70 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma 2020 szeptemberéhez képest
2021. 11. 09. 11:30
A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma szeptemberben, 2020 azonos hónapjához viszonyítva, 19 százalékkal nőtt, és 3,7 százalékkal meghaladta a koronavírus-járvány kitörése előtti évi, 2019. szeptemberi értéket is. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma - elsősorban a bázisidőszakban hatályos járványvédelmi intézkedések következtében - közel öt és félszeresére emelkedett, 2019 azonos időszakához viszonyítva 51 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Szeptemberben az összes bruttó árbevétel folyó áron 92 százalékkal, 37,5 milliárd forintra nőtt.
Az idén január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek 9,6 százalékkal kevesebb, összesen 11 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 5,7, a külföldiek 19 százalékkal kevesebb (8,2, illetve 2,9 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az év első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 4,7 százalékkal csökkent, és 197 milliárd forintot tett ki.
Szeptemberben a belföldi vendégek száma 24 százalékkal, 522 ezerre, a vendégéjszakáké 19 százalékkal 1,2 millióra emelkedett az előző év azonos időszakában. Az éjszakák 68 százalékát szállodákban töltötték, számuk az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák csaknem negyedét regisztrálták.
A külföldi vendégek száma hét és félszeresére, a vendégéjszakáké csaknem öt és félszeresére emelkedett, a szálláshelyekre érkezett 271 ezer vendég összesen 729 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek 82 százaléka szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma hatszorosára bővült 2020 szeptemberéhez képest. A növekedés Budapest esetében volt a legnagyobb (majdnem tízszeres).
Idén szeptemberben 2350 kereskedelmi szálláshely, köztük 795 szálloda és 891 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében. Az összes vendégéjszaka 61 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 6,5 százalékkal többet, összességében 2,8 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.
A Stadler legyártotta a 6000. kocsiszekrényt
A Stadler szolnoki kocsiszekrény üzeme működésének újabb fontos mérföldkövéhez érkezett: októberben leszállították a 6000. kocsiszekrényt. A 2009 óta működő gyár mára a Stadler Csoport legnagyobb kocsiszekrénygyártó központjává vált Közép- és Kelet-Európában, és kulcsszerepet tölt be nemzetközi gyártási és beszállítói hálózatban.
Hány évet kell dolgozni egy lakásért Magyarországon? Itt vannak a szomorú tények
Bár lassan eljön a 2025-ös év hajrája, a KSH nemrég tett közzé egy interaktív összefoglalót a 2024-es lakáspiaci folyamatokról. Ebben jórészt eddig is ismert információk vannak összegyűjtve, ugyanakkor átfogó képet kaphatunk belőle arról, hogy néz ki jelenleg a magyar lakáspiac, illetve néhány mutatóban hol helyezkedik el európai összevetésben.
Geopolitika, fenntarthatóság és maguk a fogyasztók – ezek az autóipar legnagyobb kihívásai, derült ki a KPMG felméréséből
Technológiai változások, geopolitikai feszültségek, fenntarthatósági elvárások és a fogyasztói szokások gyors átalakulása – ezek a legfőbb kihívások, amelyekkel az autóipar vezetői szembenéznek, derült ki a KPMG – immáron 25. – Global Automotive Executive Survey tanulmányából, amelyben 775 autóipari vezetőt kérdeztek meg idén is az iparág helyzetéről, kilátásairól és legnagyobb nehézségeiről.
Nagy Márton: a gazdasági növekedés az idei évben 0,5 és 1 százalék között alakul
A gazdasági növekedés az idei évben is valahol 0,5 és 1 százalék között alakul - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Miskolcon, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) által életre hívott Kopátsy Klub ülésén tartott előadást.
Így lehet politikai választást nyerni a Tik-Tok-kal néhány hónap alatt
A tavalyi romániai elnökválasztások első fordulója után általános meglepetést keltett, hogy egy szinte ismeretlen jelölt került az élre. Georgescu sikere elsősorban a TikTok-on futtatott kampányának volt köszönhető, amelyet számos gyanús körülmény övezett. Tekintettel arra, hogy ekkorra már több mint egy éve hatályban volt az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete – amelyet éppen az ilyen helyzetek megelőzésére hoztak létre –, jogosan merül fel a kérdés: vajon valóban hatékonyan működik-e ez a szabályozás?
Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni Európában?
Franciaországban ismét a politikai viták középpontjába került a nyugdíjreform felfüggesztésének ügye. Ez jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, az egyes uniós tagállamok milyen nyugdíjrendszert alkalmaznak, és milyen életkort szabnak meg a munkából való visszavonulásra.
A Bybit felfüggeszti az új japán regisztrációkat – jön a kriptószabályozás szigorítása
A világ második legnagyobb kriptotőzsdéje, a Bybit bejelentette: október 31-től nem fogad új felhasználókat Japánból. A döntés hátterében a japán pénzügyi felügyelet, az FSA hamarosan életbe lépő, jelentős szigorításai állnak, amelyek alapjaiban változtathatják meg az ország kriptopiaci működését. Vajon ez a lépés a felkészülés jele – vagy inkább egy figyelmeztetés arra, hogy a kriptoszolgáltatók menekülőre fogják?
Vegyesen mozgott a forint
Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben csütörtökön késő délután a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
A Bitcoin árfolyam zuhan a kamatvágás ellenére is - miért?
A kamatcsökkentés hagyományosan jó hír a kriptovaluták számára – de most valami megváltozott. A Fed legutóbbi kamatdöntése után a Bitcoin ára több mint 4%-ot esett, ami sok befektetőt zavarba ejtett. Vajon egy újabb medvés időszak kezdődik? Vagy csak a piac játszik velünk? Nézzük meg a részleteket!
A Bitcoin-bányászok az AI és Wall Street felé fordulnak
2024 tavaszán a Bitcoin újabb felezési ciklusba lépett, és ezzel alapjaiban rázta meg a kriptobányászat világát. A korábban csak érmék után hajtó cégek most több mint 11 milliárd dollár értékben bocsátottak ki átváltható kötvényeket, és egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt számítási szolgáltatások felé fordulnak. Egy új iparági átalakulás zajlik – és már nem csak kriptopénzről van szó.
Okoshűtők és adatvezérelt háztartások: így alakítják át az energiamenedzsmentet
Az okoshűtőszekrény nem futurisztikus luxuscikk – már a háztartások intelligens központjainak egyik sarokkövét képezi. A hagyományos hűtők folyamatos energiafogyasztása mellett az új generációs berendezések adatvezérelt döntésekkel minimalizálják a költségeket, és optimalizálják az ellátás folyamatát. Az adatgyűjtés és a mesterséges intelligencia segítségével ezek az eszközök folyamatosan tanulnak a felhasználói szokásokról, és ezek alapján reagálnak a változó körülményekre.
Trump: több témában megállapodtunk Hszi Csin-pinggel
A kiemelten fontos ásványkincsek kínai szállításáról és amerikai mezőgazdasági termékek nagy mennyiségű kínai vásárlásáról is megállapodott Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Dél-Koreában tartott találkozóján - erősítette meg az amerikai elnök a közösségi oldalán csütörtökön.
A Wizz Air minden eddiginél több járatot indít Budapestről a télen
A Wizz Air minden eddiginél nagyobb kapacitást biztosít a téli menetrendi időszakban Budapestről induló járatain: az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal több, 3,2 millió ülőhelyet kínál az utasoknak, és 59 célállomásra indít járatokat - közölte a légitársaság az MTI-vel csütörtökön.
Az OKSZ szerint az árrésstopot kivezetni kellett volna, nem kiterjeszteni
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is - így reagált a szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek csütörtökön a Kormányinfón elhangzott bejelentésére, amely szerint 2026 február 28-ig meghosszabbították az árréscsökkentést.
Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak
Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
