1,1%-kal nőtt a gazdaság az első negyedévben

Az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal nőtt a magyar gazdaság, a nyers adatok szerint, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 1,7% volt. Az előzetes GDP adat kapcsán érdekes, hogy a szezonálisan kiigazított növekedés mértéke meghaladta a nyers adatokét, annak ellenére, hogy szökőév-hatás inkább a fordítottját magyarázná. A magasabb kiigazított adat hátterében az állt, hogy az idei év első negyedévében kettővel kevesebb munkanap volt, mint a 2023-as év azonos időszakában. A friss adat a 2024-es előrejelzésünkkel összhangban van, a második negyedévtől 2% feletti gazdasági növekedést várunk (év/év alapon), az idei év egészét tekintve 2,7%-kal bővülhet a gazdaság.

Kilátások

A gyenge 2023-as első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság kilábalása a recesszióból, az idei évben pedig már 2,5% feletti gazdasági bővülés várható. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. A gazdasági teljesítményt az első negyedévben a nettó export tovább támogathatta, miután az importvolumen tovább mérséklődött, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően. Az év második felében azonban a fogyasztás és az ipar kisebb fellendülésével az import jelentős növekedésére számítunk, míg az export szignifikáns növekedésének gátat szab a gyenge külső konjunktúra.

Az idei növekedés fő mozgatórugója az az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. Az idei év elejétől az EU-s források nagyjából harmadát jelentő 12,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést.

A képet árnyalja, hogy a beruházási komponenst a magas kamatok és a már bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás elhalasztása csökkenti, de a beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést. 

Részletek

A gazdasági teljesítményt legnagyobb mértékben az ingatlanügyek és az információ, kommunikáció ág húzta felfelé, míg az ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdaságot. A GDP adat egyik háttéreleme az ipar vártnál gyengébb év eleji teljesítménye, ami meglepő a februári vártnál sokkal erősebb ipari adatok után. Az ágazat rossz teljesítményét főként az exportpiacok gyenge kereslete okozza.

A gazdaság megközelítőleg negyedét kitevő hazai ipar az idei év második felében már megkezdheti a fellendülést az élénkülő belső és külső keresletnek köszönhetően és idén meghaladhatja a 3%-ot is az ágazat éves alapú bővülése. Továbbá idén és a következő években jelentősen profitálhat a kiemelkedő mértékű működő tőke beruházások üzembehelyezésével és a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években.

Az idei év első negyedévében a fogyasztást a reálbérek 10% körüli szintje újra támogathatta. A lakosság az idei évben bepótolhatja a fogyasztását, ami a tavalyi évben elmaradt a jelentősen megemelkedett árak és az ennek következtében jelentősen visszaesett reálbérek miatt. A fogyasztás fellendülése azonban csak fokozatosan halad, ugyanis a háztartások először a megtakarításaikat próbálják visszapótolni a megemelkedett bértömeg elköltése helyett. (elemzés: MBH Bank)