Matolcsy: megbukott a neoliberális gazdaságpolitika
Matolcsy György Magyarország testőreinek nevezte a dialóguskötetben megszólaló három szereplőt, Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját, Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét és Patai Mihályt, az UniCredit bank elnök-vezérigazgatóját, a bankszövetség elnökét, akik a kötetet gondozó Éghajlat kiadó munkatársának kérdéseire válaszoltak.
Ők hárman – sok más emberrel szemben – védték Magyarországot három területen, a saját területükön, a gazdaságelmélet, az érdekképviselet és a bankrendszer területén – jelentette ki az MNB elnöke. Azt hinnénk, hogy ez – Magyarország megvédése – természetes, de nem az. Vannak, akik folyamatosan támadják a kialakuló magyar modellt, az új Magyarországot, a sikeres válságkezelést - Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Mellár Tamás – egy másik, támadó trió – mondta.
Hozzáfűzte: vannak továbbá olyanok, akik sokkolták Magyarországot sokkterápiával a 90-es években, elindították azon az úton, amely a válságkezelésbe vezetett. Ha az egész magyar közgazdásztársadalom olyan lett volna, mint a most bemutatott könyvben megszólaló három karakter, nem így alakult volna az elmúlt 25 év – szögezte le. Matolcsy György kijelentette: a könyv jó időben jelent meg. Lezárunk egy ötéves, sikeres válságkezelő időszakot, amely a bankadóval indult és a forintosítással zárult, és lezárul egyúttal egy 25 éves útkeresés – fogalmazott. A könyvben megtalálni mindazt, ami az elmúlt 25 évben fontos volt Magyarországon – fűzte hozzá az MNB elnöke.
A könyv egyik fejezete az euró magyarországi bevezetésével foglalkozik. Az MNB elnöke erről azt mondta: nem lett volna sikeres a magyarországi válságkezelés, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az európai intézmények ortodox eszköztárát követjük. Szavai szerint ezt mutatja Portugália, Spanyolország és különösen Görögország példája. Ugyanakkor „fura paradoxon” – mutatott rá a jegybankelnök –, hogy ha Magyarország 2002 után fegyelmezett gazdaságpolitikát folytat, és bevezeti az eurót, valószínűleg nem lett volna szükség válságkezelésre.
Az első Orbán-kormány elindította a folyamatot - 2001-ben célul tűzte ki az euró 2007-es bevezetését –, de mint mondta, az utána jövő kormányok elszúrták a csatlakozás lehetőségét, így most egy kicsit várni kell, 2020 utánig. Lentner Csaba a bemutatón elmondta: társaival együtt azt próbálják bebizonyítani, hogy a neoliberális felfogással szemben létezik másik gazdaságpolitika, amely jobb a gazdaság minden szereplője számára. Rámutatott: a tartós növekedéshez elengedhetetlen a kereskedelmi bankok által biztosított tőke is, ezért kiegyezésre van szükség. A gazdasági szabadságharc szükséges, de nem lehetünk örök életünkben szabadságharcosok - fogalmazott.
Parragh László arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem voltak ilyen jók a magyar makrogazdasági mutatók. Ehhez kellett az a gazdaságpolitikai fordulat 2010-ben, amelynek meghatározó alakja volt Matolcsy György - mondta. A magyar gazdaságpolitika jelenlegi pályája fenntartható, mert lezajlottak a szükséges változtatások az adórendszerben, a nyugdíjrendszerben, a szociális segélyezés rendszerében – jelentette ki a kereskedelmi és iparkamara elnöke. Patai Mihály kiemelte: a könyv bizonyíték rá, hogy lehet úgy véleményt cserélni, hogy tiszteletben tartjuk a másikét, de közben kitartunk a saját álláspontunk mellett. A bankelnök leszögezte: Magyarország európai beilleszkedésének nincs alternatívája. Megfogalmazása szerint „az európai pozícionáltságunk és a versenyképesség fő gátját a viselkedésben és a közgondolkodásban meglévő igazodási gondok jelentik”.
