5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Magyarország hosszas várakozás után, a 2023. május 25-én elfogadott Panasztörvénnyel (2023. évi XXV. törvény) teljesítette a bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (Whistleblowing Irányelv) hazai jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre a jogszabály nem ad egyértelmű választ, kialakult jó gyakorlatokról pedig egyelőre még nem beszélhetünk. Az alábbiakban ezeket Bartal Iván, az Oppenheim partnerének segítségével járjuk körbe és válaszoljuk meg.

5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Az új törvény 2023. július 24-én lépett hatályba, és a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak, valamint bizonyos jogszabályok (így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek, ezen időpontig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat és dokumentációjukat az új szabályozással. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknek egy kicsit több idejük maradt: a legalább 50, de kevesebb, mint 249 alkalmazottat foglalkoztató egyéb munkáltatóknak 2023. december 17-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

1. Mely munkavállalókat kell figyelembe venni a törvényben meghatározott létszám meghatározásakor?

 Panasztörvény szerint minden olyan foglalkoztatónak, amely 50 vagy több személyt ún. foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Fontos, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma tágabban értelmezendő, mint a munkaviszony fogalma, és magában foglalhatja például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyokat, feltéve, hogy az általuk ellátott tevékenység munkavégzés keretébe illeszthető.

Ebből következően, nem csupán a hagyományos értelemben vett munkavállalókat, hanem a megbízottakat, vállalkozókat, valamint a vállalat által munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott személyeket is vélhetően figyelembe kell venni annak a létszámnak a kiszámításakor, amely végső soron meghatározza a Panasztörvény szerinti bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget.

2. A cégen belül mely személyek bízhatóak meg a visszaélés-bejelentési csatorna üzemeltetésével? Mit jelent a gyakorlatban a pártatlanság követelménye?

Amennyiben egy adott cég nem szeretne élni a kiszervezés lehetőségével, akkor a rendszer működtetésével egy pártatlan belső személyt, vagy szervezeti egységet kell megbíznia. Kérdés azonban, hogy ki minősül pártatlannak, egyáltalán kinevezhető-e erre a pozícicóra egy munkavállaló, aki nyilvánvaló beosztottként ténykedik?

„Bár a pártatlanság definícióját sem a Panasztörvény, sem az annak alapjául szolgáló irányelv nem határozza meg, mi azt gondoljuk, hogy a pártatlanság egyfelől azt jelenti, hogy a bejelentéseket kivizsgáló személy nem lehet elfogult a feladatai ellátása során, nem tölthet be más olyan funkciót az adott cégnél, ami a visszaélések kivizsgálásával összeférhetetlen lenne, ne legyen utasítható és elbocsátható a feladatai ellátásával kapcsolatban vagy ezekre tekintettel” – magyarázza Bartal Iván.

„Szerintünk tehát akár egy belsős munkavállaló is kinevezhető a rendszer működtetésére, de a fentieknek megfelelő szervezeti és jogi (szerződéses) garanciákat meg kell teremteni annak érdekében, hogy a kinevezett személy a visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét valóban önállóan, függetlenül végezze, és ne kelljen a munkáltató részéről nyomásgyakorlástól tartania, utasításokat teljesítenie.”

Ebből következik, hogy azok a pozíciók, amelyek elsődleges szerepe a munkáltatói érdekek képviselete és érvényre juttatása (pl. HR, compliance, jog, menedzsment) minden bizonnyal összeférhetetlenek lennének egy visszaélés-bejelentési csatorna vezetésével, mivel ezen személyek részéről nem biztosított és nem is várható el a pártatlan, független eljárás.

3. Kik és hogyan hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasztörvény értelmében azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy az új törvény ezen rendelkezése ellentmond a hazai szabályozás alapját képező whistleblowing irányelvnek, az ugyanis azt írja elő, hogy minden legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy köteles belső bejelentési csatornát és eljárást létrehozni, akkor is, ha az ilyen jogi személyek egy vállalatcsoporthoz tartoznak.

Az irányelv szerint csak az erőforrások megosztása (így a bejelentések fogadása és a kivizsgálások elvégzése) megengedett a vállalatcsoporton belül, de ez nem mentesíti az adott csoporthoz tartozó vállalatokat a saját rendszerük felállítása alól, amelynek a központi rendszerrel párhuzamosan kell működnie. Hogy ez az ellentmondás milyen hatással lesz a Panasztörvény hatálya alá tartozó magyar szervezetek jogi kötelezettségeire, az egyelőre még nem egyértelmű.

4. Mi a teendője azoknak, akik cégcsoport részeként már korábban bevezettek egy hasonló hotline-t?

Főleg a globális cégcsoportok hazai tagvállalataira jellemző, hogy a cégcsoport csoportszinten bevezetett panaszbejelentési rendszerét korábban a hazai cégekre is kiterjesztették.

