10 tévhit a megtakarításokat terheló új adóval kapcsolatban

Július elsejétől a lakossági kamatjövedelmeket 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelni fogja. Ezzel összességében már 28%-ra emelkedik a nyereségek adóterhe. Fontos, hogy kizárólag a június 30-át követően lekötött betétekre, vásárolt értékpapírokra, illetve megkötött biztosításokra lesz érvényes az új adó. Vagyis érdemes lehet sietni a befektetési döntések meghozatalával.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyes megtakarításokra nem lesz érvényes az új adó. Például az szja-mentes állampapírokra, az ingatlanalapokra, illetve az szja-mentes biztosításokra sem kell megfizetni az új szociális hozzájárulási adót.

A helyzet tehát egyáltalán nem egyszerű, éppen ezért számos kérdés, tévhit kering az új adóval kapcsolatban, a Bankmonitor szakértői ezekből szedtek össze egy csokorra valót.

1. tévhit - A folyószámla egyenleg után meg kell fizetni az új adót

A lekötött és látra szóló betétek után a kamatadó mellett a jövőben meg kell fizetni a szochót. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a számlára érkező jóváírások összegéből vonnák le az adót. Az adó a kamatnyereséget terheli, vagyis a számlán tartott pénzünkkel elért kamatot, nyereséget terhelik meg a jövőben az új adóval.

Jelenleg a legtöbb bankszámla látra szóló kamata igen alacsony, vagyis ebből a szempontból a rendelet hatása nem jelentős. Van azonban néhány olyan takarékszámla, amelynek a kamata 8-9% körül mozog. Ezen konstrukcióknál az új adónem hatása már érezhető lesz.

2. tévhit - A takarékszámla megnyitásának dátuma számít az adó szempontjából

Alapvetően kijelenthetjük, hogy az új szocho a 2023. június 30-át követően vásárolt értékpapírokra, lekötött betétekre érvényes. Viszont a látra szóló betétek esetében nem a számlanyitás dátuma lényeges.

A lekötés nélkül kamatozó összegek esetében június 30-áig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, az azt követően keletkező kamatok után azonban már rendezni kell az új 13%-os adót is.

3. tévhit - A kriptoeszközökre nem kell adót fizetni

A kripto jelenleg egy igen népszerű befektetési forma, elég csak a Bitcoinra gondolnunk. Jó hír az ilyen megtakarításban gondolkodók számára, hogy az új szociális hozzájárulási adó nem lesz érvényes a kérdéses befektetésekre.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Bitcoin teljesen adómentes, az szja törvény alapján 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a kriptoeszközökön elért nyereség után is.

4. tévhit - Csak az állampapírok mentesülnek az új adó alól

Az kétségtelen tény, hogy az állampapírok adómentesek maradnak, vagyis a 15% kamatadó mellett a szochót sem kell megfizetni utánuk. Maradnak azonban más befektetési formák is, amelyek után az új adónemet nem kell megfizetni.

Ilyen például az ingatlanalap, melyeknél a szintén mentesülhetünk az új szociális hozzájárulási adó rendezése alól.  De például a lakástakarék, a már említett kriptoeszközök, valamint bizonyos esetben a biztosítások is szocho mentesek lehetnek.

5. tévhit - A biztosítások mindenképp adókötelesek

A megtakarítási célú biztosítások kamatjövedelmére is érvényes a szocho abban az esetben, ha a szerződést 2023. június 30-át követően kötötték meg. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a unit linked biztosítások bizonyos esetekben kamatadómentesek, márpedig ezen esetekben a szochót sem szükséges megfizetnünk. (Erről itt olvashatsz részletesen.)

Az egyszeri díjas biztosítások esetében a szerződés ötödik évét követően a megtakarítás adómentes, ezért se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz. Ha a biztosító kifizetése a 3. és 5. év között történik meg, akkor 6,5% szociális hozzájárulási adó és 7,5% szja fizetési kötelezettségünk keletkezik. Amennyiben a 3. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28% adót (13% szocho és 15% szja) kell fizetnünk.

A rendszeres díjas biztosítások esetében a szerződés tizedik évét követően a megtakarítás adómentes, se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz. Ha a biztosító kifizetése a 6. és 10. éve között történik meg, akkor 6,5% szociális hozzájárulási adó és 7,5% szja fizetési kötelezettségünk keletkezik. Amennyiben pedig a 6. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28% adót (13% szocho és 15% szja) kell fizetnünk.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy egy jól használt, időben kötött biztosítás tehát teljes adómentességet biztosíthat!

6. tévhit - Ha a TBSZ kamatadó köteles, akkor szochót is fizetnünk kell

A Tartós Befektetési Számla egy a hosszútávú öngondoskodást biztosító megtakarítási formák közül. A hosszú befektetési időért cserébe pedig adóelőnyben részesülhetünk.

Ha 5 évig megtartjuk a befektetésünket, számlánkat, akkor nem kell kamatadót fizetnünk, ha pedig a 3. és 5. év között vennénk ki a pénzünket, akkor a nyereségre 10% adót vetnek ki. Amennyiben az első 3 évben kivesszük az összeget, akkor a normál 15% kamatadót kell rendeznünk.

Viszont a nyereség egyik esetben sem minősülne az szja törvény alapján kamatjövedelemnek, vagyis szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetnünk akkor sem, ha a teljes 15%-os kamatadó sújtaná a megtakarításunkat.

Ez alapján a TBSZ számla ideális megoldásnak tűnhet az új adó elkerülésére!

7. tévhit - Minden megtakarítást érdemes TBSZ számlára áthelyezni

Ez nagyrészt egy igaz állítás, hiszen a TBSZ számlákon lévő megtakarításunk a vásárlás időpontjától függetlenül szocho mentes lesz. Viszont a TBSZ konstrukció egyik tulajdonsága, hogy az adó alapját - nagyon leegyszerűsítve - úgy határozza meg teljes megszüntetés esetén, hogy a befizetett pénz és a kivétel összege közötti különbséget tekinti nyereségnek. Ezután kell a bent töltött idő alapján adót fizetni.

Ez akkor is igaz lesz, ha az adott termék egyébként alapból adómentes lenne, vagyis TBSZ-re vásárolt állampapír után keletkezhet szja fizetési kötelezettségünk, ha nem várjuk ki a megfelelő időt.  

8. tévhit - A lakástakarékok után is fizetni kell az új adót

Ezt már korábban is érintettük, az adó nem érinti az összes megtakarítást, például az LTP-szerződéseinkre sem terjed ki. Az Szja-törvény alapján ugyanis a lakástakarékokhoz kapcsolódó betéti kamatok és támogatások adómentesek, ezért se kamatadót, se szochót nem kell fizetni az itt elért hozamok után.

9. tévhit - A szociális hozzájárulási adónak van felső korlátja

Ez önmagában nem tévhit, a szochónak valóban van egy felső korlátja. A minimálbér 24-szereséig kell a jövedelmünk után szochót fizetnünk.

Viszont ezt a felső korlátot nem alkalmazzák a kamatjövedelmek esetében. Vagyis a most bevezetett adó esetében nem lesz felső korlát, egy lekötött betétnél például a lekötött összegtől, a kamatnyereség nagyságától függetlenül a teljes profitot terhelni fogja az új, 13%-os adó.

10. tévhit - A 24%-os inflációt meghaladja a 28%-os adó, akkor most kevesebb pénzem lesz?

Itt azért van egy félreértés, a 15 + 13% (összesen 28%) adó a nyereséget terheli, az infláció pedig az egész tőkénk értékét erodálja.

Ezért, ha 1 millió forintot otthon tartottunk egy évig, akkor a vásárlóereje 24 százalékkal csökkent a KSH áprilisi inflációs adata alapján, vagyis a vásárlóértéke 806 ezer forint lenne. Amennyiben ezt az összeget befektettük 10 százalékos kamat mellett, akkor ezután bruttó 100 ezer forint kamatot kaptunk, amiből a 28 ezer forint adó levonása után végül 1 072 000 forintunk marad, ennek vásárlóereje pedig körülbelül 864 ezer forint.

Vagyis a befektetéssel még mindig jobb helyzetben vagyunk, mintha otthon tartanánk a pénzünket. Ez egy komoly üzenet azok számára, akik az új adó miatt kivennék a pénzüket a bankból, mindenféle befektetési formából. Más kérdés, hogy az új adó miatt bizony még jobban meg kell választani, hogy mibe is fektessük a megtakarításainkat.