38 százalékkal csökkent az új lakások száma
A befejezett építkezések számának visszaesése az elmúlt negyedévekhez képest valamivel nagyobb, az új építési engedélyek számának csökkenése viszont az egy évvel korábbihoz viszonyítva kisebb mértékű. A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 9 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.
A korábbi időszakhoz hasonlóan a lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. 2011 I–III. negyedévének folyamán használatba vett lakások száma a községekben esett vissza a legkisebb mértékben, 32 százalékkal. A megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (38 százalékos), Budapesten és a többi városban ennél nagyobb arányban, 40 illetve 41 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Tovább folytatódik Budapesten az új lakásépítési engedélyek számának erős visszaesése. 2011. január–szeptemberi időszakban 62 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a fővárosban, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban és a többi városban 24 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. Továbbra is úgy tűnik – az első félév adataihoz hasonlóan –, hogy a községekben az építési kedv számottevően már nem fogy tovább, az új építési engedélyek száma mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további mérséklődése jellemzi, vállalkozások építették az új lakások 40 százalékát, egy évvel korábban még felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 49 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen (1 százalék). Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 52-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt (47-ről 56 százalékra). Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása az előző időszakhoz képest változatlan: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.
Az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve 47-ről 55 százalékra nőtt a családi házban, 37-ről 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. Lakóparkban 2 százalék épült, az egy évvel korábbi 9 százalékkal szemben. Az építtetői kör és az építési forma változásával összhangban, az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel növekedett, 100 m2 volt. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 34 százalékról 41 százalékra emelkedett.
2011 első kilenc hónapjában 1573 lakás szűnt meg, szinte ugyanannyi, mint 2010 első három negyedévében. A megszűnés leggyakoribb oka most is a lakások avulása volt (46 %).
A vizsgált időszakban 387 üdülőegységet építettek, és 281 üdülőépületben 289 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 30 százalékkal, az engedélyezetteké 37 százalékkal esett vissza 2010 I–III. negyedévéhez képest. Az új üdülők átlagos alapterülete – a tavalyi 78 m2-rel szemben – 73 m2.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5164 lakóépület és 3626 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 8 százalékos, a nem lakóépületeknél 5 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 12, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 18 százalékkal csökkent, az ipari épületekre kiadott engedélyeké azonban 6 százalékkal nőtt.
