5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Magyarország hosszas várakozás után, a 2023. május 25-én elfogadott Panasztörvénnyel (2023. évi XXV. törvény) teljesítette a bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (Whistleblowing Irányelv) hazai jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre a jogszabály nem ad egyértelmű választ, kialakult jó gyakorlatokról pedig egyelőre még nem beszélhetünk. Az alábbiakban ezeket Bartal Iván, az Oppenheim partnerének segítségével járjuk körbe és válaszoljuk meg.

5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Az új törvény 2023. július 24-én lépett hatályba, és a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak, valamint bizonyos jogszabályok (így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek, ezen időpontig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat és dokumentációjukat az új szabályozással. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknek egy kicsit több idejük maradt: a legalább 50, de kevesebb, mint 249 alkalmazottat foglalkoztató egyéb munkáltatóknak 2023. december 17-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

1. Mely munkavállalókat kell figyelembe venni a törvényben meghatározott létszám meghatározásakor?

 Panasztörvény szerint minden olyan foglalkoztatónak, amely 50 vagy több személyt ún. foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Fontos, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma tágabban értelmezendő, mint a munkaviszony fogalma, és magában foglalhatja például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyokat, feltéve, hogy az általuk ellátott tevékenység munkavégzés keretébe illeszthető.

Ebből következően, nem csupán a hagyományos értelemben vett munkavállalókat, hanem a megbízottakat, vállalkozókat, valamint a vállalat által munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott személyeket is vélhetően figyelembe kell venni annak a létszámnak a kiszámításakor, amely végső soron meghatározza a Panasztörvény szerinti bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget.

2. A cégen belül mely személyek bízhatóak meg a visszaélés-bejelentési csatorna üzemeltetésével? Mit jelent a gyakorlatban a pártatlanság követelménye?

Amennyiben egy adott cég nem szeretne élni a kiszervezés lehetőségével, akkor a rendszer működtetésével egy pártatlan belső személyt, vagy szervezeti egységet kell megbíznia. Kérdés azonban, hogy ki minősül pártatlannak, egyáltalán kinevezhető-e erre a pozícicóra egy munkavállaló, aki nyilvánvaló beosztottként ténykedik?

„Bár a pártatlanság definícióját sem a Panasztörvény, sem az annak alapjául szolgáló irányelv nem határozza meg, mi azt gondoljuk, hogy a pártatlanság egyfelől azt jelenti, hogy a bejelentéseket kivizsgáló személy nem lehet elfogult a feladatai ellátása során, nem tölthet be más olyan funkciót az adott cégnél, ami a visszaélések kivizsgálásával összeférhetetlen lenne, ne legyen utasítható és elbocsátható a feladatai ellátásával kapcsolatban vagy ezekre tekintettel” – magyarázza Bartal Iván.

„Szerintünk tehát akár egy belsős munkavállaló is kinevezhető a rendszer működtetésére, de a fentieknek megfelelő szervezeti és jogi (szerződéses) garanciákat meg kell teremteni annak érdekében, hogy a kinevezett személy a visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét valóban önállóan, függetlenül végezze, és ne kelljen a munkáltató részéről nyomásgyakorlástól tartania, utasításokat teljesítenie.”

Ebből következik, hogy azok a pozíciók, amelyek elsődleges szerepe a munkáltatói érdekek képviselete és érvényre juttatása (pl. HR, compliance, jog, menedzsment) minden bizonnyal összeférhetetlenek lennének egy visszaélés-bejelentési csatorna vezetésével, mivel ezen személyek részéről nem biztosított és nem is várható el a pártatlan, független eljárás.

3. Kik és hogyan hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasztörvény értelmében azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy az új törvény ezen rendelkezése ellentmond a hazai szabályozás alapját képező whistleblowing irányelvnek, az ugyanis azt írja elő, hogy minden legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy köteles belső bejelentési csatornát és eljárást létrehozni, akkor is, ha az ilyen jogi személyek egy vállalatcsoporthoz tartoznak.

Az irányelv szerint csak az erőforrások megosztása (így a bejelentések fogadása és a kivizsgálások elvégzése) megengedett a vállalatcsoporton belül, de ez nem mentesíti az adott csoporthoz tartozó vállalatokat a saját rendszerük felállítása alól, amelynek a központi rendszerrel párhuzamosan kell működnie. Hogy ez az ellentmondás milyen hatással lesz a Panasztörvény hatálya alá tartozó magyar szervezetek jogi kötelezettségeire, az egyelőre még nem egyértelmű.

4. Mi a teendője azoknak, akik cégcsoport részeként már korábban bevezettek egy hasonló hotline-t?

Főleg a globális cégcsoportok hazai tagvállalataira jellemző, hogy a cégcsoport csoportszinten bevezetett panaszbejelentési rendszerét korábban a hazai cégekre is kiterjesztették.

