MNB: megettük már a szaloncukrunk javát?

Az igazi kérdést ebben az esetben a szavazati minta jelenti, mivel a novemberi ülésen minden tag az 50 bázispontos kamatemelés mellett tette le a voksát, ám az elmúlt hetek politikai viharában könnyen megtörhetett ez a nagy egyetértés.

Equilor vélemény a döntésről

A jegybank mostani döntésével sem került a piac elé, mivel a mai monetáris szigorítás is csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egyelőre nincs (természetesen afelől nincs kétségünk, hogy pénzügyi stabilitás szempontjából bőven megfelelő a döntés).

A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy kormányzati részről egy új alelnök és tanácstag megválasztása is felmerült, ráadásul az elmúlt napokban a PSZÁF és az MNB összevonásának ötlete is folyamatos címlapi megjelenéseket garantált a jegybanknak.

Az EU/IMF-tárgyalások megszakadása nem tett jót a hazai pénzügyi eszközök megítélésének, de a kiábrándulás nem tartott sokáig, hiszen továbbra is érdekünk a megállapodás szignózása. Ugyanakkor a jegybank is élénken figyeli a folyamatokat, ezért könnyedén érvényesülhet a kivárás az MNB részéről addig, amíg január-február folyamán megszületik az új szerződés a hitelezőkkel.

Milyen folyamatok zajlottak az idén a forintban?

A bóvli kategóriába kerülésünket követően fokozódtak a kamatemelési várakozások, mivel a forint is gyengülésnek indult és az állampapírpiacon is az eladók vették át a stafétát. Ezt követően az IMF-hitel meglebegtetése és a tárgyalásokról érkező hírek megnyugtatták a szereplőket.

A jegybank a kamatemelés mellett verbális intervencióval és esetlegesen piaci forintvételekkel menedzseli az EUR/HUF-árfolyamot, bár ez utóbbiról nagyon nehéz pontos információt szerezni és a jegybanknak sem érdeke, hogy ezzel kapcsolatban információt csepegtessen.

Ha ugyanis az MNB előre megmondaná a forintvételek időpontját, mértékét, beavatkozási szabályrendszerét, azzal keringőre hívná a piaci szereplőket és ebben a táncban bizony a jegybank lábán taposnának folyamatosan.

Nemzetközi kamatkörnyezet

Az EKB oldaláról Draghi hozta a kötelezőt december elején, így 1,00%-ra csökkent a központi bank alapkamata. Ez további implicit kamatemelés volt az MNB szemszögéből (hiszen az EKB és MNB rátája közötti különbözet tovább növekedne).

A FED részéről érdekességet hozott a múlt heti kamatdöntés, hiszen megingott a Bernanke vezette grémium annak kapcsán, hogy jó-e, ha 2013. közepéig marad a jelenlegi 0-0,25%-os irányadó ráta, miközben az inflációs folyamatok kapcsán bőven lenne ok a kamatemelésre is. Előrelépés azonban itt sem mutatkozott.

Mire számít az Equilor a piacon?

Tekintettel arra, hogy a döntés megfelelt a piaci várakozásnak, a kezdeti lelkesedés csökkenhet az EUR/HUF vonatkozásában. A részvénypiacon és kötvénypiacon már erre rendezkedett be a szereplők többsége, itt érdemi változásra csak akkor számítunk, ha a jelenlegi piaci várakozáshoz képest markáns eltérést jelez majd a mai sajtótájékoztató.

A piaci szereplők 2-3 hónapos horizonton további 25-50 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak. Amennyiben felfelé módosulnak a várakozások, az a forint kapcsán erősödést hozna, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené.

A kamatemelési várakozások csökkenése csinosabbá tenné a részvényeket és a kötvényeket, ugyanakkor a forint kapcsán esetleg újabb gyengülési hullám alakulhatna ki abból fakadóan, hogy a piaci szereplők az MNB esetleg vártnál kisebb tűzerejére rendezkedhetnek be.

A következő kamatdöntés egyébként 2012. január 24-én, kedden lesz.