1 dollárt bukni jobban fáj, mint amit 1 dollár nyereség öröme ad!
A világgazdaság történetében bekövetkezett nagy befektetési bukásokat és gazdasági válságokat vizsgálva számos esetben arra jutottak a közgazdászok és a kutatók, hogy legtöbbször egyszerű emberi motivációs és lelki okok befolyásolták a folyamatokat. A közgazdaságtan tudományterületén belül a pénzügyi viselkedéstan (angolul behavioural finance) azt vizsgálja, hogy az emberi agy jobb és balféltekéje milyen mértékben kap szerepet a pénzügyi és befektetési döntésekben. Hogy ez a kérdés az utóbbi időben fontos vizsgálati szempont lett, azt mutatja az is, hogy a témával foglalkozó Kahneman és Smith amerikai közgazdászok 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kaptak munkásságukért.
„Miért van az, hogy az 1 dolláros veszteség jobban megérint minket, mint az 1 dolláros nyereség?”
Robert Kruisland, az ING IM befektetési stratégája szerint egy rosszul sikerült – hitelfelvétellel, autóvásárlással, vagy akár részvény-befektetéssel kapcsolatos – döntés hátterében általános emberi érzések, hibák vannak, mint a megrögzöttség, az általánosítás, az önbecsapás, a hiszékenység, a „csordaszellem” vagy az önellentmondás okozta belső feszültség is. Ezen tényezőknek köszönhető például az, ha adott részvényből sokan vásárolnak, akkor automatikusan vásárolni kezdenek mások is. Befektetői körökben jól ismert és rossz példaként szokták emlegetni az elbizakodott és rendkívül optimista kisbefektető magatartását is, aki kizárólag a múltbeli jó hozamokra alapozva vesz részvényt, gondolván arra, hogy ezen biztosan ő is meggazdagodik – holott a kettőnek egymáshoz semmi köze.
A következő ábra szintén azt mutatja, hogy melyek az általánosságban elmondható reakciók a részvényárfolyam mozgásakor.
Sokan sok helyen értekeztek a magyar lakosság alacsony pénzügyi ismeretszintjéről, illetve pénzügyi kultúrájáról, pedig érdemes lenne megvizsgálni a lelki tényezőket is, hogy azok milyen mértékben járulhattak hozzá az európai viszonylatokban is magas lakossági eladósodottság kialakulásához. Miért gondolták sokan azt, hogy „valahogy úgy is ki tudjuk fizetni”? Ez tipikusan az a gondolkodási minta, mint amikor azt gondolják az emberek, hogy velük úgy sem történhet meg az, ami a szomszéddal…
A Corvinus Egyetem EVK diákszervezetével közösen szervezett előadás kapcsán az ING Befektetési Alapkezelő magyarországi ügyvezető igazgatója, Benczédi Balázs úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyi viselkedéstan elméletei és gyakorlati példái nem jelentenek titkos receptet a gyors meggazdagodáshoz, de mindenképpen érdemes megfontolni, és lehetőség szerint a mindennapokban is felhasználni az elhangzó tanácsokat, mert akár jövőbeni befektetőként, akár magánemberként hasznos lehet a pénzügyekben”. Majd hozzátette, hogy az Alapkezelőnél már a gyakorlatban is alkalmazzák a tudományterület egyes „szakmai fogásait”, hiszen jól kiegészítik a hagyományos közgazdaságtan tételeit. A szervezők célja ezzel az eseménnyel az, hogy a hallgatók látókörének szélesítése révén hozzájáruljanak a hazai pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.
