250 ezer forintos fizetés alatt ne számítson senki az otthonfelújítási támogatott hitelre
![250 ezer forintos fizetés alatt ne számítson senki az otthonfelújítási támogatott hitelre](/upload/file/63195/orig.webp)
A jogszabály alapján február elsejétől lehet igényelni a kamattámogatott otthonfelújítási hitelt. Eddig 3 bank vette fel a termékpalettájára, vagyis ténylegesen az Erste Bankhoz, a K&H Bankhoz és az OTP Bankhoz fordulhat az, aki a kérdéses kölcsönt fel szeretné venni.
A Támogatott hitel azok számára nyújthat komoly segítséget, akik ki szeretnék használni a legfeljebb 3 millió Ft összegű otthonfelújítási támogatást. A falvakban élők ugyanis otthonuk korszerűsítési felújítási költségének a felét, legfeljebb 3 millió Ft-ot utólag visszakaphatnak az államtól. A vissza nem térítendő támogatás utólagos.
Akinek nincs elegendő saját megtakarítása, az kihasználhatja az ilyen munkálatok előfinanszírozására szolgáló támogatott kölcsönt.
A támogatott hitel maximális összege 6 millió Ft, futamideje legfeljebb 10 év lehet. A kamattámogatás mértéke 3%, ez a februári hiteligénylések esetén 4,66%-os ügyfélkamatot eredményez.
Ami még lényeges, hogy a futamidő
-az első év végén,
-a második év végén
-és a 7. év végén módosulhat.
Márpedig ez a relatív gyakran változó kamatszint befolyásolja azt, hogy mekkora minimáli jövedelemmel lehet felvenni a kérdéses kölcsönt.
A futamidő is befolyásolja a JTM szabályt
A lakossági hitelek esetében a jegybank szabályozza, hogy a kölcsön törlesztésére a jövedelemnek legfeljebb mekkora részét lehet fordítani. Többféle előírás is érvényben van, a Bankmonitor szakértői megkérdezték az MNB, hogy melyik szabály vonatkozik az adott támogatott kölcsönre.
A válasz alapján két féle eset lehetséges:
Az egyedi kedvezmény nélküli törlesztőrészletből kell a számítás során kiindulni. 600 ezer Ft alatti jövedelem esetén a fele, míg 600 ezer Ft-ot elérő fizetés esetén a 60%-a fordíthat a kölcsön törlesztésére abban az esetben, ha a futamidő 5 évnél rövidebb. (Sőt zöld hitelcél esetén a 600 ezer Ft alatti fizetéseknél a 60%-os terhelési szabály érvényes.)
Az egyedi kedvezmény nélküli törlesztőrészletből kell a számítás során kiindulni. 600 ezer Ft alatti jövedelem esetén annak 25%, míg 600 ezer Ft-ot elérő fizetés esetén annak 30%-a fordítható a kölcsön törlesztésére abban az esetben, a futamidő eléri az 5 évet.
Ez utóbbi szigorú szabály azért lép életbe, mert a kölcsön kamata az első év végén módosulhat, emiatt a hitel változó kamatozásúnak minősül.
A Bankmonitor egy példán keresztül mutatja be mekkora minimális jövedelem szükséges a maximális 6 millió Ft összeg hitelhez:
Ha a futamidő 59 hónap és az induló kamat 4,66%, akkor a hitel induló törlesztőrészlete 113 986 Ft lenne. A minimálisan elvárt jövedelem - nem zöld cél esetén – a törlesztőrészlet duplája, azaz 227 972 Ft lenne, mivel a futamidő 5 évnél rövidebb.
Ha a futamidő 120 hónap és az induló kamat 4,66%, akkor a hitel induló törlesztőrészlete 62 647 Ft lenne. A minimálisan elvárt jövedelem a törlesztőrészlet négyszerese, azaz 250 587 Ft lenne, mivel a futamidő eléri az 5 évet.
A jövedelem terhelhetősége mellett természetesen lényeges kérdés a valós részlet is. Hiába lenne elegendő kevesebb jövedelem a rövidebb futamidő mellett, ha valójában az adós a fizetéséből nem tudná kigazdálkodni a havi részletet.
Nincs is jelenleg 5 évnél rövidebb futamidejű hitelajánlat
Tehát elviekben a jogszabály alapján az 5 évnél rövidebb futamidejű otthonfelújítási hitelhez kisebb jövedelem is elég lehetne.
Ha azonban a valós banki ajánlatokra, gyakorlatokra néz az ember, akkor azt láthatja, hogy jelenleg egyik pénzintézet sem kínál 5 évnél rövidebb futamidő mellett ilyen támogatott hitelt.
Az Erste Banknál, a K&H Banknál 5 év a minimális futamidő, míg az OTP Bank 6 éves futamidőtől kínálja a kérdéses hitelt. Vagyis a kedvezőbb JTM szabályba egyik bank esetében sem kerülhetnek az érdeklődők.
Így a legjobb megoldás ténylegesen az, ha valaki 10 évre veszi fel a támogatott hitelt, aminek a maximális 6 millió Ft-os összeg esetében 62 646 Ft lenne a törlesztőrészlete. Ezen hitel felvételéhez azonban a jogszabály alapján több, mint 250 ezer Ft-os havi nettó jövedelemre lenne szükség. Ez a fizetés is csak akkor lenne elegendő, ha a családnak nincs más kölcsöne, hitelkerete, a kalkulációba ugyanis ezen részleteket is be kellene számolni. (Ráadásul ezen jogszabályi előírástól a bankok szigorúbb irányba még el is térhetnek.)