14 év alatti gyermekeknek semmi keresnivalója a közösségi médiában! - szakértői álláspont

A versenyképesség biztosításához azonban a magyar társadalom egészének is digitálissá kell válnia, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – hívta fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a rendezvényen.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. A koronavírus-járvány viszont még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe. Éppen ezért kerül előtérbe a magyar társadalom digitális felkészültsége, hiszen ez alapfeltétele a 21. században versenyképes, tudásalapú gazdaság erősödésének. 

DEKK sulival a digitális társadalomért

A magyar társadalom digitális érettsége Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint automatikusan javulni fog, amikor a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra, de ez még 15 év. Az igazi probléma az, hogy a 25 és 65 év közötti aktív munkavállalók, ami Magyarországon 4,7 millió főt jelent, akik a GDP 100 százalékát termelik, egy kevésbé digitális világban nőttek fel, vagyis jórészt híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak.

„Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a hiánypótló kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A négy szintű, cégekre szabott képzési modell, a DEKK Suli program a vállalkozásoknál dolgozó aktív munkavállalókat célozza. A koncepció lényege, hogy fokozatosan vonja be az embereket az oktatásba, először olyan ismereteket kínálva számukra, amelyek a magánéletükben képviselnek értéket, így érdekeltté téve őket.

Ezt követi a munka világában szükséges digitális ismeretek elsajátítása, míg a harmadik szint már a felsővezetésnek szól, digitális stratégiai tervezéssel foglalkozó tréning, az utolsó lépcső pedig a digitális referens képzés, aki lényegében a digitalizációért felelős menedzserként dolgozhat a kurzus után. Ha elég sok vállalkozásnál megvalósul ez a képzés, annak már lehet össztársadalmi hatása.

A konferencián Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke felvetette, hogy egyelőre kevés állampolgár kéri az e-funkciókat személyi okmányaiba. Hortobágyi Ágoston szerint ez is az általános digitális felkészültség alacsony szintjét jelzi, és erre a problémára is az átfogó edukáció lenne a megoldás.

A 14 év alatti gyerekeknek semmi keresnivalója a közösségi médiában

Hortobágyi Ágoston rávilágított arra is, hogy a szülők felelőssége óriási arra vonatkozóan, hogy a gyermekek milyen tartalmakhoz férnek hozzá az online térben. „A közelmúltban nagy port kavart eset fontos vetülete a közösségi média, ahová egy felnőtt férfi szexuális jellegű tartalmakat töltött fel, és bevallotta viszonyát egy 15 éves kiskorú diákkal.

Ezekkel a tartalmakkal – és általában rengeteg káros és korhatáros tartalommal pedig sajnos kiskorúak is találkozhattak, találkozhatnak online. Szakértőként és egyben szülőként azt gondolom, hogy 14 év alatt semmi keresnivalója gyermekeknek a közösségi médiában – hiszen a regisztráció korhatárra vonatkozó korlátozása sajnos pofon egyszerűen kijátszható. 

Az pedig véleményem szerint a szülők felelőssége, hogy ez ne történjen meg. Ezért is kell képzeni a felnőtt lakosságot, hiszen ahhoz, hogy gyermekeink tudatosan tudják használni az online teret, elengedhetetlen, hogy a szülők is tudatosak legyenek.

Sokat segíthet ezen a digitális személyazonosság elterjesztése is, ebbe az irányba tett lépés a Meta Verified, ami a napokban bejelentett fizetős Facebook és Instagram szolgáltatás, amit csak azok vehetnek igénybe, akik valós személyes okmányokkal igazolják személyazonosságukat” – tette hozzá a digitális stratéga.