3.9% volt a munkanélküliségi ráta júliusban
Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 67.6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.7%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.7%-os szinttel szemben. A legutolsó hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 3.8%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.5%-os szint után.
2023 júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 227,3 ezer álláskereső szerepelt, ami 4 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 32,9 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 13,2%-ot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 18,6%-kal nőtt, de a számuk továbbra is alacsony. 2023 júliusában a munkaadók összesen 43,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 118,3 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 83,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 74,5 ezer után.
Kilátások
A hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az 5 millió főt. Az őszi hónapokra ismét a korábbi 3.5%-os szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7% lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis mennyiségi munkaerő bővülés határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak - amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
Részletek, háttér
A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér, a nyári hónapokban ismét növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak érdemi hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre, ami a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot, mivel az erőteljes kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében. Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban 12 hónapos időtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek megemelkedett szintjének és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, de ennek egyelőre nem igazán látni jelét. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált illetve a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A továbbra is relatíve erős munkaerő kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be és milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor a várakozások optimalizálásához.
2023 II. negyedévében továbbra is összeségében bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 1 ezerrel, míg a közszolgáltatások területén 9 ezer fővel csökkent a létszám, a mezőgazdaságban pedig 10 ezer fővel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest. (forrás: MBH Bank elemzés)
