350 milliárd euró összegű behajthatatlan követelést írtak le az európai vállalatok
A felmérésben résztvevő 31 ország közül mindössze négy (Dánia, Finnország, Izland és Svédország) látta úgy, hogy a behajthatatlan követelésből származtatható vesztesége csökkent. Németország esetében sem volt növekedés a leírt követelések területén annak ellenére, hogy a vállalatok közötti jövőbeni kockázat a tapasztalatok szerint jelentősen megnőtt.
Hasonlóképpen, fizetési kockázatról számolt be a résztvevő európai országok elsöprő része, a megkérdezettek egyharmada pedig veszélyes kockázati profilról beszélt. Az Egyesült Királyságban a leírt követelések aránya tovább emelkedett egy már eleve magas szintről, Franciaországban pedig még mindig magas a jövőbeni kockázat lehetősége. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban nagy és növekvő a fizetési késedelemből eredő veszteség aránya, míg Spanyolországban és Olaszországban óriási a kinnlévőség időtartama, és a kiegyenlítés időtartama is hosszú. Bár Franciaország jobb helyzetben van, még mindig bizonytalan a pozíciója, mert a vállalkozások nagy része tapasztalja, hogy az adósok miatti kockázatuk nőtt az elmúlt 12 hónapban.
A dél- és kelet-európai államok hosszú fizetési határidőkkel küzdenek, nagyon magas szintű a fizetési mulasztás aránya és széles körben pesszimizmus tapasztalható annak kapcsán, hogy képesek lesznek-e valaha kikerülni a jelenlegi válságból. Görögország az az ország, amely az EPI Európai Fizetési Kockázati Indexén az extrém 195-ös értéket érte el a lehetséges 200-ból, míg Finnországban a legalacsonyabb a kockázat 125-tel.
A fogyasztók, vállalkozások körében, valamint a közszférában fennálló helyzet, miszerint képtelenek időben rendezni számláikat, azt eredményezte, hogy 2,8%-ról 3%-ra nőtt a leírt behajthatatlan követelések mértéke. Ez mintegy 7%-os növekedés a leírt behajthatatlan követelések terén, ami 350 milliárd eurót tesz ki a felmérésben résztvevő országokat illetően. Ha egyenként nézzük az országokat, akkor a helyzet Görögországban (9,9%), Bulgáriában (7,0%), Romániában (6,1%) és Szlovéniában (5,7%) a legrosszabb.
A válság hatása továbbra is érezhető tehát az európai vállalatok teljesítményében, mely egyaránt megmutatkozik a vállatok növekedési képességében, értékesítésében, fizetőképességében, valamint a jövőbeni befektetési források megtalálásában is.
A felmérés egy pozitív eleme, hogy a fizetési késedelmek méginkább felkeltették a vállalkozások figyelmét. A követelések kiegyenlítésének időtartama már második éve csökkent. Ezzel együtt a felmérés rámutat, hogy elégedetlenség mutatkozik a kormányzati oldallal szemben, mely nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megvédje a vállalkozásokat a fizetési késedelemtől. Összességében a válaszadók 70%-a állította, hogy kormánya nem tesz meg minden lehetségest a segítségnyújtás érdekében. A késedelmes fizetésekre vonatkozó EU direktíva éppen folyó bevezetése ellenére a későn kiegyenlített követelések még mindig nagymértékben fenyegetik az európai vállalkozások növekedését és túlélését. Az Intrum Justitia felmérése kimutatja, hogy 9.800 válaszadó vállalkozásból 61% tapasztalja, hogy veszített el üzletet a kifizetetlen számlák miatt, 57% szerint a nehéz gazdasági helyzet kihat a fizetőképességére, 48% jelezte, hogy csökkentette beruházásai és fejlesztései mértékét a szűkös pénzügyi helyzet következtében.
“Az Intrum Justitia felméréséből kiderül, hogy Magyarország esetében romló teljesítményről, de javuló tendenciáról beszélhetünk. Annak ellenére, hogy a fizetési kockázat és a leírási veszteség tekintetében növekedés figyelhető meg, most úgy tűnik, hogy ez a trend hamarosan kedvező fordulatot vehet “ - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
Hazánk teljesítménye öt ponttal 175 pontra esett az Európai Fizetési Kockázat Index szerint, leginkább azért, mert a leírt követelések aránya 3,5 százalékról 4 százalékra nõtt; ez évi ezermilliárd forintos veszteséget okoz nemzetgazdasági szinten. A magas leírások kedvezõ mellékhatása azonban, hogy a tisztítás miatt jelentõsen csökkent a 90 napon túli nem teljesített fizetések aránya, ezért várhatóan jövõre javulni fog a nem fizetési kockázat mértéke. A kedvezõ elõremutató folyamatokat egyelõre nem érzik a magyar vállalatoknál: 32 százalék érez romlást, és csak 8 százalék javulást a lejárt követelések korösszetételében. Az átlagos fizetési késedelem 27 napról 25 napra csökkent, amiben fõként a hitelezõk türelmetlensége, a gazdaság tisztulása és az állam fizetési fegyelmének javulása játszik szerepet. Továbbra is saját pénzügyi nehézségeik miatt nem fizetnek a cégek, az adminisztrációs hibákból fakadó nemfizetés viszont visszaesett. A késedelmes fizetés kiemelkedő szerepet játszik az általános gazdasági problémák - csökkenõ árbevétel, nehézkes finanszírozás, romló várakozások, beruházások halasztása – kialakulásában is.
