5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Magyarország hosszas várakozás után, a 2023. május 25-én elfogadott Panasztörvénnyel (2023. évi XXV. törvény) teljesítette a bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (Whistleblowing Irányelv) hazai jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre a jogszabály nem ad egyértelmű választ, kialakult jó gyakorlatokról pedig egyelőre még nem beszélhetünk. Az alábbiakban ezeket Bartal Iván, az Oppenheim partnerének segítségével járjuk körbe és válaszoljuk meg.

5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Az új törvény 2023. július 24-én lépett hatályba, és a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak, valamint bizonyos jogszabályok (így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek, ezen időpontig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat és dokumentációjukat az új szabályozással. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknek egy kicsit több idejük maradt: a legalább 50, de kevesebb, mint 249 alkalmazottat foglalkoztató egyéb munkáltatóknak 2023. december 17-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

1. Mely munkavállalókat kell figyelembe venni a törvényben meghatározott létszám meghatározásakor?

 Panasztörvény szerint minden olyan foglalkoztatónak, amely 50 vagy több személyt ún. foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Fontos, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma tágabban értelmezendő, mint a munkaviszony fogalma, és magában foglalhatja például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyokat, feltéve, hogy az általuk ellátott tevékenység munkavégzés keretébe illeszthető.

Ebből következően, nem csupán a hagyományos értelemben vett munkavállalókat, hanem a megbízottakat, vállalkozókat, valamint a vállalat által munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott személyeket is vélhetően figyelembe kell venni annak a létszámnak a kiszámításakor, amely végső soron meghatározza a Panasztörvény szerinti bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget.

2. A cégen belül mely személyek bízhatóak meg a visszaélés-bejelentési csatorna üzemeltetésével? Mit jelent a gyakorlatban a pártatlanság követelménye?

Amennyiben egy adott cég nem szeretne élni a kiszervezés lehetőségével, akkor a rendszer működtetésével egy pártatlan belső személyt, vagy szervezeti egységet kell megbíznia. Kérdés azonban, hogy ki minősül pártatlannak, egyáltalán kinevezhető-e erre a pozícicóra egy munkavállaló, aki nyilvánvaló beosztottként ténykedik?

„Bár a pártatlanság definícióját sem a Panasztörvény, sem az annak alapjául szolgáló irányelv nem határozza meg, mi azt gondoljuk, hogy a pártatlanság egyfelől azt jelenti, hogy a bejelentéseket kivizsgáló személy nem lehet elfogult a feladatai ellátása során, nem tölthet be más olyan funkciót az adott cégnél, ami a visszaélések kivizsgálásával összeférhetetlen lenne, ne legyen utasítható és elbocsátható a feladatai ellátásával kapcsolatban vagy ezekre tekintettel” – magyarázza Bartal Iván.

„Szerintünk tehát akár egy belsős munkavállaló is kinevezhető a rendszer működtetésére, de a fentieknek megfelelő szervezeti és jogi (szerződéses) garanciákat meg kell teremteni annak érdekében, hogy a kinevezett személy a visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét valóban önállóan, függetlenül végezze, és ne kelljen a munkáltató részéről nyomásgyakorlástól tartania, utasításokat teljesítenie.”

Ebből következik, hogy azok a pozíciók, amelyek elsődleges szerepe a munkáltatói érdekek képviselete és érvényre juttatása (pl. HR, compliance, jog, menedzsment) minden bizonnyal összeférhetetlenek lennének egy visszaélés-bejelentési csatorna vezetésével, mivel ezen személyek részéről nem biztosított és nem is várható el a pártatlan, független eljárás.

3. Kik és hogyan hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasztörvény értelmében azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy az új törvény ezen rendelkezése ellentmond a hazai szabályozás alapját képező whistleblowing irányelvnek, az ugyanis azt írja elő, hogy minden legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy köteles belső bejelentési csatornát és eljárást létrehozni, akkor is, ha az ilyen jogi személyek egy vállalatcsoporthoz tartoznak.

Az irányelv szerint csak az erőforrások megosztása (így a bejelentések fogadása és a kivizsgálások elvégzése) megengedett a vállalatcsoporton belül, de ez nem mentesíti az adott csoporthoz tartozó vállalatokat a saját rendszerük felállítása alól, amelynek a központi rendszerrel párhuzamosan kell működnie. Hogy ez az ellentmondás milyen hatással lesz a Panasztörvény hatálya alá tartozó magyar szervezetek jogi kötelezettségeire, az egyelőre még nem egyértelmű.

