38 százalékkal jár jobban, aki téglaházat vesz, vagy épít
A kerámia tégla hagyományosan bevált és kedvelt építőanyag Magyarországon: a GfK adatai szerint évek óta az értékesített mennyiség több, mint kétharmadát adja[1]. A lakóépületek jelentős része a mai napig ebből az anyagból épül, ami tartósságának és jó hőszigetelő képességének köszönhető. Ezen kívül hosszú távon is jövedelmező befektetés lehet.
A legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az Ingatlan.com 2024 júniusi adatai szerint az eladó társasházi lakások esetében 37 százalékkal érnek többet a téglaépítésűek az egyéb falazatúaknál. Az eladó házaknál pedig 39 százalékkal magasabb árat jelent, ha téglából épült az ingatlan. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a hazai piacon ingatlantípustól függetlenül hagyományosan jelentős értékmódosító tényező a falazat jellege.
Azonban az építőipart jelenleg számos kihívás sújtja, amelyek új megoldásokat igényelnek. A munkaerőhiány és az emelkedő anyagköltségek jelentős terhet rónak a kivitelezőkre, ami lassítja az építési folyamatokat és növeli a költségeket. Az infláció és a gazdasági bizonytalanság szintén megnehezíti a hosszú távú tervezést és beruházásokat. Ezek a tényezők együttesen arra kényszerítik az iparágat, hogy innovatív technológiákat és hatékonyabb módszereket alkalmazzon, amelyek csökkentik a munkaerő- és időigényt, valamint költséghatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
Már a kőművesek is nyitnak az új technológiák felé
Magyarországon, a tégla tekintetében évtizedek óta a legelterjedtebb megoldás a hagyományos habarcsos falazás. A kőműves szakma valódi, gyakorlati tudásra épülő, nehéz fizikai munka, melynek népszerűsége a fiatalabb korosztály körében erőteljesen csökken.
Mivel sok szakember már nyugdíjas korú, jellemzően ragaszkodnak a megszokott, bevált megoldásokhoz. Ennek megfelelően a magyar piac legkedveltebb építőanyaga is a hagyományos habarccsal elérhető termék volt az elmúlt években. Azonban a Wienerberger, Magyarország egyik vezető építőanyag-gyártója, Porotherm márkájával jelentős előrelépést ért el az építőipari piac modernizálásában.
A vállalat innovatív, síkracsiszolt falazási megoldásának, a Rapid technológiának elterjedése az elmúlt években jelentősen nőtt, ami nagy részben köszönhető az építőipari szakemberek körében történő elfogadottságnak is. Ezek a házak sokkal rövidebb idő alatt, környezetbarátabb módon készülnek el, ami fontos szempont az ingatlant vásárlók körében is.
Azonban a hazai szakemberek szokásainak megváltoztatása korántsem volt egyszerű és rövid folyamat. Hiába a kedvező tulajdonságok, a magyar kivitelezők csupán kis része volt nyitott az új megoldásra, és továbbra is habarccsal falaztak annak ellenére, hogy a Rapid technológia már 2009 óta elérhető volt Magyarországon. Ezzel szemben más uniós országokban ez jellemzően 80% feletti, akár a 99%-ot is elérte.
Az építőipari termelés volumenének 2021 óta tartó ingadozása és az inflációs nyomás együttes hatása azonban kedvezett az új technológiai megoldások megismertetésének és alkalmazásának a kivitelezők körében is. A költségtudatosság növekedése lehetővé tette, hogy a teljes építési költség elemzésével bemutassák a Rapid termékek versenyképességét, ami összehasonlíthatóbbá tette a technológiát az építkezést tervezők számára is a hazai piacon elérhető más építőipari megoldásokkal szemben.
A munkaerőhiány, amely az építőipart jellemzi, szintén elősegítette a gyorsabb, kevesebb szakemberigényű technológiák elterjedését. Ennek alkalmazása nem csak időt, de erőforrást és ezáltal pénzt is megtakarít, így választ ad a kivitelezők és az építtetők leggyakoribb problémáira. Mindezek hatására a GfK fogyasztói piacra vonatkozó adatai szerint a csiszolt termék részesedése az elmúlt években folyamatosan nőtt, miközben a piac teljesítménye ingadozott. A kerámia tégla esetében a csiszolt termékek 2023-ban értékesített mennyisége 44%-kal nőtt 2021-hez képest. Ez az emelkedés jelzi, hogy a kivitelezők egyre inkább az új technológiát részesítik előnyben.
