Jó időben, jó árazással bocsátották ki a magyar eurókötvényt
A 2019 januárjában lejáró kötvény árazásakor kialakult hozam 270 bázisponttal magasabb a vonatkozó euró kamatcsere (mid-swap) hozamnál. Az éves kamatfizetést tükröző kupont még nem közölte az ÁKK. Jó időben bocsátotta ki Magyarország a kötvényt, mert most van pénz a piacon - mutatott rá Németh Dávid.
Az ING Bank elemzője magyarázatként hozzátette azt is, hogy június végén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed befejezi a 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját, ami változtathat a helyzeten. Hasonló véleményt fogalmazott meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is, aki szerint "a befektetők számára fontos üzenet, hogy a magyar devizaadósság finanszírozása 2011-ben rendben van", hiszen a tervezett 4 milliárd eurónak megfelelő devizakibocsátást elvégezte az ÁKK.
A korábbi 10 éves és 30 éves dollárkötvény összege 4,25 milliárd dollár volt, ami majdnem 3 milliárd eurónak felel meg, ehhez jön hozzá a mostani egymilliárd eurós kötvény. Az MKB Bank elemzője hozzátette, hogy a dollárkötvény után viszonylag gyorsan jött az eurókötvény kibocsátás. Kondrát Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁKK a forintfinanszírozásnál is 230 milliárd forinttal a tervezettnél előrébb tart.
Ezt megerősítve Németh Dávid elmondta, hogy az ÁKK láthatóan igyekszik a rövid kötvénylejáratokat hosszabbra váltani. Az árazással kapcsolatban mindkét elemző kedvezőnek minősítette a 270 bázispontos felárat, ami többé-kevésbé tükrözi 240 pontos 5 éves magyar CDS felárat (a szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető származékos biztosítási csereügyletek díjszabását). Ez a CDS felár azonos a spanyollal, ugyanakkor a török felár most 150 bázispont a lengyel 140. Bár az éves kamatfizetési kötelezettséget tükröző kupont még nem adta meg az ÁKK, Németh Dávid szerint az 6 százalék körül alakulhat.
(A kamatbecslés a 270 bázispontos felár és a 7 éves jelenleg 3,43 százalékos euró fixing összegére épül.) Az elemzők utaltak arra is, hogy az ÁKK 3,5 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezik, amelyet az MNB-nél tart, s noha ezt az összeget a tervek szerint 2014-ig (amit a Konvergencia Programban jelzett a kormány) az adósság csökkentésre kívánják fordítani, az összeg amolyan vastartalékként szolgálhat, amennyiben 2012-től a devizafinanszírozás valamilyen okból elakad. (MTI)
