2030-ra Európa dobogósa lehet a magyar agrárium

Az agrárminiszter szerint a magyar agrárium látványosan korszerűsödött az utóbbi 15 évben, fejlődése uniós összevetésben is a legjobbak közé tartozik. Ennek köszönhetően Magyarország ma már nem pusztán alapanyagexportáló, a feldolgozott termékek aránya a kivitelben 62 százalékról 74,2 százalékra nőtt.

Az élelmiszeripar termelési volumene 2010 és 2024 közt majdnem 40 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés kibocsátása a mezőgazdaságon belül az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arányt érte el tavaly 40 százalékkal. Az agrárfejlesztések összértéke csak tavaly majdnem elérte a 670 milliárd forintot, ami körülbelül a kétszerese a 2010-esnek - sorolta a tárcavezető.

Hangsúlyozta, hogy a kormány minden nehéz időszakban, aszálykor, fagykárok esetén, járványok és piaci kihívások idején a termelők mellett állt, és történelmi döntést hozott akkor, amikor az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz a lehető legmagasabb költségvetési kiegészítő finanszírozást biztosította, megháromszorozva a fejlesztési keretet.

Erre azért volt szükség, mert a magyar agrárium a korábbi évtizedekben versenyképességi hátrányba került, a privatizáció idején az új külföldi tulajdonosok leépítették az üzemeket, a 2010 előtti kormányok pedig rosszul használták föl az uniós támogatásokat, így az is előfordult, hogy a behozatal összege meghaladta a kivitelét.

Nagy István üdvözölte, hogy a gazdák nyitottak a fejlesztésekre, pályázati igényeik rendre meghaladják a meghirdetett keretet. Ennek köszönhetően a kivitel a vártnál gyorsabban nő, egyenlege már most sincs messze a 2030-ra kitűzött 15 milliárd eurótól, így Magyarország töltheti be azt a hiány, ami más EU-tagállamokban a mezőgazdaság leépítése miatt keletkezik.

Ezt a lehetőséget ki kell használni akkor is, ha kihívások nehezítik a termelést, mint idén is, bár az aratás ennek ellenére is sikeres volt, a terméseredmények jobbak voltak a várakozásoknál, a belföldi ellátás mellett a kivitel is biztosított, még kukoricából is jut legalább 1 millió tonna külföldre. Az aszálykárral sújtott területek nagysága a 2022-es nagy szárazsághoz képest a harmadára csökkent, az eltárolt vízmennyiség 1,5 milliárd köbméterrel nőtt, a legkorszerűbb vízgazdálkodás pedig kétszer nagyobb területet fed le - ismertette.

Az agrárminiszter a fejlesztésektől, támogatásoktól és a kockázatok mérséklésétől a vidék népességmegtartó erejének növelését reméli. Annak a több mint 3100 milliárd forint vidékfejlesztési forrásnak, amely ebben a ciklusban rendelkezésre áll, csaknem a fele gazdaságfejlesztést finanszíroz, munkát és új lehetőségeket teremtve országszerte. A kormány minden támogatást a lehető leghamarabb fizet ki, ebben az uniós tagállamok sorában is a leggyorsabbak közé tartozik.

Nagy István jelentős eredménynek tekinti azt is, hogy a magyar uniós elnökség idején az összes tagállam mezőgazdasági tárcavezetőjét sikerült rég látott módon közös platformra hozni, az elfogadott tanácsi következtetés pedig kimondja, hogy az agrártámogatások rendszerét fenn kell tartani a jövőben is. Brüsszelt sajnos folyamatosan figyelmeztetni kell, hogy térjen vissza a "józanság talajára", ne Ukrajnát finanszírozza a gazdáknak járó támogatások terhére, és azokat képviselje, akiket képviselnie kell.

Az EU kohéziós politikája és agrárpolitikája nem állítható szembe, unión kívüli államok pedig nem foglalhatják el az itt élő gazdák piacait - fogalmazott.