indexált swap-ráták feletti hozamfelára is, amely a befektetők által az elméletileg kockázatmentes eszközök rátája felett elvárt többletmegtérülést mutatja. Mindemellett szilárd a brit állampapír külföldi kereslete is.
A Bank of England - a brit jegybank - adatai szerint a nem rezidens befektetők az idei első negyedévben nettó 14,6 milliárd fonttal (hatezer milliárd forinttal) növelték portfolióikban a brit állampapírok állományát; ez a legnagyobb negyedéves növekedés 2013 negyedik negyedéve óta. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza hangsúlyozta csütörtöki elemzésében azt is, hogy a szuverén adósságpapírok hozamemelkedése nem brit sajátosság: az amerikai kincstárjegy hozama az elmúlt egy hónapban nagyjából ugyanannyival emelkedett, mint a brit államkötvényé.
Tombs szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a brit szuverén adósságeszközök hozamemelkedésének elsődleges hajtóereje nem a csütörtöki parlamenti választásokhoz kötődő bizonytalanság, hanem a deflációs aggályok enyhülése, amelyben szerepe van annak is, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára január óta 47 dollárról 67 dollárra emelkedett. A gilt hozamának mozgását befolyásolhatta az is, hogy az euróövezeti hozamok szintén emelkedtek, részben arra a spekulációra, hogy az eurójegybank (EKB) a vártnál hamarabb leállíthatja mennyiségi enyhítési ciklusát, mivel az euróövezeti inflációs kilátásokat terhelő, lefelé ható kockázatok enyhültek.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindezek alapján úgy tűnik, hogy a gilt piacának szereplőit nem nagyon aggasztja a választások utáni politikai bizonytalanság potenciális hatása a brit szuverén adósság iránti keresletre, és az a kockázat sem, hogy egy esetleges kormányváltás után nőhet az államkötvény-kibocsátás. Más nagy londoni házak is azt érzékelik, hogy nyugodtan várja a piac a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választások eredményét, annak ellenére, hogy még a voksolás napján is teljesen bizonytalan volt a választások kimenetele és a következő brit kormány összetétele.
A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég a választások előtti utolsó londoni kereskedési hét adatainak összegzésében szintén kiemelte, hogy a brit szuverén CDS-tranzakciók az év eleje óta stabilan 21 bázispont körüli értéken mozognak. A ház szakértői kimutatták azt is, hogy a brit szuverén CDS-kontraktusok az előző, 2010-es választások előtt a jelenleginél több mint kétharmadával voltak magasabbak. Az akkori választások előtti utolsó héten 77 bázispontos CDS-középárfolyamot mértek az ötéves brit államkötvény esetében.
A 21 bázispont környékén mozgó jelenlegi árazás alapján egységnyi, tízmillió font névértékű ötéves brit államkötvényre 21 ezer font körüli középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon. Ez a világ legjobb - vagyis a legcsekélyebb államadós-kockázatot jelző - szuverén CDS-árazásai között van. A súlyos adósságválsággal küszködő Görögország CDS-tranzakciói csütörtökön 2700 bázispont közelében mozogtak Londonban.
A Markit londoni elemzői szerint sem jeleznek érdemi piaci stresszhelyzetet a brit CDS-árfolyamok, annak ellenére sem, hogy a parlamenti választásokon a közvélemény-kutatások egybehangzó eredményei alapján sem a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt, sem legfőbb vetélytársa, a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz szükséges alsóházi többséget. A Markit londoni elemzői szerint e stabilitásnak az lehet a magyarázata, hogy csak e két nagy pártnak van esélye a kormányalakításra, és mindkettő továbbra is jórészt elkötelezett a költségvetési fegyelem mellett. (MTI)