12,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
Részletek
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 8,6%-kal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,7%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 22,9%-kal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene.
Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12%-kal, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20%-kal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4%-kal csökkent. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 25,7%-kal, 2010-hez képest 38,3%-kal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését az szja visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák.
Az élelmiszer üzletek forgalmában továbbra is erőteljes a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat növelik.
A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami a következő hónapokban már kiesett a forgalomból.
Kilátások
A következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt már mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor.
A továbbra is kiugróan magas infláció, egyes háztartások esetén a tavaly meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, a magas kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom még visszaesést mutathat, de várhatóan csökkenő mértékben.
Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül.
Az energia-, és szállítási költségek csökkenése, valamint egyes beszállítók a nyersanyagárak zuhanása miatti árcsökkentése azonban fokozatos javulást eredményezhet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékeltebb, 5,5% körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést, a közelmúltban bejelentett egyes élelmiszerekre vonatkozó árcsökkentések, valamint a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom fokozatos javulásához. (forrás: MBH Bank, Suppan Gergely)
