Londoni elemzők: már a bankválság jelei is láthatók Oroszországban
Citybeli elemzői vélemények szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaira - főleg a balti köztársaságokra - is átszűrődik majd az orosz válság, a járványhatást azonban várhatóan ellentételezi a belső kereslet erősödő szerepe e gazdaságok növekedésében. William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőházának, a Capital Economicsnak a felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza pénteken ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az egynapos bankközi kamatok 27 százalék fölé emelkedtek az orosz bankszektorban a hét elején mért 11 százalékról.
A jelenlegi bankközi kamatszint - amely "normális" időszakokban rendszerint együtt halad a jegybank irányadó rátájával - most igen jelentősen, több mint 10 százalékponttal meghaladja a jegybanki likviditás költségeit, és ez arra vall, hogy elkezdődhetett az orosz bankközi hitelpiac befagyása - hangsúlyozta Jackson. Az elemző szerint ez aggasztóan emlékeztet a 2008-as válsághelyzetre, amikor az orosz bankközi ráta szintén a jegybanki kamat fölé emelkedett, és utána bankválság következett. Ráadásul az orosz bankközi hitelkamat jelenleg meghaladja a 2008-ban mért szinteket.
Több oka is van annak, hogy miért jár messze az orosz jegybanki alapkamat felett a bankközi hitelráta. Az egyik az, hogy a befektetési eszközök árfolyamzuhanása miatt csökkent a bankközi hitelezés fedezetéhez használható eszközállomány, a másik pedig az lehet, hogy a bankok a partnerkockázattal kapcsolatos növekvő aggályok miatt már korlátozhatják az egymásnak nyújtott hiteleket. Ez is a bankközi piac kezdődő befagyásának jele - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azt vizsgálták pénteki tanulmányukban, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra milyen mértékben terjedhet át az orosz pénzügyi válság.
A ház kimutatása szerint a térség ukrajnai exportja gyakorlatilag már összeomlott; régiós átlagban és éves összevetésben 30 százalékkal zuhant az Ukrajnába irányuló kivitel értéke. Ukrajnának azonban korábban is csak csekély részesedése volt a térség exportjában, így ennek átszűrődő hatása marginális. Az orosz piacra irányuló export mindazonáltal - jóllehet valamelyest már szintén csökkent - várhatóan jövőre zuhanhat nagyot, ha az orosz gazdaság recesszióba kerül. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ez egyre valószínűbbnek tűnik: a ház jelenlegi várakozása az, hogy ha a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára 70 dollár alatt marad, az orosz hazai össztermék (GDP) legalább 4 százalékkal visszaesik 2015-ben.
A cég szerint a közép-európai gazdaságok közül elvileg Lengyelország tűnik a legveszélyeztetettebbnek, mivel a lengyel export 5 százaléka megy Oroszországba. Lengyelország azonban jóval zártabb gazdaság, mint a cseh és a magyar - a teljes lengyel kivitel értéke a hazai összterméknek csak a 40 százaléka -, és ez tompítja a lengyel GDP-növekedésre gyakorolt hatást. A Morgan Stanley londoni elemzőinek modellszámításai alapján ha a térség oroszországi exportja 2015-ben 30 százalékkal visszaesik, az a lengyel GDP-növekedési ütemet 0,5 százalékponttal, a magyar növekedést 0,6 százalékponttal, a cseh gazdaság bővülését 0,7 százalékponttal lassíthatja. Sokkal rosszabbul járnának a balti köztársaságok, tekintettel kiterjedtebb oroszországi kereskedelmi kapcsolataikra.
A Morgan Stanley számításai szerint az orosz export 30 százalékos zuhanása 4 százalékpontnál valamivel többet faragna le Litvánia GDP-növekedési üteméből; Lettország és Észtország esetében egyaránt mínusz 2 százalékpont körüli lenne a hatás. A cég londoni elemzői szerint ráadásul ezek csak az Oroszországgal közvetlenül folytatott kereskedelem esetleges visszaesésének hatásai lennének. A közép- és kelet-európai térség ugyanis mélyen integrálódott a német gazdaság beszállítói hálózatába, és így - attól függően, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók milyen mértékben érintik a német-orosz kereskedelmi forgalmat - a hatás még nagyobb lehet, mint amennyit a közép- és kelet-európai gazdaságok közvetlen oroszországi kereskedelmi kapcsolatai önmagukban okozhatnak - hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház szerint fontos enyhítő tényező ugyanakkor a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési szerkezetének átalakulása, jelenleg ugyanis ebben a térségben immár a hazai kereslet a növekedés elsődleges hajtóereje, sokkal inkább, mint az elmúlt időszakban bármikor. Emiatt a térség gazdaságai ma jobban el tudják szigetelni magukat a külső kereskedelmi sokkoktól, mint a 2011-2013-as időszakban, amikor növekedésüket jórészt még külső tényezők határozták meg - állapítják meg pénteki tanulmányukban a Morgan Stanley londoni elemzői.
