Amitől rettegnünk kell jövőre: stagfláció

Az EU-ban idén 0,3 százalékos visszaesés, jövőre 0,4 százalékos növekedés várható. A GKI kutatói megállapítják, hogy a magyar gazdaság az átlagosnál sokkal rosszabb teljesítményt nyújt, ami a kiszámíthatatlan - a befektetői biztonságot, belföldi keresletet és hitelezési tevékenységet egyaránt súlyosan rontó - gazdaságpolitika következménye.

Erre figyelmeztetett az IMF és az Európai Bizottság, és ezzel indokolta újabb leminősítését a Standard and Poor's is. Az ipari kivitel emelkedik, de a belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye jellemzően idén és jövőre is visszaesik. A reálkeresetek az év első kilenc hónapjában 3,7 százalékkal csökkentek, és az év egészében is hasonló mérséklődés várható. A kiskereskedelmi forgalom meredeken zuhan (szeptemberben már több mint 3 százalékkal).

Jövőre 1,5 százalékos reálkereset csökkenés valószínű, ami a lakossági fogyasztás idei 2 százalékos visszaesése után újabb egyszázalékos mérséklődést okoz. A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik: ebben az évben 4 százalékkal, jövőre két százalékkal zsugorodnak a beruházások. A GKI elemzése kitér a monetáris politikára is, megállapítva, hogy a jegybanki alapkamat folyamatos, 6 százalékra való csökkentése hozzájárult az állampapír-hozamok csökkenéséhez, bár ezt elsősorban a nemzetközi likviditás látványos bővülése tette lehetővé.

Ugyanakkor a belföldi piac és a hitelezés befagyása miatt ez nem segíti a növekedést, miközben erodálja a jegybank iránti bizalmat. A kormány láthatóan nem akarja az IMF/EU-megállapodást, ennek híján viszont a finanszírozás drága és kockázatos marad. Fennáll a veszélye a forint gyengülésének és a kamatok emelkedésének - figyelmeztet a GKI, miközben az intézet jövőre 285 forintos euró árfolyammal számol az idei 290 forintos után.