1,5%-os idei évi gazdasági bővüléssel számol a GKI
2013 végére, 2014 elejére a konjunktúra felmérésekben több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon. Az I. negyedévben azonban lefékeződött a GKI-Erste konjunktúra-index kilenc hónapos, szinte töretlen emelkedése. A viszonylag kedvező európai konjunktúra és hazai várakozások hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 II. félévi, 2% körüli GDP-növekedés. A GKI, mindenekelőtt az EU által finanszírozott beruházások korábban gondoltnál gyorsabb növekedése alapján 1,3%-ról 1,5%-ra emelte idei GDP-prognózisát. A II. félévben azonban a magasabb bázishoz képest már csak 1% körüli növekedés valószínű.
A GKI 2014-re a tervezettel azonos, 2,9%-os GDP-arányos ESA-hiányt prognosztizál, amihez azonban évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta – változatlan árfolyamot és kincstári tartalékot feltételezve – érdemben nem változna, pillanatnyilag azonban e feltételezések egyike sem valószínű. Ebből következően 2015-től érdemi költségvetési egyenlegjavulásra lesz szükség, s ezen felül a bevételi szerkezet komoly átalakítása, a válságadók európai körre és szintre való levitele is elkerülhetetlen a gazdasági növekedési fordulathoz.
A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása megáll, a külső finanszírozási képesség a még növekvő EU-támogatások ellenére a GDP 5,5%-a körül marad. A tőke-áramlásban a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll. A beruházások 2014-ben 4%-kal, a 2013. évinél kevésbé emelkednek (de kissé gyorsabban, mint azt a GKI korábban feltételezte). Elsősorban az EU-támogatású, állami és/vagy infrastrukturális beruházások nőnek.
A valódi foglalkoztatás 2014-ben várhatóan stagnál vagy minimálisan emelkedik. A munkanélküliség éves átlagos szintje 10,2%-ról 9,2%-ra csökken, de az év végén a tavalyinál és az idei év eleinél magasabb lesz. A minimálbér 2014-ben 3,6%-kal emelkedett. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint mintegy 3,5%-kal nőnek. A közszférában ennél lényegesen gyorsabban, 6,5%-kal, a versenyszektorban csak 2,5%-kal. A reálkeresetek 2,3%-kal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének a járulékok terhére való kiterjesztése nemzetgazdasági szinten a jövedelem 0,7 százalékpontos növekedését eredményezi. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme is emelkedik. Mindezek alapján a reáljövedelmek 1,8% körüli bővülése várható. A fogyasztás idén is kevésbé nő (1,5%-kal), mint a reáljövedelem.
A magnövekedés – a mezőgazdasági és közigazgatási tevékenység nélküli GDP – a tavalyi stagnálásról 1,8%-ra gyorsul. A mezőgazdaságban átlagos időjárás esetén stagnálás közeli helyzet várható. Az ipari termelés enyhén, a tavalyi 1,4%-ról 3%-ra gyorsul. A hajtóerő az export lesz, de a belföldi piac 2008 óta tartó visszahúzó hatása már mérséklődik, esetleg megáll. Az építőipar számára a húzóerőt az uniós források által finanszírozott beruházások jelentik. A kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban érezhető magasabb dinamikája és a kereskedelmi bizalmi index magas szintje a kiskereskedelmi forgalom 1,5%-ra gyorsulását vetíti előre. A szállítási ágazat teljesítménye a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi forgalom gyorsulásának hatására legalább 2%-ra gyorsul. A vásárlóerő növekedésével az infó-kommunikációs ágazat GDP-növekedése is elérheti a 2%-ot. A pénzügyi szektor visszaesése talán már megszűnik. Egyes bankok a rossz portfoliót kihelyezik mérlegükből, s szükség esetén folytatják a tőkeemelést. Mindez magyarországi leánybankok eladását készíti elő.
Éves átlagban 1,3%, az év végén 3% közeli áremelkedés várható. Könnyen lehet, hogy Monetáris Tanács – hacsak a forint nem gyengül 320 forint fölé – márciusban még tovább csökkenti az alapkamatot, noha ez már az adott nemzetközi környezetben igen kockázatos, ráadásul kontraproduktív lépésnek látszik. Úgy tűnik, az MNB fő céljává saját mérlegének konszolidálása, a veszteség elkerülése vált. A lejáró államadósság megújításának szükséglete, valamint a forint leértékelődése által a devizaadósoknak okozott kár a választások után feltehetőleg kamatemelési periódus megkezdéséhez fog vezetni. Ennek kommunikált indoka feltehetőleg az áremelkedési ütem gyorsulásának - egyébként valós - veszélye lesz, miközben azt valójában az egész monetáris politika voluntarizmusa kényszeríti ki, minél később, annál nagyobb megrázkódtatást okozva. A GKI 2014 végére a 2,5% körüli mélypont után 3,5% körüli alapkamattal és éves átlagban 305-310 forint körüli euró-árfolyammal számol (nagy ingadozások mellett).
