100 helyett 130: kirajzolódtak a hazai kkv-k legfontosabb kitörési pontjai

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) májusi tisztújító közgyűlésén elnökké választott Gazsi Attila programbeszédében kevesebb általános jelszót és több működő megoldást ígért a tagságnak. Ennek jegyében indult el a „100 nap – 100 vállalkozás” program is. Az már első napokban kiderült, hogy a szektor valamennyi szegmensét képviselő vállalkozók nyitottak a VOSZ által évtizedek óta alkalmazott hagyományos kérdőíves, call-centeres felméréseket kiegészítő új kezdeményezésre, amelyben a saját munkakörnyezetükben, azt bemutatva válaszolnak a videós stábbal érkező látogatók kérdéseire.

A tapasztalatcserékről kisfilmek és szöveges kivonatok készülnek, amiket a VOSZ és tudományos partnere, a Pannon Egyetem együttműködésében megvalósuló tudástárba töltenek fel, kereshető, letölthető formában a vállalkozásoknak. A cél az, hogy az információk átadásával a vállalkozók tanulhassanak egymástól, a jó gyakorlatokból, a bevált megoldásokból. A beszélgetések, mélyinterjúk és a több tízezres tagságtól érkező visszajelzések alapján a VOSZ ezen túlmenően összeállít egy konkrét javaslatcsomagot is a kormánynak a kkv-szektor fejlődését támogató intézkedésekről, a lehetséges kitörési pontokról. 

A találkozókon bemutatott jó gyakorlatok között számos példa van sikeres generációváltásra, amikor egy vállalkozás elindítója hátra tudott lépni, hogy átadja az egyszemélyi vezetést a korszerűbb ismeretekkel rendelkező fiatalabb korosztály képviselőinek. Az utódok a működés racionalizálásával, a különböző területek irányításának szétválasztásával számszerűsíthető módon javították a cég eredményességét.

A helyszíni interjúk első tapasztalatai szerint a rohamosan terjedő, valamilyen formában minden felkeresett cég által alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) felhasználásában azok tartoznak az élmezőnyhöz, amelyek nem csak egy-egy részterületen, hanem komplex módon alkalmazzák az új megoldásokat a mindennapokban. Jellemző a számlázási feladatok átadása az AI-nak, amivel az érintett vállalkozások komoly munkaerő-megtakarítást értek el, de az is jól látható, hogy az új technológiák a termelési folyamatokban is egyre nagyobb teret nyernek. Az idén elmélyülő energiaválság, a magas és gyakran hullámzó költségek komoly próbatételt jelentettek a nagy kitettségű vállalkozásoknak, ami meghatározza a VOSZ jövőbeni cselekvési programját. 

„Az elkövetkező egy évben a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazásának előmozdításán túl az energiabiztonság megteremtése lesz a tevékenységünk fókuszában. A terveink szerint új programot indítunk, amely a zöld energiában rejlő lehetőségek kihasználásával, gyors, de hosszabb távon is fenntartható megoldásokkal, energiaszigetek, szövetkezetek létrehozásának ösztönzésével segíti a vállalkozások hozzáférését a kiszámítható, megfizethető energiaforrásokhoz, közösségi, majd egyre inkább kistérségi és regionális szinten is” - mondja Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke.

A programot nem a nulláról kell indítani. A nyári energiavészhelyzet idején néhány nap alatt csaknem 1000 vállalkozás csatlakozott a VOSZ által elindított Vállalkozói Energiaösszefogáshoz. Azun túl, hogy vállalásaikkal összesen több mint 145 000 kWh csúcsidei energiamegtakarítást értek el, a támogatók negyede azt is jelezte, hogy az energiatakarékossági intézkedéseket a krízis után is fenntartja. 

Kitörési pontok és a szövetség szerepe

Az elnök szerint a hazai kkv-szektor legsürgetőbb gazdaságpolitikai kitörési pontja az okos, célzott beruházások támogatása, amelyek érdemben javítják a vállalkozások termelékenységét és hatékonyságát; ehhez elengedhetetlen az állami források tudatos, célzott felhasználása is. Kiemelten fontos kérdés a magyar tulajdonú középvállalati réteg megerősítése – ez a szegmens ma hiányzik a hazai gazdaságból, megteremtése pedig kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, amelynek a VOSZ elkötelezett szereplője kíván maradni.

„A következő öt évben a VOSZ még aktívabb jelenlétét szeretném megvalósítani a vállalkozók mindennapi életében, erősítve a szövetség támogatói szerepét. Célom, hogy tovább építsük a VOSZ-t mint megkerülhetetlen érdekképviseleti szereplőt, amelynek hangja valóban súlyt kap a gazdaságpolitikai döntéshozatalban” – mondja Gazsi Attila.

Ehhez a modern érdekképviselet eszközeit is tudatosan használják: a „100 nap – 100 vállalkozás” program mintájára a jövőben is tudományos háttérrel alátámasztott, adatvezérelt szakmai anyagokkal és digitális tudásmegosztó eszközökkel, folyamatos, kétirányú párbeszéddel kívánják erősíteni a vállalkozók és a döntéshozók közötti kapcsolatot. A program során megszerzett tapasztalatok pedig természetesen közvetlenül beépülnek a VOSZ érdekvédelmi munkájába is: a vállalkozói igényeket a szövetség tagozatai tudományos háttérrel alátámasztva dolgozzák fel, így olyan szakmai anyagok születnek, amelyek segítik a kormányzatot a döntéshozatalban – és ez fordítva is működik, ha a kormányzat keres meg egy adott témában az érdekképviseleti szerveket.

Öt év múlva Gazsi Attila akkor lenne elégedett a hazai vállalkozói szektor helyzetével, ha látható, konkrét jelei lennének a magyar középvállalkozói réteg megerősödésének, és ha érdemben javulna a vállalkozások termelékenysége.