4. Mi a teendője azoknak, akik cégcsoport részeként már korábban bevezettek egy hasonló hotline-t?

Főleg a globális cégcsoportok hazai tagvállalataira jellemző, hogy a cégcsoport csoportszinten bevezetett panaszbejelentési rendszerét korábban a hazai cégekre is kiterjesztették.

A tapasztalataink szerint ezekkel a korábbi bejelentési csatornákkal az a fő gond, hogy a legtöbbjüket nem a Whistleblowing Irányelv és a Panasztörvény által meghatározott célra, módon és szabályainak megfelelően hozták létre, például több általunk látott nemzetközi szabályzat is a munkavállalók által tapasztalt visszaélések közvetlen felettesnek történő bejelentését szorgalmazza elsősorban, ami aligha biztosíthatja az ilyen ügyek pártatlan kivizsgálását.

Az 50 és 249 közötti munkavállalói létszámmal bíró cégek esetén elvileg elképzelhető, hogy a hazai rendszer szabályainak a Panasztörvényhez történő igazításával továbbra is a központi, csoportszintű rendszert működtessék tovább itthon.

Ugyanakkor azon hazai cégek, akik több, mint 249 munkavállalóval rendelkeznek, 2023. július 24-étől már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért itt mindenképpen egy önálló (offline vagy online alapokon nyugvó) visszaélésbejelentési rendszer bevezetése is javasolt, esetleg bizonyos (pl. a cég vezetését érintő bejelentésekkel kapcsolatos) ügyekben a megfelelően átalakított, központi rendszer megtartása mellett.

Párhuzamos rendszerek üzemeltetése esetén természetesen ügyelni kell arra is, hogy ugyanabban az ügyben csak az egyik rendszerben lehessen bejelentést tenni, és a bejelentésre jogosultak tájékoztatásakor is ügyelni kell a körültekintő, egyértelmű tájékoztatás megadására.

5. Milyen szankciókra számíthat az, aki nem teljesíti határidőben a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalával kapcsolatos kötelezettségét?

Már európai országokkal ellentétben (pl. Szlovákiában vagy Csehországban komoly bírsággal számolhat az, aki ne teljesíti a helyi whistleblowing szabályozásban meghatározott kötelezettségeit) Magyarországon – egyelőre – nem kell pénzbírságtól tartania annak aki nem, vagy csak késve hozza létre a bejelentési rendszert.

A hazai jogszabályok alapján a Panasztörvény betartását ugyanis a hazai foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely bírságot nem szabhat ki, legfeljebb például a jogsértés tényét állapíthatja meg, és/vagy figyelmeztetést alkalmazhat.

„Ezzel együtt a múltbeli tapasztalataink alapján nem lennénk meglepődve, ha a fenti hatóság hamarosan körlevélben érdeklődne a Panasztörvény hatálya alá tartozó cégeknél, hogy hogyan és miként tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek” – zárja az Oppenheim szakértője.

A rendeletet aláírták! 64-87 éves nyugdíjasok készüljetek!

A 2025-ben nyugdíjba vonulók járandóságát a korábbi évek keresetei alapján számítják ki, amelyeket valorizációs szorzószámokkal igazítanak a 2024-es keresetek szintjéhez. A kormány közzétette a legfrissebb szorzókat, amelyek alapján elmondható: a 2025-ben induló nyugdíjak összege magasabb lesz, mint a 2024-eseké.
2025. 07. 26. 01:00
Megosztás:

Magyarország a GDP mintegy 5 százalékát fordítja a családok támogatására

A kormány számára a magyar családok támogatása az első, ennek érdekében Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét hozta létre, amelyet 2025-ben és 2026-ban is tovább bővít. Az eddigi családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően 200 ezerrel több magyar gyermek született ahhoz képest, mintha a 2010 előtti negatív trendek folytatódtak volna - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel pénteken.
2025. 07. 26. 00:05
Megosztás:

A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen betiltotta a parlamenti képviselők munkáját

Ideiglenesen minden tevékenységtől eltiltotta a parlamenti képviselőket a koszovói alkotmánybíróság, mert a pristinai képviselőháznak 51 próbálkozás után sem sikerült megalakulnia.
2025. 07. 25. 23:00
Megosztás:

