2016 a nők éve volt Magyarországon?
A KSH adatai szerint a múlt évben az előzetes, becsült adatok szerint Magyarországon több kisfiú látta meg a napvilágot, mint kislány, 47 817 fiú és 45 283 lány született. A népesség összetétele azonban korcsoportonként változik - mutatott rá a hivatal, hozzátéve: míg 2016-ban a 0-4 éves korosztályban 945 nő jutott 1000 férfira, addig a 40-59 éveseknél ez a szám 1033-ra, a 70 év felettieknél pedig már 1856-ra emelkedik.
A születéskor várható élettartam a nőknél 2015-ben 78,6 év, a férfiaknál 72,1 év volt.
Tavaly a 15 évnél idősebb nők 29 százaléka volt hajadon, 40 százalékuk házas, 17,5 százalékuk özvegy, 13,5 százalékuk pedig elvált.
A nők a 2015-ös adatok szerint átlagosan 29,6 évesen házasodtak, a férfiak ezzel szemben 32,4 éves korukban nősültek először.
A statisztikából az is kiderült, hogy hosszú idő óta jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben még csupán a 25 év feletti nők 14,3 százaléka, a férfiaknak pedig 15,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és 18,2 százalék az ilyen férfiak aránya. A nők jobban állnak a középfokú végzettség tekintetében is: míg 2005-ben a 18 év feletti nők 45,2 százaléka rendelkezett legalább érettségivel, addig 2011-ben ez a szám már 52,1 százalék volt. A 18 évesnél idősebb férfiak esetében ez az arány 2005-ben 39,8 százalék, 2011-ben pedig 45,5 százalék volt.
A 2015-ös adatok szerint a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány, az egészségügy, szociális gondoskodás, a humántudományok, a társadalomtudományok és a művészetek területén. Némi fölény tapasztalható a szolgáltatások, a gazdaság és irányítás, valamint a jogi képzések terén, ugyanakkor majdnem kiegyenlített a nők és férfiak aránya a természettudományos, valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések terén. Jóval kevesebb nő tanul azonban informatikai és a műszaki területen, mint férfi.
A múlt évben a 15-64 éves korosztály 66,5 százaléka dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig 5,1 százalék volt. A nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60,2 százalék. A férfiak 5,2 százalékos munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ez az arány 5,1 százalékos.
Részmunkaidőben 2016-ban a 15-74 éves foglalkoztatottak mindössze 5,2 százaléka dolgozott, arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciájú. A nők 7,3 százaléka, a férfiaknak pedig csupán 3,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak közül a nők 17,8 százaléka esetében a gyermek vagy más hozzátartozó, esetleg egyéb családi kötöttség volt a részmunkaidős foglalkoztatás oka.
A KSH adataiból az is kiderül: a keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete - a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 136 800 forint, míg a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt, vagyis átlagosan bruttó 223 300 forintot kerestek. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, a szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt, ami átlagosan bruttó 264 400 forintot jelent. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt. A fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75 százalékát, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68 százalékát vihették haza.
A KSH felidézte: 1857. március 8-án a New York-i textiliparban dolgozó nők emberibb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára. Március 8-át 1977 óta az ENSZ is a világnapok között tartja számon, Magyarországon pedig 1948 óta ünnepeljük ezen a napon a nőket.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
