6 biztosítónak kell majd különadót fizetni - ki úszhatja meg?
Rogán Antal (Fidesz) ugyanis olyan értelmű módosító indítványt adott a pénzügyi és gazdasági törvénymódosító csomaghoz, amely szerint a törvényjavaslatba bekerülne, hogy a törvény, elfogadása esetén, nem vonatkozik majd a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítókra és a nem jelentős biztosító egyesületekre.
A hat biztosító, amely a törvénycsomaghoz beadott módosítás elfogadása után várhatóan nem fizet majd különadót: a CIG Közép-európai Biztosító Zrt., az ERGO Életbiztosító Zrt., a Genertel Biztosító Zrt., az MKB két közelmúltban alapított biztosítója, azaz az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt., illetve a Wabard Biztosító Zrt.
Rogán Antal szerint figyelembe kell venni, hogy az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban, rendszerint 5-8 évig veszteségesek, működésük folyamatos tőkebevonást igényel. Ennek megfelelően a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését, ezzel csökkentené a piaci verseny hatékonyságát. Egy másik változtatás a különadóval terhelt körbe bevonná a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepét is.
A különadó mértékét Rogán Antal a törvényjavaslatban szereplő 5,2 helyett 5,9 százalékban állapítaná meg, amit úgy indokol, hogy a módosító javaslat a biztosítók esetében pontosítja a különadó számítási alapját. Az MTI által megkérdezett biztosítási szakemberek úgy nyilatkoztak: azzal, hogy ezek a biztosítók nem fizetnek majd különadót, mintegy 5,9 százalékos díjelőnyhöz jutnak, hisz a Wabard és a Genertel főleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) területén működik. A törvénycsomagot módosító javaslat szerint a nem jelentős biztosító egyesületek sem fizetnének különadót.
Az elfogadásra váró törvény úgy rendelkezik, hogy ezek akkor mondhatók nem jelentős biztosító egyesületeknek, ha 2007. június 1. után egyetlen üzleti évben, azaz az elmúlt három év alatt egy évben sem haladták meg éves szinten a 125 millió forint nettó díjbevélt. Korábban Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a biztosító társaságok piaca nem bírna el éves szinten több mint 20 milliárd forint adót, most az évi 200 milliárd forintos pénzintézeti különadó összegéből az idén és a jövő évben 36-36 milliárd forint esik majd várhatóan a biztosítói szektorra. A biztosítási szakemberek ezért úgy vélik, hogy jellemzővé válhat a fiókteleppé alakulás tendenciája, mert ekkor a fióktelep anyacégére vonatkoznak majd a szavatoló tőkére szóló előírások.
Ez viszont magával hozhatja, hogy tömeges elbocsátásokra kerül sor a hazai biztosítási szektorban, amely jelenleg mintegy 30 ezer embert foglalkoztat. A biztosítási szakemberek szerint reális az a félelem is, hogy amelyik biztosító nem alakul majd át fiókteleppé, az várhatóan a következő időszakban csak "vegetál", hisz egyes biztosítók tulajdonosai már most jelezték, nem lesznek hajlandók tőkét emelni annak érdekében, hogy az adott biztosító terjeszkedjen a hazai piacon.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az évi 200 milliárd forint összegű különadó kőbe vésett összeg, nem enged belőle a kormány. A szakértők elmondták: nemzetközi összehasonlításban Lengyelországban, Lettországban nincs ehhez hasonló adó, Horvátországban az életbiztosítási üzletágra nincs, de a kgfb-re 15 százalékos adót érvényesítenek. Görögországban viszont a nem életbiztosítási ágnál nincs adózás, az életbiztosításoknál viszont 4 százalékos az adó mértéke. Romániában is bevezettek hasonló adót az utóbbi évek nehéz gazdasági körülményei miatt, ott az életbiztosítási ágra 0,3 százalékos a kulcs, a nem életbiztosítási ágra 0,8 százalékos. (MTI)
