Malmström: minden tagállamnak vétójoga van
"Ha csak egyetlen ország is elutasítja, nincs megállapodás. C'est la vie" - mondta a svéd biztos. Rámutatott ugyanakkor, hogy a brüsszeli testület biztosan nem tudja meggyőzni a kétkedő osztrákokat, vagy németeket, ez a tagállamok feladata volna. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséggel (TTIP) összefüggésben a kereskedelmi biztos arra is kitért, hogy érezhető, mekkora az aggodalom, amellyel a bizottság igyekszik megküzdeni, minden dokumentum elérhető az interneten, és a bizottság próbál, amennyire csak lehet, transzparensen tárgyalni Washingtonnal, noha bizonyos egyeztetések elkerülhetetlenül csak a nyilvánosság kizárásával folytathatóak le.
"Azok az idők elmúltak, amikor a kereskedelempolitika zárt ajtók mögött készült, majd a végén közölték az eredményt a nyilvánossággal" - hangoztatta Malmström, hozzátéve: "a világ változik, és nekünk is változnunk kell". A svéd politikus szerint a lapokat olvasva az embernek az a képzete támadhat, hogy az európaiak többsége ellenzi a szabadkereskedelmi megállapodást, de ez egyáltalán nincs így; az emberek többsége a felmérések szerint támogatja az egyezményt, mindössze 3-4 olyan tagállam van, ahol más a helyzet. A leggyakrabban támadott, az államok és a befektetők jogvitáit rendezni hivatott mechanizmus, amelynek keretében a befektetők választott bíróság elé citálhatják a megállapodás részes államait.
Ez a mechanizmus sok kereskedelmi megállapodásnak részét képezi, Malmström szerint pedig a bizottság arra törekszik, hogy modernizálni lehessen, annak érdekében, hogy a befektetők ne élhessenek vissza vele. A kereskedelmi biztos elmondta: a cél az, hogy a külföldi befektetők ne kérdőjelezhessék meg az államok szuverén jogát, hogy szabályozóként lépjenek fel a piacon, mindenképpen azt az elvet kellene érvényesíteni, hogy a vitában alulmaradt fél állja az eljárás költségeit, valamint a nemzetközi fellebbvitel lehetőségét is meg kellene teremteni, miután a választott bíróságok döntései ellen általában nem lehet fellebbezni.
Malmström ismét megerősítette, hogy az uniós adatvédelmi szabályok nem képezik alku tárgyát, függetlenek a TTIP-től. Az uniós szabályoktól elkülönülten folyik egyeztetés Washingtonnal egy adatvédelmi keretegyezményről. Az uniós kereskedelempolitika céljaként Cecilia Malmström a fenntartható jólét előmozdítását nevezte meg, valamint a szegényebb országok fejlődésének előmozdítását, összhangban az európai értékekkel, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. "Jobban járunk, ha a piacok nyitottak a kereskedelem számára" - nyomatékosította a svéd uniós biztos. (MTI)
