Bajnai: több kormány hibája sodorta Magyarországot 2008-ban az összeomlás küszöbére
A volt miniszterelnök kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén beszélt erről. Úgy vélekedett: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban.
Az általa vezetett kormánynak 2009 tavaszán azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú lépéseket kellett hozni - közölte. Bajnak Gordon úgy fogalmazott: azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg azt, ahogy élnek.
A kormány megállította az államadósság növekedésének ütemét, az országot növekedési pályára állította. Bajnai leszögezte, hogy az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de az átadás-átvételkor jelezte, ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség. Szerinte az adósság szempontjából hosszú távon levonható tanulság, hogy annak elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélekedett: az adósság kezeléséhez ezt be kell látniuk a politikusoknak.
E mellett - fűzte hozzá - szükség van független intézményekre, olyanokra, mint a nemzeti bank vagy a Költségvetési Tanács, és azok erősítésére. Fontos feltétele a hiány elszaladása megakadályozásának, hogy a költségvetés kellően átlátható legyen, legyenek hosszú távú tervek, és fogalmazzanak meg adósságkorlátozó jogszabályokat - közölte a volt miniszterelnök.
A Bajnai-kormány reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét. A volt miniszterelnök kérdésre válaszolva kiemelte: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való "riogatás" komoly károkat okozott. Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor.
Bajnai Gordon úgy vélekedett: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel a kormányok részéről. Leszögezte: a tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.(MTI)
