6,1%-os növekedést produkált a magyar gazdaság a III. negyedévben
A frissen közölt GDP-adat negatív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség volt. A várakozásunk és az elemzői konszenzus is 7,3%-os bővülést jelzett előre. A jelentős eltérést az magyarázza, hogy a KSH jelentősen revideálta a korábbi adatokat.
Bár részleteket csak két hét múlva tudhatunk meg az egyes tételek alakulását illetően, ugyanakkor a termelés oldali havi statisztikák alapján az ipari termelés növekedési hozzájárulása, bár továbbra is pozitív volt, jelentősen mérséklődhetett. Emellett a csekély súlyú agrárium is átlag alatt teljesíthetett. Ezzel szemben az építőipar és az újranyitást követően a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Utóbbiak közül a turizmus mellett jól teljesíthettek többek között a szabadidős tevékenységek, valamint a szállítási szolgáltatások is. A felhasználási oldal tekintetében a fogyasztás és a beruházások lehettek a gazdaság motorjai. Az erőteljes belső kereslet és a gyengén teljesítő feldolgozóipar – főként járműipar – eredőjeként a nettó export bővülést fékező tényező lehetett az idei harmadik negyedévben.
Előretekintve az idei utolsó negyedévre az eddig ismert magas frekvenciás adatok azt mutatják, hogy az éves index tekintetében tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása, amelyet a delta-variáns és az alkatrészhiány mellett már a magas energia- és nyersanyagárak is fűtenek. Főként utóbbiak következtében az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavaly negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az állami költekezés hajthatja a növekedést.