Vidéken stagnált az első lakásukat vásárlók száma

A Duna House legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévében a vidéki ingatlanpiacon jelentős drágulás figyelhető meg: az értékesített ingatlanok 44%-a 600 ezer Ft/m² feletti árszinten kelt el, míg egy évvel korábban ez az arány még csupán 24% volt. Az 50 millió forint feletti ingatlantranzakciók aránya ezzel párhuzamosan csaknem megduplázódott (27%-ról 49%-ra). Az első lakásukat vásárlók aránya viszont stagnál az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2025. 07. 25. 22:00
Megosztás:

A várakozási idő a legnagyobb különbség az állami és magánellátás között

Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján. Bár mindkét szektorban tapasztalhatók kedvezőtlen folyamatok, a magyarok ötöde már magán szakorvoshoz fordul, elsősorban a rövidebb várakozási idő, valamint a jobb körülmények és felszereltség miatt.
2025. 07. 25. 21:00
Megosztás:

Czomba Sándor: a kormány célja, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a munkaerőpiac továbbra is stabil idehaza, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 4,3 százalékra javult, így továbbra is az európai uniós átlag alatt van.
2025. 07. 25. 20:00
Megosztás:

Továbbra is 4,3%-on a munkanélküliségi ráta

Júniusban 4 millió 679 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 10 ezer fővel magasabb a májusi szintnél, de 45 ezerrel elmarad a tavaly júniusitól.
2025. 07. 25. 18:00
Megosztás:

Csökkent a Masterplast árbevétele az első fél évben

A Masterplast konszolidált árbevétele az első fél évben 65,8 millió euró volt, 2 százalékkal elmaradt az előző évi bázistól, a második negyedévben 32,4 millió eurót tett ki, 6 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakához képest - közölte a cég csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett első féléves jelentésében.
2025. 07. 25. 17:00
Megosztás:

Rekordon az elektromos autók értékesítése Magyarországon

Júniusban 7,3%-kal csökkent az új autók értékesítése Európában, viszont az elektromos autóké 7,7%-kal, a hibrideké pedig 6,2%-kal növekedett. A tisztán elektromos autók piaci részesedés 16,7% volt a hónapban.
2025. 07. 25. 16:00
Megosztás:

Jó helyen van az EKB

Az EKB a várakozásoknak megfelelően 2,15%-on tartotta az alapkamatot és 2,0%-on a betéti rátát.
2025. 07. 25. 15:00
Megosztás:

Eldőlt, ki hol tanul ősztől, a bankok pedig egyre több pénzzel várják a diákokat

Tegnap este tették közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, diákok tízezrei tudták meg, hogyan alakul az életük szeptembertől. Azok számára, akik hamarosan megkezdhetik egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat, elengedhetetlen lesz egy saját bankszámla megnyitása. Ezt a bankok is tudják, ezért minden évben egyre vonzóbb akciókkal próbálják meg a fiatalokat rávenni a számlanyitásra. A jutalom a kedvező számlavezetési feltételek mellett akár több tízezer forint is lehet, érdemes élni a lehetőséggel - írja közleményében a Bank360.
2025. 07. 25. 14:00
Megosztás:

A Fed-elnök körmére nézett Trump

Donald Trump látogatást tett a jegybank székházában, és szemügyre vette az épületek túlárazottnak tartott felújítását. Az utóbbi hetekben többször felmerült az ügy, mint lehetséges indok Jerome Powell jegybankelnök menesztésére. Most azonban Trump óvatosabban fogalmazott a Fed-elnök elbocsátásával kapcsolatban: „Ezt megtenni nagy lépés lenne, és egyszerűen nem hiszem, hogy szükség lenne rá”.
2025. 07. 25. 13:00
Megosztás:

Erősödő kötvényhozamok Európában az EKB szigorú jelzései nyomán

Emelkedtek a kötvényhozamok tegnap a fejlett gazdaságok kötvénypiacain. Ehhez hozzájárult az, hogy az EKB szigorú hangvételben nyilatkozott azután, hogy hosszú kamatcsökkentési ciklusa után tegnap először hagyta változatlanul az alapkamatot.
2025. 07. 25. 12:00
Megosztás:

Fájdalommentes, altatásos fogászat: ezért jönnek a világ minden tájáról a páciensek Budapestre

