Orbán Szkopjéban: új növekedési pályára állt a magyar gazdaság
A kormányfő a csaknem száz macedón és magyar üzletember előtt - utalva a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos emelkedésére a harmadik negyedévben - kijelentette: "jó reményünk van arra", hogy az idei negyedik negyedévben és jövőre még nagyobb lesz a magyar gazdasági növekedés üteme. Hallgatóságának felidézte, hogy kormánya az elmúlt években újjászervezte Magyarországot, s ennek során szinte minden lépését - a bankadótól kezdve, a nyugdíjrendszer átalakításán át az egykulcsos adóig - erőteljes nemzetközi szakmai és politikai kritika kísérte. Ez azonban szerinte érthető, hiszen "majdnem mindent másképp csináltunk, mint mások".
Megerősítette álláspontját: ha Európa nem tér vissza a munkaalapú gazdasághoz - amelyet ezelőtt ötven évvel jóléti gazdaságra váltott át -, továbbá az alacsony adókhoz, "a limitált államhoz, ugyanakkor stabil politikai vezetéshez", és ha nem tud személyes felelősséget is vállalni néhány vezető Európa jövőjéért, akkor folytatódni fog a kontinens gazdaságának zsugorodása. Orbán Viktor egyúttal arra biztatta a macedón üzletembereket, hogy kapcsolódjanak be a magyar gazdaság vérkeringésébe. "A Balkánnal kialakított gazdasági kapcsolatrendszer természetes része az életünknek" - fogalmazott. A macedóniai magyar befektetésekről - amelyek jóval nagyobb arányt képviselnek, mint fordítva - azt mondta, Magyarország az üzletet csak az együttműködés alapján tudja elképzelni, így csak olyan területeken ruház be, amelyek a macedónoknak is megfelelnek.
A miniszterelnök jelezte, Magyarország ma az ötödik helyen áll Macedóniában a "beruházási listán", ám ezt a pozíciót Budapest még tovább akarja javítani. A fórumon mondott köszöntőjében Nikola Gruevszki macedón kormányfő azt hangsúlyozta, hogy országa - a legfrissebb adatok alapján - lassan túl van a válságon. Kormánya fő céljai között említette a versenyképesség növelését és az innováció erősítését. Közölte, céljuk, hogy a Magyarországgal ápolt kiváló politikai kapcsolatukat a gazdaságban is érvényesítsék. A magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) honlapján elérhető tájékoztatás szerint Macedónia gazdasága kicsi, a GDP 6,5 milliárd euró körül mozog.
A fő gazdasági gond az alacsony életszínvonal és a nagy munkanélküliség. A macedón gazdaságban jelentős tételt képviselnek a vendégmunkások jövedelem-hazautalásai. A külföldön dolgozó macedónok száma félmillió körül mozog, hazautalásaik mintegy 150 ezer háztartás számára biztosítanak megélhetést. A Magyarország és Macedónia közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulásában 2011-től kezdődően az áruforgalom lassú konszolidációja figyelhető meg: 2012-ben meghaladta a 127 millió eurót - ami éves szinten 13,7 százalékos növekedést jelent -, összetételét tekintve pedig egyaránt nőtt az export és import is - olvasható a HITA tájékoztatójában, amelyben kiemelik, hogy az új Nyugat-Balkán-stratégia alapján egyre több magyar vállalat mutat komoly érdeklődést a régió iránt. (MTI)
