3,1 százalékos növekedést és 2,8 százalékos államháztartási hiányt tűz ki a középtávú program

A Gazdaságpolitikai rendszerváltás címmel szerdán kiadott középtávú programban a Pénzügyminisztérium (PM) a 2027-es költségvetéssel gazdaságpolitikai fordulatot és átállást hirdet meg egy új fejlődési pályára, valamint elköteleződést a felelős gazdálkodás és az igazságos gazdaságpolitika mellett.

A gazdaságpolitikai fordulat két fő forrása az állam működési kiadásainak csökkentése és a hazahozott európai uniós források hatékony felhasználása - emelte ki a PM. A középtávú program számot vet egy súlyos örökséggel: a kifulladt növekedési modellel és az elmúlt évek felelőtlen kormányzati gazdálkodása nyomán elszabadult költségvetési hiánnyal. Az első lépést a 2027-es költségvetésben 5 százalék alá csökkentetett hiányt jelenti, 2030-ig pedig megteremtik az eurózónába való belépés feltételeit.

A középtávú költségvetési terv szem előtt tartja a kormány gazdaságpolitikai céljait: az adórendszer igazságos átalakítását, a közteherviselés kiegyenlítését, ágazat- és versenysemlegesebb vállalati adózást, a külföldi nagyvállalatok aránytalan támogatása helyett a hazai kis- és közepes vállalatok felzárkóztatását, az ország emberi erőforrásaiba való beruházást, a teljesítményalapú gazdaság kereteinek megteremtését - hangsúlyozza a program.

A költségvetési hiányt döntően az állam pazarló és túlárazott működési kiadásainak csökkentésével fogják elérni. A nem hatékony vállalati támogatások uniós forrásokból finanszírozott célzott programokkal történő helyettesítésétől nemcsak költségvetési megtakarítást várnak, hanem azt is, hogy a járadékvadász ösztönzők kiiktatásával és a piaci verseny érvényre juttatásával támogassa az új, termelékenységre épülő növekedési modellt - szögezik le.

A termelékenység növekedésének gyorsulásával és az uniós források hatékony becsatornázásával az a cél, hogy az évtized végére a gazdasági növekedés üteme 3 százalék fölé emelkedjen.

Hangsúlyozzák, hogy a megörökölt költségvetés nemcsak óriási hiánnyal küzd, de számos mély szerkezeti probléma forrása. A költségvetési egyensúly megteremtése elengedhetetlen az államadósság csökkenéséhez és a magyar gazdaság tartós stabilitásához. Az elkövetkező évek előrelátható költségvetési kötelezettségei (a demográfiai és a klímaátmenet, a védelmi kiadások és a tartósan alulfinanszírozott területek növekvő költségvetési terhei) miatt kulcskérdés a magyar gazdaság ellenállóképességének erősítése, és az államadósság terheinek csökkentése. A gazdaságpolitikai hitelesség és a felelős közpénzügyi gazdálkodás szükséges ahhoz, hogy a befektetői bizalom fennmaradjon, és a kamatkiadásaink fokozatosan csökkenhessenek - áll a programban.

Nemcsak a hiány csökkentése mellett kötelezi el magát a kormány, hanem amellett is, hogy felszámolja a magyar költségvetés évtizedes szerkezeti gyengeségeit: a felelős gazdálkodás hiányát, a gyenge tervezést, a hiányzó kiadási kontrollt, a kiadási szerkezet tartós aránytévesztéseit és a választási osztogatás gyakorlatát - olvasható a programban.

A Pénzügyminisztérium a hiányt úgy tervezi csökkenteni, hogy az ne fékezze a növekedést: a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően elsősorban a működési kiadásokon takarítanak meg. A közpénzügyi folyamatok megtisztítása, a pazarló működés felszámolása, a túlárazások letörése a korábban helyzetbe hozott klientúrának fájhat, de a gazdasági szereplők döntő többségének előnyös - hangsúlyozza a PM.

Fontosnak tartják azt is, hogy az állam saját magán, a bürokrácia működési költségein is spóroljon. Eközben prioritásként kezelik a hosszú távú növekedést támogató területeket, és több pénzt biztosítanak az egészségügyre, a kutatás fejlesztésre és az oktatásra. Arra törekszenek, hogy a gazdasági potenciált emelő infrastrukturális beruházások uniós forrásból valósuljanak meg, és ne terheljék a hazai költségvetést.

A nem hatékony vállalati támogatások leépítésével, EU-forrásokból finanszírozott piacbarát programokkal, a teljesítményalapú gazdaság kereteinek megteremtésével a kormány arra törekszik, hogy a legrátermettebb vállalatokat hagyja érvényesülni. Olyan szerkezeti átalakításokat hajtanak végre, amelyek a támogatásokat célzottabbá, a költségvetést pedig fenntarthatóbbá teszik. A célzottabb vállalati támogatások közelebb visznek egy egészségesebb versenyhez, a piacok hatékonyabb működéséhez és egy termelékenységre épülő növekedési modellhez - ismertette a PM.