Simor: szoros többséggel született a döntés
Az MTI kérdésére elmondta: a tanács többsége úgy látja, hogy a reálgazdasági kilátások és folyamatok indokolják a csökkentést. Hozzátette, hogy a tanács megítélése szerint a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és az ország kockázati megítélésének javulása folytatódik.
Simor András elmondta, hogy a legutóbbi inflációs előrejelzéshez képest romlott az "inflációs kép", de a tartósan gyenge reálgazdasági folyamatok ellentétes irányba hatottak. Hozzátette: ezzel együtt az ország javuló kockázati megítélése tágította a monetáris politika mozgásterét.
Az MNB előrejelzése szerint az idén csökken a bruttó hazai termék (GDP), jövőre is csak szerény mértékű lesz a növekedés, és a munkanélküliségi ráta is tartósan 10 százalék felett marad. Az infláció 2013-ban számottevően a jegybanki inflációs cél felett lesz, a 3 százalék teljesítése kitolódik - mondta a tájékoztatón az MNB elnöke.
Simor András úgy vélte, a Széll Kálmán Terv 2-ben bejelentett intézkedéseken túl részben az élelmiszer-, részben a nyersanyagárak emelkedése miatt lett magasabb az infláció júniusban és júliusban az MNB által vártnál. Az inflációs kockázatokat tovább emeli az olajár és a globális élelmiszerár emelkedés, a szűkülő belső kereslet, valamint a laza munkaerőpiac pedig csökkenti azokat. A kockázati felár csökkent, de ez nem Magyarország által elért plusz eredmény, alapvetően nemzetközi javulás, a kockázatvállalási hajlandóság emelkedéséhez köthető - mondta a jegybankelnök.
Simor András kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a magyar gazdaság motorját az export jelentette, felvevőpiacaink visszafogott bővülésével párhuzamosan azonban az export növekedése is érdemben lassulni fog 2012-ben, ami pedig a belső kereslet korlátozottságával párosul. A belső keresletet szűkíti a lakosság csökkenő reáljövedelme, a bankrendszer mérlegalkalmazkodása, a szigorú hitelfeltételek, valamint a fiskális kiigazítás. A gazdaság potenciális növekedése is csökken hosszabb távon, mert tartósan alacsonynak ígérkezik a beruházási ráta, emelkedhet a csődráta és a nem teljesítő hitelek aránya, valamint a munkanélküliség is tartósan magas lesz - jelezte az elnök.
A kormány által bejelentett, a kisvállalatok és részben a lakosság terheinek csökkentésére irányuló intézkedések hatása Simor András szerint jórészt attól függ, hogy a kormány ezeknek az intézkedéseknek miből teremti meg a forrását. Hozzáfűzte: a tranzakciós illeték tovább rontja a pénzügyi közvetítő rendszer jövedelmezőségét, ami gyorsított forráskivonáshoz, az eddigieknél szigorúbb hitelkínálathoz vezethet, ez pedig ugyancsak a gazdaság növekedésének hosszú távú feltételeit rombolja.
Kérdésre válaszolva kifejtette: nem tud konkrétumot az IMF/EU -tárgyalások folytatásáról, júliusban a küldöttség hátrahagyott egy levelet a kormánynak, amelyre a kabinet válaszol is majd, s ennek függvényében lesznek további tárgyalások.
Egy másik kérdés kapcsán az elnök hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok a vállalati hitelfeltételeket folyamatosan szigorították anélkül, hogy a jegybank emelte volna az alapkamatot. Így a jegybanki alapkamat és kereskedelmi banki vállalati hitelkamatok közötti rés az elmúlt hat hónapban folyamatosan nőtt. Simor András hozzátette: a kereskedelmi bankok azért nem követik okvetlenül a jegybanki alapkamat változását, mert magas a nemteljesítő vállalati hitelek állománya, és a bankoknak több tartalékra van szükségük, így a meglévő hitelállományon nagyobb profitot szeretnének realizálni. (MTI)
