Jelentősen nőtt a K&H nagyvállalati növekedési indexe a második negyedévben

Ismertetése szerint pozitív trendforduló látszik a nagyvállalati növekedési index mindkét komponensében, a nagyvállalatoknál és a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) is, ami a választások utáni optimista hangulatot tükrözi. A makrogazdasági alindex több év után ismét pozitív tartományban zárt, egy negyedév alatt 31 pontos ugrással rekordmagas, 17 pontos szintet ért el. A vállalati alindex ettől elmaradó ütemű növekedést mutatva, 5 ponttal 6 pontra nőtt, az alindex utoljára 2023 harmadik negyedévében állt ezen a szinten.

A makrogazdasági alindex értéke a legnagyobb vállalkozásoknál 32 pontot ért el, a közepes méretűeknél 15 pontot, a legkisebbeknél pedig 12 pontot. A kkv-szektorban is ugyanez a felfelé ívelő trend rajzolódik ki.

A nagyvállalatok rövid és hosszú távon is javulást várnak a gazdasági helyzetben. Egyéves távlatban a cégek 65 százaléka, hároméves távon pedig 76 százalékuk nyilatkozott így, míg a választások előtt felvett adatok szerint az első negyedévben az arány még 22 illetve 36 százalék volt. A nagy cégek 37 százaléka számít a következő hat hónapban a forint erősödésére, 38 százalékuk szerint az árfolyam nem változik, míg három hónappal korábban ez az arány 14, illetve 54 százalék volt.

A következő évre vetített árbevételi várakozások is látványosan változtak: a vállalatok utoljára 2023 harmadik negyedévében fogalmaztak meg hasonlóan pozitív kilátásokat. A válaszadók átlagosan 1,8 százalékos árbevétel-növekedéssel számolnak, különösen a közepes méretű vállalatok körében érzékelhető erős optimizmus: minden második cég növekedésre számít, miközben 100-ból csupán 4 vállalat tart a visszaeséstől - mondta Bodor Tibor.

Ágazati szinten a legbizakodóbb szektor a kereskedelem, majd az ipar és a szolgáltatói szektor követi. A cégek döntéshozói összességében mind rövid, mind hosszú távon a gazdasági környezet javulására számítanak, és a forint árfolyamának alakulását tekintve is számukra kedvező forgatókönyvvel számolnak.

A profitvárakozások területén szintén pozitív a fordulat. A legnagyobb vállalatok kifejezetten magabiztosak, náluk a legmagasabb azok aránya, amelyek a következő 12 hónapban a legnagyobb javulásra számítanak. Ez stabil alapot és lépéselőnyt jelenthet a piac előtt álló időszak kihívásaihoz és feladataihoz - jegyezte meg Bodor Tibor.

A második negyedévben a kormányzati gazdaságpolitika a jövedelmezőség szempontjából a legmeghatározóbb, a gazdaságot formáló tényezővé vált 58 százalékkal, ez 12 százalékpontos emelkedés az első negyedévhez képest. Az árfolyamváltozást a cégek 49 százaléka említette (az első negyedévben 40 százalék), majd a hazai vevők következtek 46 százalékkal (az első negyedévben 42 százalék).

Egyelőre nagy bizalom övezi az intézkedéseket, ami a következő időszakban megjelenhet a cégek fejlesztéseiben és beruházásaiban - fűzte hozzá a divízióvezető.

A bank idei teljesítményéről szólva elmondta, hogy január és május között 447 milliárd forint nagyságrendben újítottak meg hiteleket, az újonnan kihelyezett hitel összege 200 milliárd volt.

A Demján Sándor Programban 100 milliárd forintos szerződéses hitelállománnyal a bank 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági elemzésében kiemelte, hogy a lakossági bizalom is "kirobbanó formában" van, amit a fogyasztói bizalmi indexben az elmúlt hónapokban mért nagy ugrás is alátámaszt.

A K&H az elemzői konszenzussal összhangban júniusban 1,9 százalékos inflációt vár, ugyanakkor júliustól a szolgáltatások - parkolási díjak, a taxitarifák és egyes távközlési szolgáltatások - emelkedése ismét felfelé hajthatja a mutatót. Az év végére a fogyasztói árindex 3 százalékra gyorsulhat, éves átlagban az infláció 2,2 százalékos lehet, ami meghaladja az MNB 1,8 százalékos várakozásait - jelezte.

Az élelmiszer-inflációt eddig jelentősen mérséklő hús- és tejtermék-árcsökkenés kifutóban van, miközben az aszály miatt a mezőgazdasági termelés kockázatai is erősödnek, ami felfelé mutató inflációs kockázatot jelent - jelezte.

A nettó reálbérek éves növekedése jelenleg mintegy 9 százalékos, és az év egészében is 7-9 százalék között maradhat, a lakossági fogyasztás az év egészében az első negyedévben mért 5 százalék körül alakulhat Németh Dávid szerint.

A hétfői májusi kiskereskedelmi adatok is a belső kereslet tartós élénkülését jelzik - mutatott rá, megjegyezve, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje maradhat a fogyasztás.

A költségvetésről szólva elmondta, hogy idén 7 százalékos lehet a deficit, az elsődleges egyenleg hiánya pedig 3 százalék körül alakulhat. A GDP-arányosan 4 százalék körüli adósságszolgálati ráta a hozamkörnyezet esésével 2027 után 3,3 százalékra eshet.

Az elmúlt két évben, valamint 2026-ban is csökkent Magyarország exportpiaci részesedése, ami 2027 után az új kínai és német autóipari és akkumulátoripari beruházások hatására ismét növekedhet. Kedvező hír, hogy javult a külkereskedelmi cserearány, vagyis a kivitelre szánt termékek ára gyorsabb ütemben nőtt, mint a behozott áruk ára - mondta az elemző.