5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Magyarország hosszas várakozás után, a 2023. május 25-én elfogadott Panasztörvénnyel (2023. évi XXV. törvény) teljesítette a bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (Whistleblowing Irányelv) hazai jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre a jogszabály nem ad egyértelmű választ, kialakult jó gyakorlatokról pedig egyelőre még nem beszélhetünk. Az alábbiakban ezeket Bartal Iván, az Oppenheim partnerének segítségével járjuk körbe és válaszoljuk meg.

5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Az új törvény 2023. július 24-én lépett hatályba, és a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak, valamint bizonyos jogszabályok (így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek, ezen időpontig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat és dokumentációjukat az új szabályozással. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknek egy kicsit több idejük maradt: a legalább 50, de kevesebb, mint 249 alkalmazottat foglalkoztató egyéb munkáltatóknak 2023. december 17-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

1. Mely munkavállalókat kell figyelembe venni a törvényben meghatározott létszám meghatározásakor?

 Panasztörvény szerint minden olyan foglalkoztatónak, amely 50 vagy több személyt ún. foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Fontos, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma tágabban értelmezendő, mint a munkaviszony fogalma, és magában foglalhatja például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyokat, feltéve, hogy az általuk ellátott tevékenység munkavégzés keretébe illeszthető.

Ebből következően, nem csupán a hagyományos értelemben vett munkavállalókat, hanem a megbízottakat, vállalkozókat, valamint a vállalat által munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott személyeket is vélhetően figyelembe kell venni annak a létszámnak a kiszámításakor, amely végső soron meghatározza a Panasztörvény szerinti bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget.

2. A cégen belül mely személyek bízhatóak meg a visszaélés-bejelentési csatorna üzemeltetésével? Mit jelent a gyakorlatban a pártatlanság követelménye?

Amennyiben egy adott cég nem szeretne élni a kiszervezés lehetőségével, akkor a rendszer működtetésével egy pártatlan belső személyt, vagy szervezeti egységet kell megbíznia. Kérdés azonban, hogy ki minősül pártatlannak, egyáltalán kinevezhető-e erre a pozícicóra egy munkavállaló, aki nyilvánvaló beosztottként ténykedik?

„Bár a pártatlanság definícióját sem a Panasztörvény, sem az annak alapjául szolgáló irányelv nem határozza meg, mi azt gondoljuk, hogy a pártatlanság egyfelől azt jelenti, hogy a bejelentéseket kivizsgáló személy nem lehet elfogult a feladatai ellátása során, nem tölthet be más olyan funkciót az adott cégnél, ami a visszaélések kivizsgálásával összeférhetetlen lenne, ne legyen utasítható és elbocsátható a feladatai ellátásával kapcsolatban vagy ezekre tekintettel” – magyarázza Bartal Iván.

„Szerintünk tehát akár egy belsős munkavállaló is kinevezhető a rendszer működtetésére, de a fentieknek megfelelő szervezeti és jogi (szerződéses) garanciákat meg kell teremteni annak érdekében, hogy a kinevezett személy a visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét valóban önállóan, függetlenül végezze, és ne kelljen a munkáltató részéről nyomásgyakorlástól tartania, utasításokat teljesítenie.”

Ebből következik, hogy azok a pozíciók, amelyek elsődleges szerepe a munkáltatói érdekek képviselete és érvényre juttatása (pl. HR, compliance, jog, menedzsment) minden bizonnyal összeférhetetlenek lennének egy visszaélés-bejelentési csatorna vezetésével, mivel ezen személyek részéről nem biztosított és nem is várható el a pártatlan, független eljárás.

3. Kik és hogyan hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasztörvény értelmében azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy az új törvény ezen rendelkezése ellentmond a hazai szabályozás alapját képező whistleblowing irányelvnek, az ugyanis azt írja elő, hogy minden legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy köteles belső bejelentési csatornát és eljárást létrehozni, akkor is, ha az ilyen jogi személyek egy vállalatcsoporthoz tartoznak.

Az irányelv szerint csak az erőforrások megosztása (így a bejelentések fogadása és a kivizsgálások elvégzése) megengedett a vállalatcsoporton belül, de ez nem mentesíti az adott csoporthoz tartozó vállalatokat a saját rendszerük felállítása alól, amelynek a központi rendszerrel párhuzamosan kell működnie. Hogy ez az ellentmondás milyen hatással lesz a Panasztörvény hatálya alá tartozó magyar szervezetek jogi kötelezettségeire, az egyelőre még nem egyértelmű.

4. Mi a teendője azoknak, akik cégcsoport részeként már korábban bevezettek egy hasonló hotline-t?

Főleg a globális cégcsoportok hazai tagvállalataira jellemző, hogy a cégcsoport csoportszinten bevezetett panaszbejelentési rendszerét korábban a hazai cégekre is kiterjesztették.

A tapasztalataink szerint ezekkel a korábbi bejelentési csatornákkal az a fő gond, hogy a legtöbbjüket nem a Whistleblowing Irányelv és a Panasztörvény által meghatározott célra, módon és szabályainak megfelelően hozták létre, például több általunk látott nemzetközi szabályzat is a munkavállalók által tapasztalt visszaélések közvetlen felettesnek történő bejelentését szorgalmazza elsősorban, ami aligha biztosíthatja az ilyen ügyek pártatlan kivizsgálását.

Az 50 és 249 közötti munkavállalói létszámmal bíró cégek esetén elvileg elképzelhető, hogy a hazai rendszer szabályainak a Panasztörvényhez történő igazításával továbbra is a központi, csoportszintű rendszert működtessék tovább itthon.

Ugyanakkor azon hazai cégek, akik több, mint 249 munkavállalóval rendelkeznek, 2023. július 24-étől már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért itt mindenképpen egy önálló (offline vagy online alapokon nyugvó) visszaélésbejelentési rendszer bevezetése is javasolt, esetleg bizonyos (pl. a cég vezetését érintő bejelentésekkel kapcsolatos) ügyekben a megfelelően átalakított, központi rendszer megtartása mellett.

Párhuzamos rendszerek üzemeltetése esetén természetesen ügyelni kell arra is, hogy ugyanabban az ügyben csak az egyik rendszerben lehessen bejelentést tenni, és a bejelentésre jogosultak tájékoztatásakor is ügyelni kell a körültekintő, egyértelmű tájékoztatás megadására.

5. Milyen szankciókra számíthat az, aki nem teljesíti határidőben a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalával kapcsolatos kötelezettségét?

Már európai országokkal ellentétben (pl. Szlovákiában vagy Csehországban komoly bírsággal számolhat az, aki ne teljesíti a helyi whistleblowing szabályozásban meghatározott kötelezettségeit) Magyarországon – egyelőre – nem kell pénzbírságtól tartania annak aki nem, vagy csak késve hozza létre a bejelentési rendszert.

A hazai jogszabályok alapján a Panasztörvény betartását ugyanis a hazai foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely bírságot nem szabhat ki, legfeljebb például a jogsértés tényét állapíthatja meg, és/vagy figyelmeztetést alkalmazhat.

„Ezzel együtt a múltbeli tapasztalataink alapján nem lennénk meglepődve, ha a fenti hatóság hamarosan körlevélben érdeklődne a Panasztörvény hatálya alá tartozó cégeknél, hogy hogyan és miként tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek” – zárja az Oppenheim szakértője.


Törvényi döntés! Nők 40 nyugdíj: megvan a negyven év, mégsem jár?

Évtizedek munkája, gyermeknevelés, beteg családtag ápolása – egy élet története, amelynek minden éve számít. A nyugdíjszabályok azonban nem minden időszakot vesznek figyelembe ugyanúgy (cikkünk végén oktatóvideót is talál a NŐK40 témában).
2026. 11. 18. 01:00
Megosztás:

Egyre több filmben és sorozatban kap szerepet a klímaváltozás

Nőtt a klímaváltozás okainak és hatásának megjelenítése a fősodorbeli filmekben és sorozatokban a USC Norman Lear Center kutatása szerint - számolt be róla kedden a Variety.com.
2026. 11. 18. 00:30
Megosztás:

Balogh Leventét nevezték ki a Kincsem Park élére

Balogh Leventét a Kincsem Park ügyvezető igazgatójának nevezték ki, feladata a park teljes működésének megújítása és irányítása - közölte Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Facebook-oldalán.
2026. 11. 18. 00:05
Megosztás:

Tíz év a tőzsdén, közel tízszeres EBITDA – jubilált a DH Group

A DH Group november 16-án jubileumi csengetéssel ünnepelte tízéves tőzsdei jelenlétét a Budapesti Értéktőzsdén. A 2016 óta a BÉT Prémium kategóriájában jegyzett társaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: hazai ingatlanközvetítő vállalkozásból mára több európai országban jelen lévő, lakossági pénzügyi termékek közvetítésével és ingatlanközvetítéssel foglalkozó nemzetközi cégcsoporttá vált.
2026. 11. 17. 23:30
Megosztás:

Nyilvános vagyonnyilatkozatok az önkormányzatoknál – tájékoztató aloldalt indított az Integritás Hatóság

A hatályos jogszabályok szerint a polgármesterek, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az önkormányzat honlapján bárki számára elérhetővé kell tenni. Jelenleg az érintettek mintegy 90 százalékának nyilatkozata található meg az önkormányzati honlapokon – a jogkövetés elősegítése érdekében, a felmerülő kérdésekre reagálva az Integritás Hatóság új tájékoztató aloldalt indított a honlapján, amely közérthető információkkal és útmutatókkal segíti a vagyonnyilatkozatok kitöltését, közzétételét, ellenőrzését és javítását.
2026. 11. 17. 23:00
Megosztás:

EU-prognózis: folytatódik a gazdasági növekedés, de magasabb infláció mellett

Az EU gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített és várhatóan tovább bővül, annak ellenére, hogy erősebb és tartósabb inflációs nyomással, valamint szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell szembenéznie - közölte az Európai Bizottság a kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
2026. 11. 17. 22:30
Megosztás:

Közzétette a 2026-os pénzügyi év eredményeit az Ingka Csoport, és továbbra is jelentős összegeket fordít az árak csökkentésére

Az Ingka Csoport három üzletága – az IKEA Retail, az Ingka Investments és az Ingka Centres – összesen 41,4 milliárd eurós árbevételt ért el a 2026-os pénzügyi évben¹, szemben az előző pénzügyi év 41,5 milliárd eurós eredményével.
2026. 11. 17. 22:00
Megosztás:

Partnerségi megállapodást kötött az SAP Hungary és a KPMG

Az SAP Hungary partnerségi megállapodást írt alá a magyarországi KPMG-vel, amely újabb mérföldkő az SAP Hungary viszonteladói hálózatának bővítésében. Az SAP ökoszisztémájában globálisan is meghatározó szerepet betöltő KPMG és az SAP Hungary együttműködése új alapot teremt a hazai vállalatok – különösen a gyógyszer- és élettudományi, az autóipari és gyártóipari, az élelmiszer-ipari, a pénzügyi, a kiskereskedelmi, a logisztikai és közlekedési, valamint a telekommunikációs szektorban működő cégek – AI-vezérelt digitális átalakulásának közös támogatásához.
2026. 11. 17. 21:30
Megosztás:

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót - ezt a távközlési szolgáltató a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be kedden.
2026. 11. 17. 21:00
Megosztás:

Egyszer használatos vagy újrahasználható? A laboratóriumi eszközök valódi költsége

Egy laboratórium vezetője vagy beszerzője gyakran szembesül a kérdéssel: üvegeszközöket vásároljon, amelyek évekig használhatók, vagy egyszer használatos műanyag eszközöket, amelyeket minden alkalommal újra kell venni? Első ránézésre az üveg tűnik olcsóbbnak. Ha azonban a teljes költséget vesszük figyelembe, sokszor más jön ki.
2026. 11. 17. 20:51
Megosztás:

A Magyar Posta felkészült a karácsonyi megnövekedett csomagforgalomra

A Magyar Posta felkészült a karácsonyi megnövekedett csomagforgalomra, és arra kéri az ügyfeleket, hogy a küldemények feladását ne hagyják az utolsó napokra - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2026. 11. 17. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint estére

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 17. 20:00
Megosztás:

