Okos mérés: közel a jövő energiatakarékossági megoldása

A tanulmány a Magyar Energia Hivatal és a Világbank megbízásából készült azért, hogy megvizsgálja az okos mérés magyarországi bevezetésének lehetőségeit és feltételeit, ehhez javasoljon szükséges jogszabályi változtatásokat, tegyen javaslatot a bevezetés módjára és ütemezésére. Elvárás volt az is, hogy a szélesebb körben is alkalmazható, nem kifejezetten Magyarországra vonatkozó eredményeket is dolgozza fel a Világbank számára. Az okos mérők lehetővé teszik azt, hogy a fogyasztók a jelenleginél sokkal pontosabb és gyakoribb információt kapjanak energiafogyasztásuk alakulásáról. Segítségével lehetővé válik, hogy az energia felhasználására vonatkozó adatokat összegyűjtsék, és energia fogyasztó készülékeiket úgy üzemeltessék, hogy azok a legtakarékosabban a legolcsóbb energiát használják fel.

Ezek a mérőkészülékek kétirányú adatkommunikációra képesek, lehetőséget adnak a távszabályozásra, rendelkeznek táv-ki- és bekapcsolási funkcióval, a fogyasztásmérséklés lehetőségével meghatározott költségmaximumok figyelembevételével. Az okos mérők képesek többek között a tarifák és tarifaidőszakok folyamatos figyelemmel kísérésére, elősegítve ezzel azt, hogy a háztartási eszközöket akkor üzemeltessék, amikor a legkedvezőbb áron áll rendelkezésre az energia. Az okos méréshez megfelelő technológiának kell kapcsolódnia a hálózatban és a háztartásban egyaránt. Közérthetően szólva a háztartásban olyan energiát felhasználó berendezésekre van szükség, amelyek "értenek" az okos mérő "szavából".

A tanulmány az okos mérési rendszerek üzemeltetésére a közüzemi szolgáltatóktól, tehát áram- gáz- és távhő-szolgáltatóktól független úgynevezett területi okos mérési adatgyűjtő és szolgáltató vállalatok alapítását és versenyeztetését tartaná jónak az energia hatóság felügyelete alatt. Az okos mérés jelentős beruházási és működési költségei miatt a tanulmánykészítők véleménye szerint csak olyan modellt érdemes bevezetni, amely előnyt biztosít az egyes különálló közművek összehangolására, azaz "többközműves" megoldást jelent, a kialakított mérési rendszer egyszerre nyomon követi a villamos energia, a gáz- és esetleg a vízfogyasztás vagy akár a távhővel ellátott háztartások hőfogyasztását is.

A tanulmánykészítők számítása szerint, a bevezetés nemzetgazdasági szinten mintegy 100 milliárd forint hasznot hozna, mivel a várható energia-megtakarítás révén a háztartások mintegy 115 milliárd forintot nyernének vele, míg a környezeti haszon értéke meghaladná az 50 milliárd forintot. Így a rendszer kiépítése még akkor is indokolt, ha az energiatermelők és szolgáltatók számára az okos mérés nem járna jelentős közvetlen anyagi előnyökkel. Az ágazatban a jelenlegi évi 74 milliárd forint áramhálózati veszteség 20 százalékkal, az évi 15,5 milliárd forintot kitevő gázhálózati veszteség akár 40 százalékkal lenne csökkenthető az okos mérők elterjesztésével.

Az áramfogyasztás lejárt tartozásainak évi 27 milliárd forintos nagyságrendű összege a becslések szerint 90 százalékkal lenne mérsékelhető, míg a földgázszolgáltatásban az 59 milliárd forint kintlévőséget meg lehetne felezni. A tanulmány foglalkozik azzal, hogy bár az okos mérés számos többlet funkciót tartalmaz és szolgáltatást ad, valójában az energiahálózat alap infrastruktúrája lehetne. Ezzel lehetővé válna az, hogy az üzemeltetés, a beruházások és az energiatermelés optimalizálása nagyobb hatékonysággal történjék. A távhő területén lényegesen alacsonyabb a kiaknázható hasznosság - állapítja meg a tanulmány -, mert elfogadható költséggel erre még nincs stabil technikai megoldás. A háztartások szintjén lehetőség lenne vízzel kapcsolatos okos mérésre is, aminek lehetőségét a szabályozásban nyitva kellene hagyni a tanulmány készítőinek véleménye szerint.