7,9 milliárd forint a Várnegyed felújítására
L. Simon László emlékeztetett arra, hogy a Várkert Bazár alatt már elkészült egy 300 férőhelyes mélygarázs, és a Vár Tabán felőli oldalán, a Szent György tér alatt szintén 300 autó befogadására alkalmas létesítmény épül 2015 végére, 1,5 milliárd forintos állami finanszírozással. Jövő év végéig a Szent György téren 2 milliárd forintból építik újjá az egykor ott állt lovardát, míg a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső újjáépítésére 3,5 milliárd forintot szán a kormány.
A Kiscelli Múzeum fejlesztésére 317,5 millió forint szerepel a költségvetésben; a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) ebből a keretből tudja kiköltöztetni tagintézményébe azokat az egységeit, amelyek jelenleg a rekonstruálni kívánt, egykori Szent István-termet foglalják el. A királyi palota enteriőrjei közül elsőként a BTM főbejárata fölött elhelyezkedő terem helyreállítása történhet meg.
Az államtitkár elmondta: 400 millióból indulhatnak meg az Egyesült Államoktól tavaly visszaszerzett Táncsics-börtönnel kapcsolatos munkálatok és a szomszédos Erdélyi-bástya régészeti feltárása; a most üresen álló épületben fogják kialakítani azt az ideiglenes látogatóközpontot, ahol a Vár felújításával kapcsolatos anyagokat, az előkerült leleteket a nyilvánosság elé tárják.
A tervezési költségekkel együtt így a kormány 7,9 milliárd forintot költ a Várnegyed felújítására, a Karmelita-kolostor felújításának költségei ebben a keretben nincsenek benne - fűzte hozzá.
L. Simon László beszámolója szerint a Hauszmann bizottság a tavalyi első ülés után bővült: mostantól állandó meghívottja lesz Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára.
L. Simon László hangsúlyozta a társadalmi vita fontosságát, elmondása szerint például a Miniszterelnökség rövidesen pályázatot hirdet fiatal építészek, egyetemisták számára a Szent György tér üresen álló területeinek hasznosítására.
"Ellenakciók is kezdenek kibontakozni, vannak, akik szerint szégyenteljes dolog a Palota felújítása" - jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: a kormány célja ezzel szemben az, hogy "a magyar nemzeti múlt jeles épületegyüttesének" felújítása mindenki számára közös üggyé váljon.
A tervek a Palota nagy részének a jövőben is kulturális funkciókat szánnak, számolnak azonban állami reprezentációs feladatokkal is - közölte.
L. Simon László emlékeztetett arra, hogy jelenleg a Parlament Vadász-terme a legnagyobb, állami reprezentációs célokra használható tér a fővárosban, ezért "legitim dolog" lenne a helyreállítás után, alkalmi jelleggel ilyen célokra igénybe venni a királyi palota tereit.
Az államtitkár idézett egy 2004. májusi kormányhatározatból is, amely többek között a Szent György tér beépítetlen területei egy részének állami reprezentációs célokra történő átalakítását rendelte el.
A jelenlegi koncepció szerint az állam zöldmezős beruházásként hozna létre egy új, korszerű épületet az Országos Széchényi Könyvtár számára, amely így kiköltözhetne a palota krisztinavárosi szárnyából. Az így felszabaduló terekben kulturális funkciók kapnának helyet, "eszünk ágában sincsen a Horthy által az F épületben állami reprezentáció céljára használt tereket ismét ilyen célokra hasznosítani" - hangsúlyozta.
L. Simon László elmondta: ilyen feladatokat a palota dunai szárnyának nagyszabású terei láthatnának el a műemléki rekonstrukció után, elsősorban azonban a turisták látogatják majd ezt az épületrészt is.
A Hauszmann Tervnek köszönhetően 2024-ig, több lépcsőben újulhat meg a Várnegyed, ennek koncepcióját zárt ülésen vitatta meg a tanácsadó testület.
A bizottság csütörtöki ülésén áttekintette és megvitatta a Várnegyed jelenlegi helyzetét, valamint a tervezett rekonstrukciókat. A testület tagjai beszámolót hallhattak a Várhegy barlangjairól, majd a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója bemutatta a Várnegyed és környékének közlekedési helyzetét, annak tervezett jövőjét. (MTI)
