13,7% a magyar horror-infláció - Pirkadat előtt van a legsötétebb?

A jelenlegi inflációs periódusban ilyen nagymértékű inflációs ugrást (2,3 százalék) még nem láttunk, sőt, az elmúlt 22 évben is csak egyszer, 2006 szeptemberében, láttunk ennél nagyobb ugrást, amikor hó per hó alapon 2,5 százalékkal emelkedtek az árak. A 27 százalékos év per év alapú élelmiszerár növekedés mindenkinek fáj, s a 16,7 százalékos maginfláció sem kecsegtet túl sok jóval a folytatás tekintetében. Hasonlóan magas értéket utoljára 1997-ben láthattunk. 

Ráadásul a rezsicsökkentés elengedéséből származó 3 százalékpontos ugrás még előttünk van. Azaz még egy pár hónapig magas inflációs értékekkel fogunk találkozni, ami valahol 16-17 százalék fölött tetőzhet, de lehet, hogy eléri akár a 20 százalékot is. Ha minden jól megy, ez valamikor az ősz folyamán, talán novemberben következhet be. Különben az egész világban az az általános vélekedés, hogy az inflációs folyamatok néhány hónap múlva lassuló pályára állnak. 

Az ok a fogyasztás visszafogása. Ezt látjuk a kereskedő cégeknél, de a félvezetők iránti kereslet is csökkenést mutat. Vagyis a háttárfolyamatokban már megjelenni látszanak azok a jelek, amik optimizmusra adhatnak okot. Erre különben a jegybankok is reagálnak. Például a Fed is várhatóan lassítani fog a kamatemelésekben, de pl. a cseh jegybank a minap már nem is emelt kamatot, pedig sokan várták azt. 

A románok is kisebb mértékben, 100 bázispont helyett 75 bázispontos emelést hajtottak végre. Szóval miközben hüledezünk az árak láttán, a jegybankok már az új világra készülnek. Így ne várjuk azt, hogy a magyar alapkamat majd teljes mértékben leköveti az inflációt, hiszen eddig sem tette. Valahol az inflációs csúcs alatt fogja elérni a tetejét, talán 14-16 százalék között, ami különben magasabb lehet, mint az eddig várt 13-14 százalék körüli érték. S ez elsősorban a brutálisan emelkedő maginflációnak köszönhető.