A nemzetközi trendekkel összhangban csökkent a BÉT

A nemzetközi trendekkel összhangban esett kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 1820,45 pontos, 1,24 százalékos csökkenéssel, 145 087,09 ponton zárt kedden.
2026. 11. 17. 19:30
Megosztás:

Már több mint ezren dolgoznak a Wizz Airnél

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Wizz Air: Európa egyik legnagyobb diszkont légitársaságának munkavállalói létszáma meghaladta a 10 ezer főt. Az eredmény a magyar alapítású légitársaság folyamatos növekedését és a működését biztosító nemzetközi csapat méretét is jól mutatja.
2026. 11. 17. 19:00
Megosztás:

Szlovákia további 120 napig vásárolhat orosz olajat amerikai szankciók nélkül

Az amerikai kormányzat az eredeti novemberi időponthoz képest 120 nappal meghosszabbította Szlovákiának azt a lehetőségét, hogy továbbra is vásároljon és fizessen az orosz kőolajért az amerikai szankciók kockázata nélkül - tudatta a szlovák gazdasági miniszter kedden a közösségi médiában, amiről a TASR szlovák hírügynökség jelentett.
2026. 11. 17. 18:30
Megosztás:

Karácsony előtt ötszörös forgalomra készül a REGIO Játék

Ötször akkora napi forgalomra számít az idei karácsonyi szezonban a REGIO Játék, mint amekkora az év első tíz hónapjában átlagosan jellemző volt - közölte a játékkereskedő cég az MTI-vel kedden.
2026. 11. 17. 18:00
Megosztás:

Varga Mihály: a változatlan alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését

A változatlan alapkamat támogatja a 2028. januártól hatályos új, 2,5 százalékos inflációs cél fenntartható elérését - mondta a monetáris tanács keddi ülését követő online sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
2026. 11. 17. 17:30
Megosztás:

Több mint 143 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt ért el az MBH Bank az idei első három negyedévben

Az MBH Bank legfrissebb pénzügyi gyorsjelentése alapján a hitelintézet az idei első három negyedévben megőrizte szilárd tőke- és likviditási pozícióját, miközben a harmadik negyedévben érdemben javult a jövedelmezősége az előző negyedévhez képest. Az MBH Bank az idei harmadik negyedévben több mint 50 milliárd forintos korrigált adózás előtti eredményt ért el, a kilenc hónap összesített eredménye pedig meghaladta a 143 milliárd forintot. A bankcsoport hitelezési tevékenysége az év folyamán tovább erősödött, aminek eredményeként éves szinten közel 155 milliárd forinttal bővült a bruttó hitelállomány.
2026. 11. 17. 17:00
Megosztás:

7 százalék feletti betéti kamatokkal versenyeznek a bankok az ügyfelek pénzéért

Az inflációt többszörösen meghaladó, akár évi 7-8 százalékos kamatokat is kínálnak a forintban lekötött betétek után a bankok – derül ki a BiztosDöntés.hu összesítéséből. Ezzel jócskán ráígérnek az 5,5 százalékon ragadt jegybanki alapkamatra is, amiről ma dönt újra az MNB. Az akciós betétek feltételei többnyire könnyen teljesíthetők, de a legtöbbször csak akkor jár a kiemelt kamat, ha friss pénzt visznek a bankba.
2026. 11. 17. 16:30
Megosztás:

Most már tényleg jöhetnek az elektronikus nyugták a magyar boltokba: megkapta a NAV engedélyét az ismert hazai retailtechnológiai vállalat

Forgalmazási engedélyt kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Laurel Kft. hardveralapú e-pénztárgépes megoldása. Ezzel új szakaszba lép a magyarországi eNyugta átállás, és még az idén több nagy kiskereskedelmi hálózatnál megkezdődhet az új rendszer tényleges bevezetésének folyamata. A technológiai váltás Magyarországon több mint 200 ezer, a boltok mellett többek közt gyógyszertárakban, benzinkutakon, éttermekben, szálláshelyeken működő online pénztárgépet érint, miközben új hagyományos online kasszát jelen állás szerint már csak idén év végéig lehet üzembe helyezni.
2026. 11. 17. 16:00
Megosztás: