Erste: a kohéziós alap felér egy Marshall-tervvel a kelet-közép-európai hatoknak
A kelet-közép-európai hatok (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Horvátország - CEE-6) számára a 2014-től 2020-ig tartó időszakra az EU strukturális és beruházási alapjaiban 167 milliárd eurós előirányzat áll rendelkezésre, ami az összes EU-támogatás közel fele - szerepel az MTI-nek eljutatott közleményben. Az önálló programként működő Connecting Europe Facility további stratégiai projektek számára nyújt támogatást a szállítási, az energetikai és a telekommunikációs infrastruktúra terén.
A 33,3 milliárd euró szétosztásra váró forrással rendelkező CEF több jelentős projekt végrehajtását teszi lehetővé. Magyarország a nyertesek között található a GDP-hez viszonyított támogatás mértékében, hiszen a legnagyobb mértékű támogatás Magyarországra áramlik (az éves GDP 3,2 százaléka), megelőzve a Balti-államokat is (ahol ez az arány a GDP 2,9-3,0 százalékát teszi ki). Az EU-pénzek felhasználása terén, Magyarország a kijelölt források több mint felét le tudta hívni (59,3, százalékot) a 2007-2013-as időszakban. Az EU-forrásokból származó előirányzat összesen 21,91 milliárd eurót, vagyis fejenként és évente 316 eurót tesz ki a következő hét évben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fő fejlesztési területként a foglalkoztatást és a mobilitást, valamint a kkv-k versenyképességének növelését jelölte meg. A kormány bejelentése szerint az EU-források mintegy 60 százaléka a gazdaság fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti majd elő. Hét százalék jut az oktatásra, a munkaerő képzésére és az élethosszig tartó tudás elősegítésére.
Az Erste elemzőinek véleménye szerint a magyar gazdaságban az egyik szűk keresztmetszetet a munkaerő képzése jelenti, ezt a területet mindenképpen szükséges lenne fejleszteni. Szintén a szűk keresztmetszetek felszámolását szolgálhatja a CEF-program. Az Erste elemzői az észak-déli irányú, határon átnyúló infrastruktúra javítását célzó projekteket emelik ki, például a Budapest-Zólyom közútfejlesztést, vagy a Budapest és a szerb határ közti vasútvonal modernizálását.
Az észak-dél irányú energetikai infrastruktúra fejlesztése az energiaellátási alternatívák további bővülését eredményezheti. Az EU kohéziós politikájáról az elemzés szerint általánosságban elmondható, hogy minél fejlettebb egy tagállam gazdasága, annál kevesebb pénzt kap az EU strukturális és beruházási alapjaiból. A CEE-6 régióban az EU-források 90 százalékos felhasználása évi 0,3-0,8 százalékkal növeli az átlagos GDP-növekedést a 2014-től 2020-ig tartó időszakban. (MTI)
