350 településsel nőtt a regionális vízművek ellátási területe

Néhány nagyobb város átvételén kívül az integrált területek többsége kisebb település, ahol néhány kivételtől eltekintve a korábbi szolgáltatók sok esetben még a legalapvetőbb karbantartási és rekonstrukciós munkálatokat is elhanyagolták, melynek következményeként az átvételkor leromlott műszaki állapotú rendszereket hagytak maguk mögött.

Az ellátásbiztonság, a szolgáltatás színvonalának emelése, valamint az ivóvíz minőségének javítása érdekében ezekben az esetekben az állami tulajdonú társaságok saját költségen végeztek beruházást a hálózati veszteségek csökkentésére, a régi, sok helyen azbesztcement csövek kiváltására, vagy éppen a nem hiteles mérők cseréjére, melyekből sok tízezer darab került átvételre, és amelyek közül a rekorder a 18(!) éve lejárt mérő volt.-mondta el Hajdú Gábor ,a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója.

A szennyvíztisztító telepeken is hasonlóan rossz műszaki állapotot tapasztaltak a regionális vízművek szakemberei. Ezekben az esetekben is jelentős többletforrás bevonásával a társaságok végezték el soron kívül a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkálatokat, így például a vegyszeradagolók és átemelő szivattyúk javíttatását, vagy az iszapvíztelenítő berendezések karbantartását, a lerakóhelyeken tárolt iszapok ártalommentes elhelyezését.

A települések átvételekor kiderült , hogy sok helyen a vízmérők   háromnegyede már lejárt. Az Északdunántúli Vízmű Zrt-nek szembesülnie kellett olyannal is ahol az első feladatuk az volt, hogy létrehozzanak egy ívóvizes   telephelyet.

Az ellátásbiztonság mellett az állami szolgáltatók a munkavállalók szociális biztonságát is maximálisan szem előtt tartják, melyet jól mutat az, hogy a társaságok az akvizíciós tevékenységük során sem hajtottak végre létszámcsökkentést, hanem az átvett települések valamennyi közvetlen a víziközmű szolgáltatással foglalkozó dolgozóját munkáltatói jogutódlással foglalkoztatják tovább. A munkavállalók az átvétellel a társaságok kollektív szerződéseinek hatálya alá is kerülnek, így az abban foglalt juttatások is folyósításra kerülnek részükre. A szociális és ellátásbiztonság mellett ugyanakkor a vízmű társaságok fontosnak tartják, hogy a dolgozóik a legjobb képzésben is részesülhessenek.

Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. például 100 munkavállalójának oktatását finanszírozta a sikeresen megvalósított TÁMOP projekten keresztül, mely 5 képzés 117 képzettség megszerzését eredményezte.

A vízművek kivették a részüket az ár - és belvízi védekezésből, azon túl is, hogy ez idő alatt is zavartalan volt a szolgáltatás. A 2013-as tavaszi nagy árvíz idején a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 21 településen nyújtott segítséget 185 munkavállalójának közvetlen bevonásával, míg a Duna alsóbb szakaszán a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 50 munkavállalója segédkezett mintegy 670 óra készenlétben a havária helyzet elhárításában, az illetékes hatóságokkal együttműködve.

A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. ellátási területének elhelyezkedése okán a belvíz elleni védekezésben működött közre 2013 tavaszán több mint 6300 órában.

A társaságok a lehetséges európai uniós források kihasználásával folyamatosan törekednek az általuk üzemeltetett víziközmű vagyon megőrzésére, fejlesztésére. Az állami vagyon tekintetében is gondos gazdaként járnak el a vízművek. Az Állami Számvevőszék előzetes jelentésében is kitért arra, hogy a társaságok a törvényi visszapótlási kötelezettségüknek eleget tettek, valamint a szükséges adatszolgáltatási, kapcsolattartási és leltározási kötelezettségüket illetően is szabály szerint jártak el a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé, melyet ez utóbbi minden alkalommal el is fogadott.