OBT: törvénymódosítás erősítette meg a testület önállóságát
Új jogosítványa a testületnek, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében más bíróság kijelölésére vonatkozó szabályok körében az OBT feladata meghatározni a bíróságok kijelölése során alkalmazandó szempontrendszert, amely eddig a gyakorlatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által kiadott ajánlásban volt rögzítve.
A törvény fellebbezési jogot is ad az áthelyezett ügyben érintetteknek az áthelyezés vonatkozásában. Személyzeti területen az OBT eddig is meglévő jogosultságai bővültek. Egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyeknél az OBH vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni, illetve azon bírósági vezetői kinevezések esetén, amikor a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását. Az OBT szerepének változása folytán a többségi támogatással nem rendelkező pályázónak az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke általi kinevezéséhez már nem elegendő a tanács előzetes véleményének ismerete, a kinevezéssel az OBT-nek egyet is kell értenie.
Az OBH elnöke az OBT indítványára gyakorolhatja a bíróságokat érintő jogszabályok megalkotására vonatkozó javaslattételi jogát. Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülést rendel el. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal részt vevők által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdek-képviseleti szervezet képviselője. Az OBT maga határozza meg költségvetését, amelyről ezt követően megállapodik az OBH elnökével.
Az OBT költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg - mondta az elnök. Jogszabályváltozások folytán a korábbi bírósági szakmai és igazgatási hierarchia, amelynek vezetése egy kézben, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökénél egyesült, január 1-jével kettévált. A szakmai irányítás Darák Péterhez, a Legfelsőbb Bíróság jogutóda, a Kúria elnökéhez került, a központi igazgatás feladatát az OBH látja el, amelynek elnöke a hatékonyság javítása és a világos felelősségi viszonyok megteremtése érdekében erős igazgatási jogosítványokat kapott, ugyanakkor az igazságszolgáltatási tanácsban megtestesülő bírói önigazgatást a márciusban megalakult, 14 választott bírótagból és a Kúria elnökéből álló Országos Bírói Tanács (OBT) viszi tovább.
A hivatal és a tanács közti feladat- és hatáskörmegosztás módosítását célzó törvénymódosító javaslatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság észrevételei nyomán márciusban a parlament elé terjesztette. Az Országgyűlés július elején szavazta meg a javaslatot, amely a napokban lépett életbe. A módosítás célja az általános indoklás szerint többek között az volt, hogy "még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és annak igazgatását, valamint a központi igazgatás területén az OBT-nek az OBH elnöke feletti ellenőrzési jogosítványait tovább erősítse", illetve áthelyezte "az OBH elnöke igazgatási feladatainak egy részét az OBT hatáskörébe".
Amikor májusban az OBT ideiglenes megfigyelői státust kapott az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában a szervezet dublini közgyűlésén, a magyar testület elnöke elmondta, hogy a szükséges hazai jogszabályváltozások után a nemzetközi szervezetben újra napirendre kerül a rendes tagság kérdése. A magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2004-ben létrejött nemzetközi szervezetnek alapító tagja volt egészen 2011 végi megszűnéséig.