A tapasztalataink szerint ezekkel a korábbi bejelentési csatornákkal az a fő gond, hogy a legtöbbjüket nem a Whistleblowing Irányelv és a Panasztörvény által meghatározott célra, módon és szabályainak megfelelően hozták létre, például több általunk látott nemzetközi szabályzat is a munkavállalók által tapasztalt visszaélések közvetlen felettesnek történő bejelentését szorgalmazza elsősorban, ami aligha biztosíthatja az ilyen ügyek pártatlan kivizsgálását.

Az 50 és 249 közötti munkavállalói létszámmal bíró cégek esetén elvileg elképzelhető, hogy a hazai rendszer szabályainak a Panasztörvényhez történő igazításával továbbra is a központi, csoportszintű rendszert működtessék tovább itthon.

Ugyanakkor azon hazai cégek, akik több, mint 249 munkavállalóval rendelkeznek, 2023. július 24-étől már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért itt mindenképpen egy önálló (offline vagy online alapokon nyugvó) visszaélésbejelentési rendszer bevezetése is javasolt, esetleg bizonyos (pl. a cég vezetését érintő bejelentésekkel kapcsolatos) ügyekben a megfelelően átalakított, központi rendszer megtartása mellett.

Párhuzamos rendszerek üzemeltetése esetén természetesen ügyelni kell arra is, hogy ugyanabban az ügyben csak az egyik rendszerben lehessen bejelentést tenni, és a bejelentésre jogosultak tájékoztatásakor is ügyelni kell a körültekintő, egyértelmű tájékoztatás megadására.

5. Milyen szankciókra számíthat az, aki nem teljesíti határidőben a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalával kapcsolatos kötelezettségét?

Már európai országokkal ellentétben (pl. Szlovákiában vagy Csehországban komoly bírsággal számolhat az, aki ne teljesíti a helyi whistleblowing szabályozásban meghatározott kötelezettségeit) Magyarországon – egyelőre – nem kell pénzbírságtól tartania annak aki nem, vagy csak késve hozza létre a bejelentési rendszert.

A hazai jogszabályok alapján a Panasztörvény betartását ugyanis a hazai foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely bírságot nem szabhat ki, legfeljebb például a jogsértés tényét állapíthatja meg, és/vagy figyelmeztetést alkalmazhat.

„Ezzel együtt a múltbeli tapasztalataink alapján nem lennénk meglepődve, ha a fenti hatóság hamarosan körlevélben érdeklődne a Panasztörvény hatálya alá tartozó cégeknél, hogy hogyan és miként tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek” – zárja az Oppenheim szakértője.


Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az MBH Csoporthoz tartozó bank elemzői az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették a rangsor összeállítása során. A megyei átlagokat tekintve Veszprém, Zala és Vas megye járásai végeztek az élen.
2026. 11. 20. 03:00
Megosztás:

Vállalkozói áram árak 2027 - Így csökkennek a vállalkozások áram rendszerhasználati díjai

Átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások rendszerhasználati díjai, miközben a családok villanyszámlája nem emelkedik - jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
2026. 11. 20. 02:30
Megosztás:

Itt a Postán kapható Állampapír - mennyi kamatot fizet? Megéri?

A postán megveszed, hazaviszed – de mennyit kamatozik ez az állampapír?
2026. 11. 20. 02:00
Megosztás:

Energia támogatást szeretnél kapni? Akkor időben kell lépned

A 2027 februárjára tervezett Wekerle Plusz energetikai felújítási programra készülő háztulajdonosoknak már a költségvetés összeállításakor érdemes számolniuk az esetleges járulékos kiadásokkal.
2026. 11. 20. 01:30
Megosztás:

Ön is nyugdíjas otthonra vár? Akkor van sok rossz hírünk

A Szociális és Családügyi Minisztérium augusztusi adatai szerint a mintegy 62 ezer hazai idősotthoni és gondozóházi férőhely mellett további 48 070 ember vár elhelyezésre.
2026. 11. 20. 01:00
Megosztás:

A nyugdíjasok kemény üzenet a fiataloknak

A mai nyugdíjasok közül sokan másként döntenének, ha újrakezdhetnék.
2026. 11. 20. 00:30
Megosztás:

MGYOSZ: fontos kompromisszum, de ki kell gazdálkodni a forrását

Az MGYOSZ fontos kompromisszumnak tekinti a jövő évi béremelésről szóló megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van.
2026. 11. 19. 23:30
Megosztás:

Enyhül az aszály: újabb esők segítik a talaj vízkészletének feltöltődését

A jövő hét elejéig több hullámban újabb csapadék érkezik, tovább tud töltődni a talaj - írta csütörtöki agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet Zrt.
2026. 11. 19. 23:00
Megosztás:

Országos sztrájk lesz Olaszországban

Az oktatást, az egészségügyet, a városi tömegközlekedést és a vasutakat is érinti a CGIL szakszervezeti föderáció által péntekre Olaszországban meghirdetett általános országos sztrájk, de a légi közlekedésre nem vonatkozik.
2026. 11. 19. 22:30
Megosztás:

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt - írta az economedia.ro.
2026. 11. 19. 22:00
Megosztás:

A lengyel szejm megszavazta az éjszakai szesztilalom bevezetését

Jóváhagyott csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház (szejm) több törvénymódosítási javaslatot, melyek értelmében országszerte éjszakai szesztilalmat vezethetnek be.
2026. 11. 19. 21:30
Megosztás:

MNB: félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél november 20-tól

November 20-tól évi félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél, a halasztott fizetést (BNPL) nyújtó szolgáltatókat pedig ezentúl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ellenőrzi - közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 21:00
Megosztás:

Mennyibe kerül valójában egy céges autó? A havidíjnál jóval többet érdemes nézni

A céges autó költségét könnyű egyetlen számmal azonosítani, a vételárral vagy a havi bérleti díjjal. A vállalkozás kasszáját azonban ennél jóval több tényező befolyásolja, az értékvesztéstől és a szervizeléstől kezdve egészen addig, hogy mennyi időre esik ki az autó egy váratlan káresemény miatt. Éppen ezért a céges autó kiválasztásakor nem elég pusztán azt kiszámolni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, mit kap érte a vállalkozás.
2026. 11. 19. 20:00
Megosztás:

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a miskolctapolcai Barlangfürdő fejlesztési programját

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a miskolctapolcai Barlangfürdő rövid távú fejlesztési programjának összefoglalóját Miskolc önkormányzata, a lakosok november 26-ig oszthatják meg véleményüket és javaslataikat.
2026. 11. 19. 19:30
Megosztás:

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kínai webáruházak a magyar online piacból

A magyarországi online kiskereskedelem bruttó 2100 milliárd forintot meghaladó éves forgalmából már több mint 20 százalék az Európai Unión kívüli, főként kínai webáruházak forgalma - ismertette Madar Norbert, a PwC Magyarország igazgatója a legújabb Digitális Kereskedelmi Körkép tanulmány adatai alapján.
2026. 11. 19. 19:00
Megosztás:

Lassult az albérletárak emelkedése, de a fiataloknak továbbra is drága az önálló lakhatás

Lassul az albérletárak növekedése, de a fiataloknak így is megfizethetetlen a piac – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb, 2026 harmadik negyedéves adataiból. Bár a korábbi drasztikus áremelkedési ütem megtört, a bérleti díjak és a fiatalok pénzügyi lehetőségei közötti olló továbbra sem zárult be. Az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 141 ezer forinttal. Eközben a fiatalok átlagosan legfeljebb 132 ezer forintot tartanának megfizethetőnek havonta. A lakhatási nehézségeket jól mutatja, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak az albérlet jelent lehetőséget az önálló élet megkezdésére.
2026. 11. 19. 18:30
Megosztás:

Milliókat érő örökségek veszhetnek el egyetlen hiányzó jelszó miatt

Akár egy milliárdos értékű vállalkozás is összeomolhat, és több tízmillió forintnyi örökség válhat végleg hozzáférhetetlenné, ha az elhunyt nem gondoskodott időben digitális vagyona sorsáról. Egyre több értékünk létezik ugyanis kizárólag digitális formában, a kriptovalutáktól és a külföldi befektetésektől a webáruházakon át az értékes szoftverekig.
2026. 11. 19. 18:00
Megosztás:

Airbnb-tiltás jön 2028-tól a budai Várban

Elfogadta a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló rendeletét az I. kerületi önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön, így a budai Várban 2028. január elsejétől teljes tiltás lesz.
2026. 11. 19. 17:30
Megosztás:

Az EU felszólította Magyarországot a légszennyezés elleni program frissítésére

Felszólította Magyarországot az Európai Bizottság csütörtökön, hogy aktualizálja az egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzeti programját.
2026. 11. 19. 17:00
Megosztás:

Csaknem 3,2 milliárd forintos beruházással újult meg négy Spar-áruház

Csaknem 3,2 milliárd forintos beruházással újult meg négy Spar-áruház: a pécsi Árkád bevásárlóközpontban működő Interspar hipermarket, valamint a gödöllői és két budapesti Spar szupermarket - közölte a Spar Magyarország csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 16:30
Megosztás: