7 évet visszalépett a magyar gazdaság
A társaság rontotta korábbi előrejelzését, így a GDP az idén 1,2 százalékkal csökken a korábban várt egy százalék helyett, míg jövőre 0,5 százalékkal nő az előző prognózisban közölt 0,7 százalékos növekedéssel szemben - emelte ki Palócz Éva. Változtatott az inflációs előrejelzésen is az intézet: az idén a korábban várt 5,5 százaléknál gyorsabban, 5,8 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, a jövő évi inflációt pedig 4,5 százalékra emelte a korábbi 4,0 százalékról.
A háztartások fogyasztására vonatkozó előrejelzést alig módosította a Kopint-Tárki: az idén 1,5 százalékos visszaesés, jövőre stagnálás várható, a beruházások 7 százalékkal zsugorodnak 2012-ben és további 5 százalékkal jövőre. A GDP arányos ESA szerinti államháztartási hiány az idén és jövőre egyaránt 2,9 százalék lesz a Kopint-Tárki kutatói szerint, akik az év végére 6,0 százalékos alapkamatot várnak. Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 290 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után.
A magyar gazdaság helyzetét elemezve Palócz Éva felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari termelés az idei 0,4 százalékos visszaesés után jövőre is csak 1,5 százalékkal nő. Idézte a Kopint-Tárki nyári feldolgozóipari konjunktúra tesztjét, amelynek legtöbb részmutatója az 1992-ben kezdődő felmérés legrosszabb adatait tükrözi. A feldolgozóipar adja a GDP termelési oldalának 30 százalékát. A legrosszabb indikátor a vállalatok jelenlegi helyzetét mérő mutató, amely a 0-100-as skálán júliusban 26 pontot mutatott. A 6 hónapos kilátásokra adott válaszok mutatója 36 pont volt, ez alig jobb a válság előtti 33 pontnál.
Nem ad optimizmusra okot a beruházások volumenének alakulása sem - mondta a vezérigazgató -, mivel 2000-hez viszonyítva az állami beruházások 2012. évi mutatója közel 50 százalékos visszaesést jelez, és a versenyszféra adata is mínuszba fordult, miközben 2004-2008 között még 15-20 százalék körüli pozitív tartományban mozgott. Az államadósság finanszírozására áttérve Palócz Éva jelezte, hogy a magyar állampapírok referenciahozama csökkent az utóbbi hónapokban, miközben a 10 éves papír 7 százalék feletti hozama óriási terhet jelent hosszú távon is.
"A kamattörlesztés évente 1.200-1.300 milliárd forintot, a GDP 4,5 százalékát szívja ki a magyar gazdaságból, ezért az olcsóbb finanszírozás érdekében szükségszerű megkötni az EU/IMF megállapodást" - fogalmazott Palócz Éva, hozzátéve, hogy a megállapodás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy finanszírozhatatlanná válik az ország. A kutató megismételte a júliusban megfogalmazott javaslatát: a jövő évre tervezett szuperbruttó kivezetését érdemes lenne elhalasztani. Ez a lépés, a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása, 107 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelentene - tette hozzá. (MTI)
