LinkedIn: enyém, tiéd, kié a szakmai háló?
A hazánkban is jól ismert LinkedIn a világ egyik legnagyobb szakmai közösségi hálója, amelyet mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók előszeretettel használnak szakmai/üzleti kapcsolatok létesítésére és fenntartására. Míg a LinkedIn a cégek egyik jelentős online marketingeszközévé, addig a magánszemélyek számára az egyéni karrierépítés egyik fő lehetőségévé vált. Mindezek alapján aligha megkérdőjelezhető, hogy napjainkra a felhasználók tudatosan, egyéni vagy üzleti célokból kialakított kontaktlistája jelentős vagyoni értéket képvisel.
2011 novemberében az egyik brit bíróság arra kötelezett egy munkavállalót, hogy „adja át” volt munkáltatójának az interneten létesített szakmai kapcsolati adatait. A munkaviszony fennállása idején kiépített, egy meghatározott területhez tartozó, és a versenytársak számára jelentős értéket képviselő kontaktlista tulajdonjogát a perbeli esetben a munkáltatónak ítélte a bíróság, mégpedig azért, mert véleménye szerint ezek az információk bizalmas jellegűnek (tehát üzleti titoknak) minősülnek.
„A nemzetközi esetjogban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a munkáltató szabadon rendelkezhet-e azokról a virtuális kapcsolatokról, amelyeket a saját eszközei segítségével és személyes utasításai alapján a munkavállalója – legtöbbször munkaidőben – kiépített és fenntartott. Azaz a munkáltató kérheti-e az adott lista átadását, törlését a munkavállalótól, esetleg megtilthatja-e azok további felhasználását, ha a munkavállaló távozik a cégtől” – magyarázza Csengery Levente, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere. Hozzáteszi: „szerte a világon és Magyarországon is az egyik legfontosabb kérdés a szakmai kapcsolatok építését célzó közösségi oldalakat tekintve, hogy a kapcsolatrendszerből származó információ üzleti titoknak tekinthető-e. ”
A 2014. március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint üzleti titok „a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli”.
A fenti definícióból következően ahhoz, hogy üzleti titoknak minősüljön egy közösségi média oldalon kiépített virtuális kapcsolatrendszer nem lehet közismert vagy könnyen hozzáférhető, mások nem juthatnak hozzá anélkül, hogy a tulajdonos jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét ne sértsék vagy veszélyeztessék, illetve a titok megőrzésével kapcsolatban a jogosultat felróhatóság nem terhelheti.
„Azt, hogy a kiépített virtuális kapcsolatrendszerünk közismertnek vagy legalábbis könnyen hozzáférhetőnek tekinthető-e, álláspontunk szerint adatvédelmi beállításaink határozzák meg” – mutat rá Csengery Levente.
A LinkedIn a legnépszerűbb közösségi oldalaktól alapvetően abban tér el, hogy a felhasználóknak nincs hozzáférésük a kapcsolatrendszerükön kívül lévő személyek szakmai/üzleti hálójához, a felhasználók azonban azt is beállíthatják, hogy még a kapcsolati hálójuk tagjai se láthassák a kontaktlistájukba tartozó személyek adatait.
A szakértő szerint a kapcsolati hálót a munkáltatónak tulajdonító következtetés a magyar bíróságok előtt is elképzelhető, kapcsolódó joggyakorlat azonban még nem áll rendelkezésünkre. A brit példa mellett szólhat az, ha a munkavállaló munkaidőben, a munkáltató eszközeit használva, a munkáltató utasításai szerint építi ki online üzleti kapcsolatait. Ugyanakkor bizonyítási nehézséget okozhat annak elkülönítése, hogy mely kapcsolati adatok jöttek létre a munkáltató érdekében és melyek azok, amelyek a munkavállaló egyéni szakmai céljainak elérését célozzák (pl. álláskeresés).
„Amennyiben a virtuális kapcsolati háló a szerzői jogi törvény értelmében szerzői jogi védelem alá eső adatbázisnak minősül és az adatbázis kialakítása a munkavállaló munkaviszonyából fakadó kötelezettsége – vagyis azt a munkáltató utasításait követve ún. szolgálati viszonyban hozza létre –, a létrehozott szellemi alkotás a munkáltatót illeti” – magyarázza Csengery Levente.
Csengery Levente szerint a későbbi jogviták és bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében célszerű már a munkaviszony létrejöttekor egyértelműen rögzíteni, hogy a munkáltató milyen szintű aktivitást vár el a közösségi média oldalain a munkavállalótól, mennyiben kíván rendelkezni a kapcsolati adatokkal, amelyeket munkavállalója munkaköri feladatként létrehozott, illetve mi lesz a sorsuk ezeknek az adatoknak a munkaviszony megszűnésekor. Hasznos lehet továbbá annak rögzítése, hogy a bizalmas információk védelmét, titokban tartását milyen technikai megoldások segítségével biztosítják a felek, és az kinek a felelőssége. Ezen szabályozás legkézenfekvőbb módja e kérdéseknek a munkaszerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzataiban történő rögzítése.
„Az egyértelmű kommunikáció nem csak a munkáltató érdeke, de a munkavállaló számára is fontos, hiszen iránymutatásként szolgál a munkáltató elvárásait illetően. Ezen túlmenően pedig amennyiben a munkavállaló a munkaviszony alatt, vagy jellemzően annak megszűnését követően mégis megtagadja az együttműködést a munkáltatójával, a bíróság előtt könnyebben bizonyítható, hogy a munkáltató megtette a megfelelő lépéseket a bizalmas információk titokban tartása érdekében” – hangsúlyozza a szakértő.
Fontos kérdés, hogy amennyiben a munkavállaló megtagadná az üzleti titoknak minősülő LinkedIn-kapcsolatok átadását vagy törlését, a munkáltató miképpen akadályozhatja meg, hogy ezeket az információkat a munkavállaló felhasználja a munkaviszonya megszűnését követően. Itt lehet jelentősége munkaszerződés titoktartási rendelkezéseinek, valamint a versenytilalmi megállapodásnak, hangsúlyozza Csengery Levente. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a titoktartási kötelezettség a munka törvénykönyve szerint korlátlan ideig, ellenérték fizetése nélkül is terheli a munkavállalót, aki az üzleti titkot munkaviszonya megszűnését követően sem használhatja fel. A munkaszerződésben éppen ezért célszerű pontosítani, hogy mit ért a munkáltató üzleti titok alatt, és hogy annak megsértésekor milyen jogi szankciókat helyezhet kilátásba (pl. kötbérfizetési kötelezettség).
