2025 tanulságai az építőiparban – a cégtrend tükrében
Mi történt 2025-ben? – környezet és események
Az építőipar piacát 2025-ben több, egymással párhuzamos hatás formálta, miközben a működési környezet összességében továbbra is bizonytalan maradt.
Az év során megjelentek olyan kormányzati ösztönzők – elsősorban a lakossági lakásfelújítási és energetikai korszerűsítési programok –, amelyek 2025-ben módosultak, újra elérhetővé váltak, és a meglévő ingatlanállományhoz kapcsolódó, kisebb volumenű kivitelezési munkákban hoztak mozgást.
Hatásuk jellemzően projektszinten jelent meg, és nem járt együtt a piac széles körű élénkülésével.
2025 őszén ugyanakkor elindult az Otthon Start program, amely már a keresleti oldal erősítését célozza, és potenciálisan az új lakásépítések irányába hat, érdemi volumennövelő hatása azonban a rendelkezésre álló adatok alapján még nem jelent meg a 2025-ös teljesítményszámokban. Az ágazatban így továbbra is inkább időszakos, projektszintű elmozdulások voltak megfigyelhetők, amelyek egyes szereplőknél átmeneti kapacitáslekötést eredményeztek, de nem jártak együtt kiegyensúlyozott, fenntartható piaci élénküléssel.
A KSH adatai szerint 2025 második felében az építőipari termelés volumene átmenetileg emelkedett, és január–november között összességében 1,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Ezzel párhuzamosan azonban az ÉVOSZ 2025. november 27-én közzétett „Konjunktúrafelmérés 2025 II.” című anyaga azt mutatja, hogy a vállalkozások többsége továbbra is óvatos maradt, a megrendelések hiánya, az árverseny és az alacsonyabb kapacitáskihasználtság határozta meg az évet.
A KSH és az ÉVOSZ adatai alapján a 2025-ös évben a statisztikai teljesítmény és a vállalkozói megélés között érdemi különbség volt.
2025 tanulságai az építőiparban
1. A volumen nőtt, a piac nem
2025 egyik legfontosabb tanulsága, hogy az építőiparban a termelés növekedése nem járt együtt a piac bővülésével.
Az OPTEN adatai szerint a működő társas vállalkozások száma egy év alatt mintegy kétezerrel csökkent, miközben 2025 novemberére a kumulált építőipari volumen +1,6%-ra emelkedett. A növekedés nem új belépők megjelenéséből, hanem a piacon maradó szereplők koncentráltabb, nagyobb volumenű munkavégzéséből fakadt.
2. A piac nem fellendült, hanem kényszerűen átrendeződött
Az alapítások száma tovább csökkent, 2025-ben mindössze 3,7 ezer új vállalkozás indult, ami mintegy 7 %-os visszaesést jelent.
Ezzel szemben a megszűnések száma tartósan magas maradt (5,8 ezer), gyakorlatilag megismételve az előző évi szintet. A megszűnések közel 85 %-a rendezetlen formában – felszámolással vagy kényszertörléssel – történt, vagyis a piacról elsősorban nem tervezetten, hanem kényszerből estek ki szereplők.
Mindez nem bővülést, hanem koncentrációt és kényszerű alkalmazkodást jelez az ágazatban.
3. A nehéz évek még nem zárultak le
2025-ben több mint 8 ezer új cégbírósági eljárás indult az építőiparban, olyan vállalkozásokat érintve, amelyek már nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott piaci feltételekhez. Ez a folyamat nemcsak visszatekintve értelmezhető, hanem előre is kijelöli a cégtrend mozgásterét: a következő időszakban legfeljebb stagnálás, de inkább további szűkülés várható.
4. Az egyéni vállalkozói kör aktivitása nőtt
2025-ben az aktív építőipari egyéni vállalkozók száma 73 ezer fölé emelkedett, ami mintegy 3,5 %-os növekedést jelentett, miközben jelentős mozgás zajlott a belépők és kilépők között.
Ezzel párhuzamosan számottevően csökkent a szüneteltető egyéni vállalkozók aránya (17,4 %-ról 15,0 %-ra), ennek hátterében elsősorban a korábban kiváró szereplők visszatérése állt.
5. Egy jó időszak még nem jelent trendfordulót
A 2025 őszén tapasztalt volumenemelkedés önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy tartós irányváltásról beszélhessünk az építőiparban. Bár szeptembertől átmenetileg erősödött a termelés, az éves adatok és a vállalkozói visszajelzések alapján a piac egészét továbbra is korlátozott kereslet jellemezte.
Az ÉVOSZ „Konjunktúrafelmérés 2025 II.” (2025. november 27.) alapján 2025-ben a kapacitások jelentős része kihasználatlan maradt, miközben a vállalkozások többsége árbevételcsökkenéssel számolt. Ez a kettősség meghatározza a 2026-os kilátásokat is.
„Az idei év nem lesz az építésgazdaság kibontakozásának az éve. Nagy lesz a szóródás a tekintetben, hogy a vállalkozásnak mi a főtevékenysége. A lakásépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások egy erősebb, jobb évre számíthatnak, a víz- csatorna- közműépítő vállalkozások piaca tovább fog szűkülni. A vasbeton szerkezeteket előre gyártó vállalkozások piaca is szűkülni fog.
Összességében, jó esetben a 2025. évi szinten maradhat az ágazat, miközben 20%-kal nagyobb teljesítményre lenne képes. Növekedni fog a verseny, meg van a kockázata az irreális alacsony árakon történő vállalásoknak, aminek a lánctartozások növekedése lehet az eredménye.
A kínálat vezérelt piac azonban jó hatással lesz az építőipar hatékonyságának javulására.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
„Az építőipar 2025-ben nem a növekedéshez, hanem a kevesebb munkához alkalmazkodott. A kapacitások jelentős része rendelkezésre áll, de a kereslet nem töltötte meg őket, és egyelőre nem látszik, honnan jöhetnének azok a beruházások, amelyek valódi fordulatot hoznának. A szektor működik, küzd és alkalmazkodik – de még vár a megrendelésekre.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2025-re vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,67 százalék volt, ami nagyjából megegyezik a 2024-es fluktuációval. 2025-ben megyei szinten nézve az Opten–CFI Veszprém, Zala és Csongrád-Csanád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.
