Ha 2011 és 2022 között születtél, tanúja voltál ennek a magyar jelenségnek

A közlemény szerint az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség, ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. Ebből az derült ki, hogy a korábbi 442 helyett 2022-ben már 478 lakás jutott ezer lakosra.

Jelezték ugyanakkor, hogy ennek a mutatónak a növekedése vármegyénként eltérő. A legkisebb változást Pest vármegye mutatja, ahol - szemben az átlagos 36-tal - mindössze 1-gyel nőtt az ezer polgárra jutó otthonok száma, míg a Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó ezer főre jutó 82 darabos lakásnövekménnyel.

Arra is kitértek, hogy 2022 végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az országos átlagtól. A felsorolás végén Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok áll, ezekben a vármegyékben jellemzően csak minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent, illetve 0,4 és 0,8 százalék közötti értékkel nőtt a lakásállomány.

Ezzel szemben a legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegye érte el, 11,1, illetve 10,4, valamint 10,2 százalékos növekedéssel. Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben elmondta: ahol van kereslet, ott építenek a beruházók, az új lakások magasabb ára pedig húzza magával a környék használt piaci árait is. A lista két pólusa látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat keresők költözései határoznak meg - tette hozzá a szakember.