236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya augusztusban
Augusztus végéig a központi költségvetés 2964,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 144,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 236,1 milliárd forintos többletet értek el. A központi alrendszer augusztus végéig elkönyvelt bevételei az előző év azonos időszakához képest 3363,5 milliárd forinttal, 21,3 százalékkal nőttek, a kiadások 4335,5 milliárd forinttal, 24,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését.
A bevételekről szólva a PM jelentése kiemelte, hogy augusztus végéig az előző év azonos időszakához képest 14,5 százalékkal magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek és nőttek az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések. A költségvetés kiadásai közül magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest a lakástámogatások, valamint az uniós programok kiadásai, illetve a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.
Augusztus végéig az általános forgalmi adóból 4346,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 990,0 milliárd forinttal, 29,5 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel augusztus végéig 815,4 milliárd forintot tett ki, 23,8 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi bevételnél. A személyi jövedelemadó bevétel az év nyolc hónapjában 1620,0 milliárd forint volt, 262,8 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérést a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adóvisszatérítés együttes hatásával magyarázza tájékoztató.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések augusztus végéig 309,6 milliárd forintot tettek ki, melynek meghatározó tételei a kvótaértékesítésből származó 96,0 milliárd forint és a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó 150,2 milliárd forint.
Az uniós programok bevételei augusztus végéig 738,7 milliárd forintra rúgtak. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forinttörvényi előirányzat 31,3 százalékát teszi ki szemben az egy évvel korábbi 41,5 százalékos aránnyal, amikor viszont a befolyt összeg kevesebb, 608,4 milliárd forint volt. Az uniós programok kiadásai mérlegsoron 2245,8 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami elérte a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 74,8 százalékát. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), a Széchenyi 2020, valamint a Széchenyi Terv Plusz programjai adták - derül ki a tájékoztatóból.
Augusztus végéig a nyugdíjkiadások 3152,9 milliárd forintban teljesültek, ami 527,0 milliárd forinttal, 20,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait. Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás augusztus végéig 1436,3 milliárd forintot tett ki a tavalyi évi azonos időszakának 1192,0 milliárd forint összegű kiadásával szemben.
A Költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron augusztus végéig 4465,7 milliárd forint kiadás teljesült, 1,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadásból 2731,0 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjaihoz képest, amiben benne van a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz is.
A 982,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 349,0 milliárd forinttal lett több, mint az előző év azonos időszakában, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a Pénzügyminisztérium jelentése.
A központi költségvetés adóssága augusztus végéig 3542,6 milliárd forinttal növekedett és 44 240 milliárd forinton állt. A költségvetési hiányt finanszírozó nettó forintkibocsátás 1038,1 milliárd forinttal járult hozzá az emelkedéshez, nettó devizakibocsátás 1234,1 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 883,5 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét, amely elérte 10 513 milliárd forintot, a teljes adósság 23,8 százalékát. A deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt a kockázatok fedezetére kötött mark-to-market betétállományok növekedése 386,9 milliárd forint volt. Augusztus végén ez a mark-to-market betétállomány 567,5 milliárd forintot tett ki, ami a teljes államadósság 1,3 százalékát jelenti.
