10 éve harcolnak a szarszag ellen Kisbéren

A helyi lakosok és a Bakony Bio Zrt. közötti vita középpontjában egy sertéstelep és a hozzá kapcsolódó biogáz üzem áll, mely sertéstrágya erjesztésével működik és egész évben elviselhetetlen bűzt áraszt.

A probléma több mint tíz éve kezdődött, amikor a kisbéri lakosok először szembesültek a sertéstelep és biogáz üzem által okozott kellemetlen szagokkal. Az érintettek hosszú éveken át próbálkoztak közigazgatási úton megoldást találni, közmeghallgatásokat tartottak, petíciókat írtak és közigazgatási bejelentéseket tettek, ám minden erőfeszítésük eredménytelen maradt.

Pofonegyszerű lenne a megoldás

Az ügy rámutat arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük azoknak, akik környezeti ártalmak ellen próbálnak fellépni. Nyugat-Európában számos példa van arra, hogy a bioüzemeket úgy működtetik, hogy azok ne zavarják a környezetüket. Létezik már olyan technológia, egy ötvenmilliós berendezés, amellyel szinte teljesen megszüntethető a kellemetlen szagok terjedése, ám ezek jelentős beruházást és üzemeltetési költségeket igényelnek a tulajdonostól. 

Összefogtak és pereltek

Az elkeseredett helyzetben, miután a közigazgatási hatóságok nem tudtak megoldást nyújtani, 119 kisbéri lakos úgy döntött, hogy jogi útra tereli az ügyet. Összefogva pert indítottak a bioüzemmel szemben személyiségi jogaik sérelme miatt és sérelemdíjat követeltek. Ebben az eljárásban Kisbér város önkormányzata is melléjük állt.

A pert indító helyiek között akadnak civilek, jobb-és baloldaliak egyaránt. Van, aki a legyekre és hányingerre panaszkodik, és olyan is volt, aki az üzem miatt kényszerült költözésre. Persze ez sem egyszerű, hiszen a környékbeli ingatlanok szinte eladhatatlanok: ki akarna szarszagban élni. A sértettek között vannak hátrányos helyzetűek: mozgáskorlátozottak, tüdőbetegek is.

A bírósági folyamat nem volt zökkenőmentes. Az elsőfokú ítélet győzelmet hozott a lakosoknak, ám a másodfokon az ítélőtábla eljárási hibára hivatkozva visszadobta az ügyet első fokra. Ez a megismételt eljárás több mint másfél évig tartott, a frissen megszületett elsőfokú ítélet ismét győzelmet hozott a felpereseknek, a bíróság kimondta, hogy a biogáz üzem megsértette személyiségi jogaikat. A kisbéri ügy nem csak helyi jelentőségű.

Precedenst teremthet, hiszen rámutat arra, milyen nehézségekkel kell szembenézniük azoknak, akik környezeti ártalmak ellen próbálnak fellépni. A jogi út bizonyos esetekben az egyetlen lehetséges megoldás lehet a konfliktusok tisztázására, különösen akkor, ha a közigazgatási eljárások alkalmatlanok az ügy orvoslására.

„Az érintettek hosszú éveken keresztül próbálkoztak közigazgatási úton megoldást találni, ám erőfeszítéseik eredménytelenek maradtak. Végül, a közösség – összefogva Kisbér város önkormányzatával – jogi lépéseket tett. Az elsőfokú ítélet ismét győzelmet hozott a lakosoknak, ugyanakkor a várható fellebbezések miatt a Győri ítélőtábla fogja kimondani a végső szót.” - árulta el dr. Szentkláray Bence, kártérítési szakjogász, ügyvéd, aki a felpereseket és Kisbér város önkormányzatát, mint felperesi beavatkozót képviseli az ügyben.

Hozzátette, az ország több pontján működnek telepek hasonló problémával. A kisbéri ügy felpereseinek az ismételt elsőfokú ítélet csupán pár százezer forintos sérelemdíjat állapított meg, amelynek jelentős megemelését szeretnék elérni a több, mit egy évtizede szarszagban élni kényszerülő felperesek, akik a megítélt összeget megalázóan alacsonynak értékelik.

Ahogy ebből az ügyből is kiderül, akár a penetráns szarszag is lehet jogilag releváns sérelem. A kisbéri eset azt üzeni, hogy ha hasonló helyzetbe kerülünk, ne törjünk össze, amiért a közigazgatási út lassú, nehezen járható és gyakran eredménytelen. Ehelyett érdemes kártérítési szakjogász segítségét kérni, aki ismeri a jogi útvesztőket, és képes hatékonyan képviselni az érdekeinket.