Új lendületet kapott az elmúlt években a fogászati turizmus, a nyugati határvidék mellett Budapest egyre meghatározóbb úti céllá válik a külföldi páciensek körében. A kedvező árak mellett a magyar fogorvosok kiemelkedő szaktudása, a fájdalommentes és altatásos beavatkozások, valamint a modern technológiai háttér mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már a világ távoli pontjairól – Skandináviától Brazíliáig – is érkeznek betegek a fővárosi rendelőkbe. Az Imperial Dental új fogászati központja a budapesti Liv Duna Medical Centerben új szintre emeli a hazai és nemzetközi fogászati ellátást.
2025. 07. 25. 11:00
Megosztás:

Szárnyalt az S&P 500 és a Nasdaq, a Dow esett

Míg az S&P500 (+0,1%), illetve a Nasdaq Composite (+0,2%) rekorddöntésekkel zárták a csütörtököt, melyet nagyban a Google-anyavállalat Alphabet (+1%) remekelése idézett elő, addig a Dow 0,7%-kal esett, amihez az IBM (-7,6%) csalódást keltő bevételi jelentése is hozzájárult. Jól szerepelt az Amazon, a Microsoft, valamint az NVIDIA is, melynek részvényei csakúgy 1%-kal drágultak.
2025. 07. 25. 10:00
Megosztás:

Óvatosan optimista hangulat a nyugat-európai részvénypiacokon az EU-USA vámegyezség vélelmezett közeledtével

Többnyire pozitívan zárták a csütörtököt a nyugat-európai részvényindexek; a pán-európai Stoxx600 második napja emelkedik, tegnap mérsékelten, 0,2%-kal került feljebb, hasonlóan a német DAX-hoz.
2025. 07. 25. 09:00
Megosztás:

Panelboomot hozhat alakáspiacon az Otthon Start Program

A panellakások és ezek eladói lehetnek az Otthon Start Program nyertesei, mivel a fiatal első lakásvásárlók körében már eddig is népszerű ingatlantípusnak számítottak. A panelek népszerűségének egyik oka, hogy 26 százalékkal olcsóbbak, mint egy hasonló helyen található hasonló állapotú téglaépítésű lakás. Az ingatlan.com megnézte, hogy a különböző fővárosi kerületekben és egyetemvárosokban a leggyakoribb 53 négyzetméteres panellakások esetében hogyan alakul az ingatlanok átlagára, a vásárláshoz szükséges önrész összege, valamint a kedvezményes hitel törlesztőrészlete és az átlagos bérleti díja. A kutatásból kiderült, hogy az esetek többségében egy Otthon Start hitelből finanszírozott 53 négyzetméteres panellakás havi törlesztőrészlete kevesebb, mint ugyanannak a lakásnak a bérleti díja.
2025. 07. 25. 08:00
Megosztás:

Egy kínai vállalat kétszáz új munkahelyet hoz létre Kaposváron

A kínai tulajdoni hátterű J-Star Motion Hungary Kft. zöldmezős beruházása kétszáz új munkahelyet hoz létre Kaposváron, ami ismét rávilágít, hogy Magyarország az utóbbi tizenöt évben milyen sokat profitált a keleti nyitás stratégiájából - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a városban.
2025. 07. 25. 07:00
Megosztás:

Otthon Start: külföldi TB jogviszonnyal is elérhető a 3%-os lakáshitel, de van egy fontos kitétel

A szeptembertől induló Otthon Start hitelprogram rendelettervezete alapján a külföldi TB jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárok is jogosultak lehetnek az akár 50 millió forintig igényelhető, 3%-os kamatú lakáshitelre az első lakóingatlanjuk vásárlására vagy építésére. A szabályozás részletei azonban több ponton is szigorúbbak lehetnek, mint a CSOK Plusz esetében.
2025. 07. 25. 07:00
Megosztás:

Lassan senki nem épít üdülőt Magyarországon – Mi történt az üdülőpiaccal?

Tombol a nyár és a kánikula, azonban, ha így folytatódik, akkor szép lassan eltűnhetnek az üdülők Magyarországról. A KSH legfrissebb, 2024-es adatai alapján több évtizedes mélypontra esett vissza az üdülőépítések száma, és az idei év elején sem látszott élénkülés. Az OTP Ingatlanpont arra kereste a választ, miért tűnnek el lassan teljesen az üdülő célú ingatlanépítések, illetve a gyakorlatban is látszik-e, amit a statisztikák mutatnak.
2025. 07. 25. 06:00
Megosztás: