Draghi: a megszorítás és a növekedés nem zárja ki egymást
Az EKB elnöke a rendszeres "monetáris párbeszéd" nevű meghallgatáson elmondta: jóllehet a megszorítás rövid távon gazdasági visszaeséshez vezet, de az alapvető kérdés az, hogy "elkerülhetőek-e a reformok, fenntartható-e a korábbi állapot". Draghi kijelentette: az EKB éppen azért tartja fenn likviditási eszközeit, hogy elősegítse a hitelpiac bővülését, és ezzel támogassa a növekedés beindítását. Európában a bankok biztosítják az összes piaci finanszírozás 80 százalékát, a vállalatok kevésbé fordulnak tőkepiaci finanszírozáshoz - tette hozzá.
A szakember a meghallgatáson megismételte az EKB kormányzótanácsának decemberi ülését követő sajtótájékoztatón elmondott makrogazdasági elemzést, amely szerint a pénzpiaci zavarok továbbra is tompítják a gazdasági aktivitást, a kilátások pedig bizonytalanok. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan megerősítette, hogy az árstabilitásra ható kockázatok kiegyensúlyozottak. Elmondta: az euróövezeti infláció 3 százalék volt novemberben, és a jövő év során csökkenhet az EKB céljának számító 2 százalékos szint alá. Kérdésre kijelentette: annak ellenére, hogy Európán kívül sokan játszanak annak "morbid" gondolatával, hogy az euróövezet felbomolhat, nincs kétségem az euró erejét, állandóságát és visszavonhatatlanságát illetően.
A Financial Times-nak adott hétfői interjújára utalva elmondta: jogos és időszerű lépés volt felvetni az euróövezet felbomlásának óriási költségeit. Mint ismeretes, a Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi "tabut tört meg" azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet "egyszerűen abszurdnak" nevezte még a felvetést is.
A hitelminősítők tevékenységével kapcsolatosan elmondta: jóllehet a piac számára hasznos információt közvetítenek a hitelminősítők, de nem szabad kizárólag erre bízni a befektetői döntéseket, fel kell ismerni az ilyen besorolások korlátait. Kifejtette: az EKB maga is támaszkodik a hitelminősítői besorolásokra, de ez csak egy a sok szempont közül és nem szabad mechanikusan követni a hitelminősítői döntéseket. Draghi kijelentette: az EKB által általánosan támogatott, a hitelminősítők tevékenységének szabályozásáról szóló bizottsági javaslat egy stabil keretet céloz meg, amely csökkenti a hitelminősítői döntésekből fakadó piaci volatilitást, továbbá javítja a döntések minőségét és átláthatóságát.
Az európai állam- és kormányfők december eleji megállapodásáról elmondta: az áttörést hozott, mivel megalapozza a költségvetési politikák szorosabb koordinációját. Arról, hogy az Egyesült Királyság nem csatlakozott a többi uniós tagállamhoz a megállapodásban hangsúlyozta: előnyére válna az Európai Unió egészének, ha sikerülne együttműködni, de fel kell ismerni, hogy az euróövezet sajátságos gondokkal küzd.
Arra a felvetésre, hogy Francois Hollande francia ellenzéki elnökjelölt az elmúlt héten arra tett ígéretet, hogy megválasztása esetén növelné az EKB kötvényvásárlásait Draghi leszögezte: az EKB szabályai egyértelműen megfogalmazzák a szervezet mandátumát és, hogy tilos a tagállamok költségvetéseit finanszírozni. Elmondta: ha eltérnénk mandátumunktól, az aláásná az intézmény hitelességét, ami nem tenne jót a piaci bizalom, illetve az euróövezeti intézményrendszer szempontjából. (MTI)