A tapasztalataink szerint ezekkel a korábbi bejelentési csatornákkal az a fő gond, hogy a legtöbbjüket nem a Whistleblowing Irányelv és a Panasztörvény által meghatározott célra, módon és szabályainak megfelelően hozták létre, például több általunk látott nemzetközi szabályzat is a munkavállalók által tapasztalt visszaélések közvetlen felettesnek történő bejelentését szorgalmazza elsősorban, ami aligha biztosíthatja az ilyen ügyek pártatlan kivizsgálását.

Az 50 és 249 közötti munkavállalói létszámmal bíró cégek esetén elvileg elképzelhető, hogy a hazai rendszer szabályainak a Panasztörvényhez történő igazításával továbbra is a központi, csoportszintű rendszert működtessék tovább itthon.

Ugyanakkor azon hazai cégek, akik több, mint 249 munkavállalóval rendelkeznek, 2023. július 24-étől már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért itt mindenképpen egy önálló (offline vagy online alapokon nyugvó) visszaélésbejelentési rendszer bevezetése is javasolt, esetleg bizonyos (pl. a cég vezetését érintő bejelentésekkel kapcsolatos) ügyekben a megfelelően átalakított, központi rendszer megtartása mellett.

Párhuzamos rendszerek üzemeltetése esetén természetesen ügyelni kell arra is, hogy ugyanabban az ügyben csak az egyik rendszerben lehessen bejelentést tenni, és a bejelentésre jogosultak tájékoztatásakor is ügyelni kell a körültekintő, egyértelmű tájékoztatás megadására.

5. Milyen szankciókra számíthat az, aki nem teljesíti határidőben a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalával kapcsolatos kötelezettségét?

Már európai országokkal ellentétben (pl. Szlovákiában vagy Csehországban komoly bírsággal számolhat az, aki ne teljesíti a helyi whistleblowing szabályozásban meghatározott kötelezettségeit) Magyarországon – egyelőre – nem kell pénzbírságtól tartania annak aki nem, vagy csak késve hozza létre a bejelentési rendszert.

A hazai jogszabályok alapján a Panasztörvény betartását ugyanis a hazai foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely bírságot nem szabhat ki, legfeljebb például a jogsértés tényét állapíthatja meg, és/vagy figyelmeztetést alkalmazhat.

„Ezzel együtt a múltbeli tapasztalataink alapján nem lennénk meglepődve, ha a fenti hatóság hamarosan körlevélben érdeklődne a Panasztörvény hatálya alá tartozó cégeknél, hogy hogyan és miként tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek” – zárja az Oppenheim szakértője.


A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás:

Megéri visszaülni az iskolapadba? Ezekben a szakmákban biztosan

A továbbképzés sokak számára a magasabb jövedelem és a stabilabb karrier kulcsa. A KSH 2025-ös adatai szerint a bruttó országos átlagkereset 705 014 forint volt, de vannak szakmák, ahol ennél jóval többet lehet keresni, és amelyekbe felnőttképzéssel is be lehet lépni. A TanfolyamGURU.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, mely tanfolyamok vezetnek átlag feletti bérű foglalkozásokhoz.
2026. 11. 22. 05:00
Megosztás:

Bitcoin vagy Ethereum: melyik lehet a jobb befektetés a kriptopiaci visszaesésben?

A Bitcoin és az Ethereum továbbra is a világ két legértékesebb kriptovalutája, 2026-ban azonban mindkettő jelentős veszteségeket szenvedett el. A Bitcoin a tavaly októberi 126 ezer dolláros csúcsáról 60 ezer dollár környékére esett, míg az Ether az augusztusi 4950 dollár feletti rekordjáról mintegy 1700 dollárra zuhant. A kérdés most az, hogy a két vezető kriptoeszköz közül melyik kínálhat kedvezőbb hosszú távú befektetési lehetőséget.
2026. 11. 22. 04:00
Megosztás:

Olajradiátor, fűtőpanel vagy fűtőklíma – melyik fogyaszt kevesebb áramot?

Egy 2000 wattos olajradiátor, egy 1000 wattos fűtőpanel és egy 3,5 kilowattosnak hirdetett klíma közül melyik fűti fel a legkevesebb áramból ugyanazt a nappalit?
2026. 11. 22. 03:00
Megosztás:

Így kaphat Ön is vissza 150.000 Ft-ot a NAV-tól

Két ember ugyanannyit keres, mindketten havi 62 500 forintot tesznek félre, és mindkettőjüknek elegendő személyi jövedelemadója van. Egyikük mégis 150 ezer forintot kaphat vissza a NAV-tól, a másikuk legfeljebb 130 ezret.
2026. 11. 22. 02:00
Megosztás:

A törvényt elfogadták! A nyugdíjasok ezeket az adókat kénytelenek megfizetni

Milyen adókat fizetnek a magyar nyugdíjasok 2026-ban, és milyen kedvezmények járhatnak nekik az elfogadott jogszabályok szerint? Cikkünk részletesen bemutatja és magyarázza el a témát.
2026. 11. 22. 01:00
Megosztás:

Zalában tíz kilométernyi mellékutat újítottak fel

Zalában tíz kilométernyi mellékút felújítása fejeződött be, országszerte csaknem 540 kilométernyi mellékút felújítása indult el - közölte Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.
2026. 11. 22. 00:05
Megosztás:

