Hollande: a sötét erők nem képesek ártani a francia-német barátságnak

1962. július 8-án Charles de Gaulle akkori francia elnök és Konrad Adenauer német kancellár a reimsi székesegyházban közösen részt vett egy "békemisén". Néhány hónappal később írták alá a német-francia kiengesztelődést megpecsételő Elysée-szerződést.
    

A francia elnök száz méterre a katedrálistól szakadó esőben fogadta Angela Merkel német kancellárt, majd több száz ember tapsa közepette együtt jelentek meg a két világháborúban fontos szerepet játszó város főterén.
    

"A tegnap esti eseményekkel kapcsolatban azt mondom: semmilyen sötét erő nem árthat a francia-német barátság elmélyült folyamatának. A barátságunk egész Európát inspirálja. Nem leckéztetni akarunk, hanem egyszerűen példával akarunk szolgálni" - mondta a francia államfő. Majd német kollegájához fordulva hozzátette: "Kancellár asszony, azt javaslom, hogy nyissunk ki egy új ajtót, sőt lépjünk együtt át az új ajtó küszöbén, szorosabbra fűzendő a két nép közötti barátságot".
    

Angela Merkel szerint a De Gaulle és Adenauer által hátrahagyott "örökség" lényege: a két karizmatikus vezető tudta, hogy egymás mellé kell állni a nehéz helyzetekben. Ennek szellemében a német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a francia-német egyetértéssel "bármilyen, nem csak a két nép, de egész Európa számára adódó kihívás leküzdhető". Szerinte Európa jelenleg "nagy próbatételen" megy keresztül.
    

"Létre kell hoznunk a gazdasági és a monetáris uniót, ez herkulesi feladat, de Európa képes rá" - mutatott rá Merkel. "Európa több mint egy deviza, és a francia-német barátság megkerülhetetlen ebből a szempontból; nagyon erősen meghatározta az európai egyesülést, de nem kizárólagos viszony, hanem mindenki előtt nyitott, hogy csatlakozzon hozzá" - hívta fel a figyelmet a német kancellár.
    

Merkel szavai egybevágtak a francia elnök előző napi nyilatkozatával, amelyben óvott attól, hogy az Európai Unióban egyfajta "német-francia direktórium" alakuljon ki, amely dönt a többi tagország sorsáról. Hollande egy lapinterjúban hangsúlyozta, hogy a német kancellár és közte egyetértés van abban, hogy a döntésekbe az EU többi tagállamát is be kell vonni.
    

A két ország vezetője beszédében először szólította egymást keresztnevén, s most először nyilvánosan arcon csókolták egymást, majd együtt vonultak végig a tömegben, ahol kezet fogtak az emberekkel és autogramot osztogattak. Elemzők szerint ez annak a jele, hogy a francia elnökválasztási kampányt, majd a szocialista jelölt elnökké választását követő feszült francia-német viszony feloldódott, és a két ország vezetői látványosan is mutatni akarják, hogy most már vállvetve dolgoznak együtt a válságkezelésen. (MTI)