Szijjártó: eszünk ágában sincs visszatérni a többkulcsos adórendszerhez
Szijjártó Péter szerdán újságírók előtt kifejtette: 2012-ben kivezetik a korábbi, "torz" adórendszer megmaradt elemeit, "mementóit", így az adózónak kedvezményt jelentő adójóváírást és a többlet-adófizetési kötelezettséget jelentő félszuperbruttót.
Azok esetében, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt keresnek, mindkettőt kivezetik, azoknál pedig, akiknek 202 ezer forint feletti a havi jövedelmük, a félszuperbruttó kivezetése két lépésben - 2012-ben, majd 2013-ban - történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám - mivel "senki nem kereshet kevesebbet" az arányos adórendszerre való átállás miatt - őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben - ismertette, hozzátéve, hogy 202 ezer forint felett mindenki többet fog keresni. Ebben a kategóriában mindenkinek két lépcsőben növekszik majd a keresete, mivel a félszuperbruttót két lépésben vezetik ki - mutatott rá.
A pontos részleteket tartalmazó megoldási javaslatot jövő szerdán terjeszti a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - közölte a szóvivő. Szijjártó Péter azt mondta, a többkulcsos, progresszív adórendszer volt az egyik okozója annak, hogy Magyarország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe került. A többkulcsos, progresszív adórendszer bonyolult volt, munka-, család- és vállalkozásellenes, adóelkerülésre adott lehetőséget, büntette a munkát - tette hozzá. Ezzel szemben - folytatta - az egy, 16 százalékos kulccsal dolgozó, arányos adórendszer támogatja a munkát, a családokat és a vállalkozásokat. Kijelentette, az arányos adórendszer kialakítása folyamatának végére senki nem fog rosszabbul járni a szisztémával - "mindenfajta kiegészítő elem nélkül".
A minimálbér tervezett emelésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő szóvivője azt mondta: két ügyben is konzultál a kormányzat a munkaadókkal. Egyrészt a minimálbér növelésével, másrészt a béremelési ajánlással összefüggő tehermegosztásról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölte: a tárca a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak a minimálbér 92 ezer forintra, valamint a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő. Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ-főtitkár.
Szerdán minden ellenzéki párt bírálta a kormány adópolitikáját. Az MSZP és az LMP egyaránt úgy vélekedett, hogy megbukott az egykulcsos adórendszer, és ezt a kabinet is beismerte. A Jobbik azt közölte, a párt számára átmenetileg sem elfogadható a kormány által tervezett kompenzációs szisztéma a személyi jövedelemadó rendszerén belül.
A nemzetgazdasági tárca kedden tudatta: a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból - ismertetette a minisztériumi közlemény, kifejtve, hogy a kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti. (MTI)
