1,3-2,1 százalékos euróövezeti GDP bővülésre számít az EKB
Az EKB úgy fogalmaz: a következő időszakban a világgazdaságban érzékelhető fellendülés várhatóan továbbra is kedvezően hat az euróövezet kivitelére. Ugyanakkor, figyelembe véve a viszonylag erős üzleti bizalmi szintet az övezetben, a magánszféra belföldi kereslete, amelyet az erősen alkalmazkodó monetáris politikai irányvonal és a pénzügyi rendszer működésének javítását célzó intézkedések is támogatnak, várhatóan egyre nagyobb mértékben erősíti a növekedést.
A konjunkturális fellendülést azonban vélhetően valamelyest visszafogja majd a különböző ágazatokban zajló mérlegkiigazítás. Az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint a nagyon bizonytalan világgazdasági környezetben a jelzett pályát övező kockázatok összességükben egyensúlyban vannak. Egyfelől a vártnál gyorsabban növekedhet a világkereskedelem, ami támogatja az euróövezeti kivitelt; a belföldi konjunktúra pedig az erős üzleti bizalomnak köszönhetően a vártnál jobban élénkülhet.
Másfelől azonban lefelé ható kockázatot jelentenek az egyes pénzügyi piaci szegmensekben folyamatosan ható feszültségek, illetve ezeknek az euróövezet reálgazdaságába való átgyűrűzése. Szintén a lassabb növekedés irányába mutathat az EKB szerint, hogy különösen a kiújult geopolitikai feszültségek kapcsán tovább emelkedhetnek a nyersanyagárak, protekcionista nyomás léphet fel, és előfordulhat, hogy a globális egyensúlyhiányok korrekciója szabálytalanul megy végbe.
Fiskális politikai téren a kormányzatoknak 2011 folyamán hiánytalanul végig kell vinniük a fiskális konszolidációs programokat - szögezi le az EKB. Ahol szükséges, további gyors korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani a fenntartható fiskális pozíció megteremtése érdekében. Az egyes országoknak többéves kiigazítási program keretében ambiciózus, konkrét intézkedéseket kell meghatározniuk 2011 utánra, hogy elősegítsék a túlzott hiány korrekcióját, és megteremtsék az egyensúly közeli vagy szufficites pozíció visszaállítását célzó konszolidációs célkitűzések hitelességét.
Kulcsfontosságú, hogy megerősödjön az állami finanszírozás fenntarthatóságába vetett bizalom, mivel ezáltal leszorítható a kockázati kamatfelár, és javíthatók a fenntartható szilárd növekedés feltételei - fogalmaz az EKB. Ugyanakkor döntő fontosságúnak nevezi az EKB, hogy az euróövezetben olyan nagyszabású, átfogó strukturális reformok menjenek végbe, amelyekkel fokozható a növekedési potenciál, a versenyképesség és a rugalmasság.
Az euróövezetet sújtó államadósság-válság miatt fokozott az igény az övezeti gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára. A Kormányzótanács megítélése szerint az Európai Bizottság által előterjesztett törvényjavaslatok elősegíthetik az övezet gazdasági és költségvetési felügyeletének megszilárdítását, ugyanakkor nem jelentenek az eurózóna felügyelet terén olyan minőségi ugrást, amelyet a gazdasági és monetáris unió zavartalan működése megkívánna.
Szigorúbb követelményekre, magasabb fokon automatizált eljárásokra és a legnagyobb versenyképesség-veszteséget elszenvedő, legsérülékenyebb országok középpontba állítására lenne szükség ahhoz, hogy az új feltételrendszer hosszú távon is eredményesnek bizonyuljon - írja az EKB. (MTI)