Zár alá vették Seszták Miklós házát és autószalonját

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el - írta a 24.hu szombaton.
2026. 11. 21. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 21. 22:00
Megosztás:

Kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá az EU és Indonézia

Átfogó gazdasági partnerségi (CEPA) és beruházásvédelmi megállapodásokat (IPA) írt alá az Európai Unió és Indonézia szombaton, melyek célja a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítése, stabil és kiszámítható keret biztosítása a kereskedelem és a beruházások számára, továbbá az energia- és nyersanyagellátási láncok biztonságosabbá és ellenállóbbá tétele.
2026. 11. 21. 21:00
Megosztás:

2026 harmadik negyedévében is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A hitelintézetek vállalati hitelállománya 11,3 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 21,8 százalékkal bővült a 2026. szeptembert megelőző egy évben. A bankok élénkülő vállalati hitelkeresletet tapasztaltak, de nem számítanak ennek folytatódására. Az új lakáshitelezés érdemben csökkenhet az Otthon Start kivezetésének és a Wekerle Plusz indulásának eredőjeként.
2026. 11. 21. 20:00
Megosztás:

Gajdos László: 2,1 milliárd forintos program indul az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére

A kormány 2,1 milliárd forintos programot indít az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére és működésének stabilizálására - közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombaton.
2026. 11. 21. 19:00
Megosztás:

Csaknem 82 milliárddal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását

Csaknem 82 milliárd forinttal támogatja a kormány a jövő évben a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Ez 31 ezer megváltozott munkaképességű embert érint - olvasható a kormány szombati Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 18:00
Megosztás:

Washington januárig békemegállapodást szeretne elérni Oroszország és Ukrajna között

Az amerikai kormány azt szeretné, ha Ukrajna január elejéig békemegállapodást érne el Oroszországgal - írta több forrás egybehangzó értesüléseit idézve pénteken a Financial Times.
2026. 11. 21. 17:00
Megosztás:

Megszólalt a minisztérium: a szülők és testvérek is segíthetnek a Wekerle Plusz hitelnél anélkül, hogy elveszítenék saját hitellehetőségüket

Fontos kérdést tisztázott a minisztérium a Wekerle Plusz hitellel kapcsolatban: azok a szülők és testvérek, akik adóstársként segítik családtagjuk lakásvásárlását, később maguk is igényelhetik a támogatott kölcsönt. Az adóstársi részvétel tehát nem használja fel a saját hitelfelvételi lehetőségüket. Egy 50 millió forintos Wekerle Plusz hitel havi törlesztőrészlete új lakásnál mintegy 237 ezer, használt ingatlannál közel 292 ezer forint lehet, amihez legalább 475–585 ezer forintos nettó jövedelem szükséges.
2026. 11. 21. 16:00
Megosztás:

A dollárhoz kötik az értékét, mégis az euró kamatára hathat a stabilcoin

Mi köze egy dollárhoz kötött kriptopénznek ahhoz, hogy milyen kamat mellett vehet fel hitelt egy európai vállalkozás? A kapcsolatot azok az amerikai állampapírok és bankbetétek teremtik meg, amelyekből a stabilcoinok kibocsátói kifizetik a pénzüket visszakérő ügyfeleket. Olaf Sleijpen holland jegybankelnök szerint egy tömeges visszaváltási hullám olyan messzire gyűrűzhet, hogy végül az Európai Központi Banknak is újra kell gondolnia a kamatpolitikáját.
2026. 11. 21. 15:00
Megosztás:

A Bitcoin is megérezte az AI-részvények zuhanását – elesett a 60 000 dolláros szint

Pénteken még 62 000 dollár közelében forgott a bitcoin, az amerikai kereskedésben viszont már 59 610 dolláron is jegyezték. Július óta először került 60 000 dollár alá a legnagyobb kriptovaluta, miután a mesterséges intelligenciához kötődő részvények eladási hulláma a kriptopiacot is elérte.
2026. 11. 21. 14:00
Megosztás:

Mi történik, ha nemcsak az e-mail áll le, hanem az AI is?

Számos vállalat ma már olyan integrált, felhőalapú munkakörnyezetben dolgozik, amelyben az e-mail, a csapatkommunikáció, a dokumentumkezelés és a beépített AI-asszisztens egyetlen ökoszisztémára épül. Amikor egy ilyen platform zavart szenved a szervezetek nemcsak a kommunikációs csatornáikat, hanem az AI-támogatást is elveszíthetik.
2026. 11. 21. 13:00
Megosztás:

Gajdos László: a mélypont óta nyolc centiméterrel nőtt a Balaton átlagvízszintje

Az októberi eleji 29 centiméteres mélypont óta 8 centimétert emelkedett a Balaton átlagvízszintje - közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pénteki Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 12:00
Megosztás:

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moodys

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását pénteken a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A cég egyidejűleg megerősítette a Magyarországra érvényben tartott "Baa2" szintű, befektetési ajánlású hosszú távú szuverén adósságkibocsátói besorolását.
2026. 11. 21. 11:00
Megosztás: