5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Magyarország hosszas várakozás után, a 2023. május 25-én elfogadott Panasztörvénnyel (2023. évi XXV. törvény) teljesítette a bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (Whistleblowing Irányelv) hazai jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre a jogszabály nem ad egyértelmű választ, kialakult jó gyakorlatokról pedig egyelőre még nem beszélhetünk. Az alábbiakban ezeket Bartal Iván, az Oppenheim partnerének segítségével járjuk körbe és válaszoljuk meg.

5 dolog, amit tudni kell a Panasztörvényről

Az új törvény 2023. július 24-én lépett hatályba, és a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak, valamint bizonyos jogszabályok (így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek, ezen időpontig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat és dokumentációjukat az új szabályozással. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknek egy kicsit több idejük maradt: a legalább 50, de kevesebb, mint 249 alkalmazottat foglalkoztató egyéb munkáltatóknak 2023. december 17-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

1. Mely munkavállalókat kell figyelembe venni a törvényben meghatározott létszám meghatározásakor?

 Panasztörvény szerint minden olyan foglalkoztatónak, amely 50 vagy több személyt ún. foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Fontos, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma tágabban értelmezendő, mint a munkaviszony fogalma, és magában foglalhatja például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyokat, feltéve, hogy az általuk ellátott tevékenység munkavégzés keretébe illeszthető.

Ebből következően, nem csupán a hagyományos értelemben vett munkavállalókat, hanem a megbízottakat, vállalkozókat, valamint a vállalat által munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott személyeket is vélhetően figyelembe kell venni annak a létszámnak a kiszámításakor, amely végső soron meghatározza a Panasztörvény szerinti bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget.

2. A cégen belül mely személyek bízhatóak meg a visszaélés-bejelentési csatorna üzemeltetésével? Mit jelent a gyakorlatban a pártatlanság követelménye?

Amennyiben egy adott cég nem szeretne élni a kiszervezés lehetőségével, akkor a rendszer működtetésével egy pártatlan belső személyt, vagy szervezeti egységet kell megbíznia. Kérdés azonban, hogy ki minősül pártatlannak, egyáltalán kinevezhető-e erre a pozícicóra egy munkavállaló, aki nyilvánvaló beosztottként ténykedik?

„Bár a pártatlanság definícióját sem a Panasztörvény, sem az annak alapjául szolgáló irányelv nem határozza meg, mi azt gondoljuk, hogy a pártatlanság egyfelől azt jelenti, hogy a bejelentéseket kivizsgáló személy nem lehet elfogult a feladatai ellátása során, nem tölthet be más olyan funkciót az adott cégnél, ami a visszaélések kivizsgálásával összeférhetetlen lenne, ne legyen utasítható és elbocsátható a feladatai ellátásával kapcsolatban vagy ezekre tekintettel” – magyarázza Bartal Iván.

„Szerintünk tehát akár egy belsős munkavállaló is kinevezhető a rendszer működtetésére, de a fentieknek megfelelő szervezeti és jogi (szerződéses) garanciákat meg kell teremteni annak érdekében, hogy a kinevezett személy a visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét valóban önállóan, függetlenül végezze, és ne kelljen a munkáltató részéről nyomásgyakorlástól tartania, utasításokat teljesítenie.”

Ebből következik, hogy azok a pozíciók, amelyek elsődleges szerepe a munkáltatói érdekek képviselete és érvényre juttatása (pl. HR, compliance, jog, menedzsment) minden bizonnyal összeférhetetlenek lennének egy visszaélés-bejelentési csatorna vezetésével, mivel ezen személyek részéről nem biztosított és nem is várható el a pártatlan, független eljárás.

3. Kik és hogyan hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasztörvény értelmében azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy az új törvény ezen rendelkezése ellentmond a hazai szabályozás alapját képező whistleblowing irányelvnek, az ugyanis azt írja elő, hogy minden legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy köteles belső bejelentési csatornát és eljárást létrehozni, akkor is, ha az ilyen jogi személyek egy vállalatcsoporthoz tartoznak.

Az irányelv szerint csak az erőforrások megosztása (így a bejelentések fogadása és a kivizsgálások elvégzése) megengedett a vállalatcsoporton belül, de ez nem mentesíti az adott csoporthoz tartozó vállalatokat a saját rendszerük felállítása alól, amelynek a központi rendszerrel párhuzamosan kell működnie. Hogy ez az ellentmondás milyen hatással lesz a Panasztörvény hatálya alá tartozó magyar szervezetek jogi kötelezettségeire, az egyelőre még nem egyértelmű.

4. Mi a teendője azoknak, akik cégcsoport részeként már korábban bevezettek egy hasonló hotline-t?

Főleg a globális cégcsoportok hazai tagvállalataira jellemző, hogy a cégcsoport csoportszinten bevezetett panaszbejelentési rendszerét korábban a hazai cégekre is kiterjesztették.

A tapasztalataink szerint ezekkel a korábbi bejelentési csatornákkal az a fő gond, hogy a legtöbbjüket nem a Whistleblowing Irányelv és a Panasztörvény által meghatározott célra, módon és szabályainak megfelelően hozták létre, például több általunk látott nemzetközi szabályzat is a munkavállalók által tapasztalt visszaélések közvetlen felettesnek történő bejelentését szorgalmazza elsősorban, ami aligha biztosíthatja az ilyen ügyek pártatlan kivizsgálását.

Az 50 és 249 közötti munkavállalói létszámmal bíró cégek esetén elvileg elképzelhető, hogy a hazai rendszer szabályainak a Panasztörvényhez történő igazításával továbbra is a központi, csoportszintű rendszert működtessék tovább itthon.

Ugyanakkor azon hazai cégek, akik több, mint 249 munkavállalóval rendelkeznek, 2023. július 24-étől már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért itt mindenképpen egy önálló (offline vagy online alapokon nyugvó) visszaélésbejelentési rendszer bevezetése is javasolt, esetleg bizonyos (pl. a cég vezetését érintő bejelentésekkel kapcsolatos) ügyekben a megfelelően átalakított, központi rendszer megtartása mellett.

Párhuzamos rendszerek üzemeltetése esetén természetesen ügyelni kell arra is, hogy ugyanabban az ügyben csak az egyik rendszerben lehessen bejelentést tenni, és a bejelentésre jogosultak tájékoztatásakor is ügyelni kell a körültekintő, egyértelmű tájékoztatás megadására.

5. Milyen szankciókra számíthat az, aki nem teljesíti határidőben a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalával kapcsolatos kötelezettségét?

Már európai országokkal ellentétben (pl. Szlovákiában vagy Csehországban komoly bírsággal számolhat az, aki ne teljesíti a helyi whistleblowing szabályozásban meghatározott kötelezettségeit) Magyarországon – egyelőre – nem kell pénzbírságtól tartania annak aki nem, vagy csak késve hozza létre a bejelentési rendszert.

A hazai jogszabályok alapján a Panasztörvény betartását ugyanis a hazai foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely bírságot nem szabhat ki, legfeljebb például a jogsértés tényét állapíthatja meg, és/vagy figyelmeztetést alkalmazhat.

„Ezzel együtt a múltbeli tapasztalataink alapján nem lennénk meglepődve, ha a fenti hatóság hamarosan körlevélben érdeklődne a Panasztörvény hatálya alá tartozó cégeknél, hogy hogyan és miként tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek” – zárja az Oppenheim szakértője.

Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken

Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban. A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.
2025. 10. 15. 06:30
Megosztás:

365,5 millió forintra bírságolt a GVH egy bahamai gyökerű biztonságtechnikai céget és a hazai forgalmazóját

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki a Paradox biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára. A közigazgatási bírósági döntés alapján megismételt eljárásban a nemzeti versenyhatóság megállapította, hogy a cégek közel tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon. Az érintett vállalkozások többek között az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet is korlátozták.
2025. 10. 15. 06:00
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs: „Magyarország a versenyjogi tudásmegosztás regionális motorja”

„Újabb eredményes évet zárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központja (ROK), amely az elmúlt két évtizedben a versenypolitikai tudásmegosztás központjává vált a kelet-európai és nyugat-ázsiai régiók számára” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, az OECD Nemzeti Tanács ülésén, Budapesten. A GVH elnöke rámutatott: A 2005-ben alapított – idén 20 éves – ROK az elmúlt két évtizedben 162 eseményt szervezett, amelyeken közel 6000 résztvevő és több mint 1000 előadó osztotta meg szakmai tapasztalatait és bővítette tudását.
2025. 10. 15. 05:30
Megosztás:

Társ a tudatos döntésben – a Magyar Termék védjegy erősíti a bizalmat a hazai termékek iránt

A gyártók és a vásárlók egyaránt profitálnak a Magyar Termék védjegy használatából, hiszen előbbieknek segít hiteles módon közvetíteni a termékük magyar eredetét, utóbbiakat pedig támogatja a tudatos döntésben, hogy megbízható hazai áru kerüljön a családi asztalra. Nem csoda, hogy az elmúlt évek során 250 vállalkozás csatlakozott a védjegyhasználók táborához és közel 6000 termék viseli magán a jelölést, amelyet egy nemrégiben végzett kutatás szerint a fogyasztók több mint 90 százaléka ismer.
2025. 10. 15. 05:00
Megosztás:

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt, miután október elejétől a kormány döntése értelmében 4,5 százalékról 3 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program hiteleinek kamatszintje - ismertette Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára kedden a Facebook-oldalán.
2025. 10. 15. 04:30
Megosztás:

Új digitális ökoszisztéma a gazdák sikeréért: elindult az MBH AgrárPartner Platform

Az MBH Csoport újabb mérföldkőhöz érkezett az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztésében: elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amely a hazai gazdálkodók számára kínál komplex, mesterséges intelligenciával támogatott digitális ökoszisztémát.
2025. 10. 15. 04:00
Megosztás:

Az új francia kormány felfüggeszti a nyugdíjreformot

A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.
2025. 10. 15. 03:30
Megosztás:

12 százalékos minimálbér-emelést sürgetnek a szakszervezetek 2026-ra

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak - mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.
2025. 10. 15. 03:00
Megosztás:

Kiderültek a tervek! Komoly nyugdíjkorhatár-emelés előtt áll Magyarország!

A nyugdíj kérdés nem kerülhető meg, hiszen a helyzet egyre aggasztóbb.
2025. 10. 15. 02:00
Megosztás:

Melyik most a legjobb állampapír Önnek? Válasszuk ki okosan!

Egy állampapír kiválasztása nem csupán pénzügyi döntés, hanem egy lépés a biztonságos és kiszámítható jövő felé. Útmutatónk élethelyzetek szerinti áttekintést ad a jelenleg elérhető állampapírokról.
2025. 10. 15. 01:00
Megosztás:

Andrej Babis: a kormányprogramra fogunk összpontosítani

Az új cseh kormányalakításról tárgyaló három párt - Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), Autósok Önmaguknak - most a kormányprogram kidolgozására fog összpontosítani, a kabinet személyi összetételéhez egy-másfél hónap múlva tér vissza - jelentette ki Andrej Babis, az ANO elnöke a Facebookon kedden nyilvánosságra hozott videójában.
2025. 10. 15. 00:30
Megosztás:

Megkezdődött a Tourism Summit, a turisztikai szakma nemzetközi csúcstalálkozója Budapesten

Tizenhat országból több mint 50 előadó és közel ezer vendég részvételével kedden megkezdődött a Visit Hungary által szervezett Tourism Summit, a turisztikai szakma kétnapos nemzetközi csúcstalálkozójának első napját a HUNOR-program két űrhajósának különleges előadása zárta - közölte a Visit Hungary az MTI-vel kedden.
2025. 10. 14. 23:30
Megosztás:

Visszapattantak a kriptoárfolyamok – 16 milliárd dollárnyi long pozíció likvidálódott a hétvégén: egy előértékesítés dacol a vérengzéssel

A kriptopiac a közelmúlt egyik legviharosabb kereskedési napját élte át. Donald Trump elnök Kína elleni magasabb vámokra tett utalása pánikszerű eladási hullámot indított el a globális kriptovaluta piacokon.
2025. 10. 14. 23:00
Megosztás:

A textil tapintásának új mércéje: a digitális jövő

Biztosan előfordult már veled, hogy online vásárlás során elgondolkodtál azon, milyen lehet egy terméket megérinteni, mielőtt megvennéd, igaz? A modern technológia viszont most már lehetővé teszi, hogy a textíliákat érintés nélkül is objektíven megismerhessük.
2025. 10. 14. 22:30
Megosztás:

Beérett az NKFH munkája – véget ért a gyümölcsös feketepiac

Közös hatósági akció indult a Budapesti Nagybani Piac közelében, a környező áruházak – Decathlon és az Auchan – parkolóiban kialakult illegális gyümölcspiac felszámolására. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 13 illegális árust kapcsolt le és csaknem másfél millió forintos bírságot szabott ki.
2025. 10. 14. 22:00
Megosztás:

Gyengült kedden a forint

Gyengült kissé a forint kedden a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2025. 10. 14. 21:30
Megosztás:

Még az MI is infraszaunázna

Mivel a mesterséges intelligenciát a pénzügyi döntések meghozatalánál is egyre többen hívják segítségül, úgy döntöttünk, felteszünk neki egy életmóddal kapcsolatos kérdést pihenésképpen: ha teste lenne, szeretne-e infraszaunázni.
2025. 10. 14. 21:00
Megosztás:

Hibátlan adásvételi szerződés Otthon Start lakáshitelhez

2025 szeptembere óta elérhető az Otthon Start lakáshitel, amely komoly pénzügyi segítséget jelent az első lakást vásárlóknak – lévén kamata fix 3 százalékos. Ez a kedvezmény hatalmas lehetőség, viszont komoly buktatókat is rejt, hiszen az adásvételi szerződésnek meg kell felelnie számos speciális követelménynek.
2025. 10. 14. 20:30
Megosztás:

Hogyan biztosítja házának energiahatékonyságát?

Észrevette már, hogy egy megfelelően kiválasztott energetikai besorolás nemcsak az energiafogyasztást csökkentheti, hanem ingatlanja értékét is növelheti? A családi házak esetében az energetikai tanúsítvány nem csupán kötelezettség, hanem hosszú távon pénzügyi előnyt is jelenthet.
2025. 10. 14. 20:00
Megosztás:

A növényi kivonatok ereje az alternatív gyógyászatban

Amikor a mai világban az alternatív gyógyászat kerül terítékre, sokaknak azonnal a természetes növényi kivonatok jutnak az eszébe. Az évszázadokon, sőt évezredeken át emberek generációi fedezték fel a természet gyógyító erejét, amely napjainkban ismét középpontba került.
2025. 10. 14. 19:30
Megosztás: