80 éve részese a magyarországi energiatermelésnek az ajkai erőmű

A kezdetek: erőműépítés az alumíniumipar szolgálatában

Az ajkai erőmű megépítésének gondolata még az 1930-as években fogalmazódott meg, a háborús fenyegetettség fokozódása kapcsán. Ugyanis a nemzetközi környezet változására reagálva felfuttatott hadianyagtermelés megnövekedett alumíniumigényét a Magyar Bauxitbánya Rt. egy új timföldgyár és alukohó létesítésével tervezte kiszolgálni. Azonban az alumíniumipar energiaigénye új erőműi kapacitások üzembe állítását tette szükségessé, így a vállalat az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-vel szerződést kötött arról, hogy egy új szénerőmű létesítésével biztosítsák a tervezett gyár energiaellátását, mely tüzelőanyagát az Ajkai Kőszénbányák Rt. biztosítja majd.

Az akkor korszerűnek számító erőmű 1943-ban állt működésbe, de a létesítmény teljes elkészültére még éveket kellett várni, ugyanis a háború, illetve a Magyarországot sújtó jóvátételi kötelezettségek miatt számos berendezése csak később készült el. Az időközben állami tulajdonba került létesítmény pedig hosszú évekig a Közép-Dunántúl egyetlen erőműveként szolgálta ki a régió egyre növekvő villamosenergia-igényét.

A szénkorszak vége

1959-ben Ajkát várossá nyilvánították, és az egyre növekvő népességgel rendelkező településen megfogalmazódott az igény a távhőrendszer kialakítására is, hiszen a korszakra jellemző kiterjedt lakóingatlan-építési programok, illetve a panellakótelepek megjelenése maga után vonta egy korszerűbb fűtési mód megteremtésének a szükségességét is. Az erőmű az elkövetkezendő években több fejlesztésen, korszerűsítésen esett át, azonban a nyolcvanas évektől egy újabb szempont merült fel működése kapcsán: a fenntarthatóság. Az ajkai erőművet körbeépülte a fejlődő város, az itt uralkodó állapotok sürgős és hatékony megoldásokat kívántak, hiszen a szénalapú energiaellátás számos negatív hatással járt a környék lakói számára. Ráadásul a helyi bányák által termelt szén fűtőértéke egyre romlott, míg a kibocsátott salak és pernye mennyisége csak nőtt. Így az elkövetkezendő évek fejlesztéseit a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása motiválta.

A vállalat, a bányabezárások kezdetét követően, 1998-ban került magánkézbe, az új tulajdonos az Euroinvest és Transelektro volt. 2002-ben a pakura gyújtórendszert földgázos rendszerre váltották, majd az erőmű részlegesen megkezdte a biomassza-tüzelését. 2004-ben az Ármin bányát is bezárták, mellyel végleg befejeződött az ajkai szén tüzelőanyagként történő felhasználása.

Ezt követően a telephelyen az Magyar Villamos Művek (MVM) 50%-os tulajdonlásával egy új, 2x56 MW teljesítményű gázturbinás erőmű építése kezdődött meg, mely 2011-ben állt működésbe, immár 100%-os MVM tulajdonban.

Zöld energiatermelés a 21. század elvárásai szerint

Ugyanakkor nem állt meg az élet az egykori szénerőműben sem, amelynek életében fontos korszakhatárt jelentett, hogy 2017. decembere óta a körforgásos gazdasági működés magyarországi meghonosításában úttörő szerepet betöltő Veolia Energia Magyarország Zrt. a többségi tulajdonosa a Bakonyi Erőmű Zrt.-nek.

Az új tulajdonos a zöldenergia-termelés mellett tette le a voksát, így az egykoron teljesen széntüzelésű erőmű napjainkban teljes egészében megújuló forrásokból, legnagyobbrészt biomassza, kisebb részben pedig SRF-tüzelőanyag felhasználásával állít elő hő- és villamos energiát. A 131,6 MW villamos- és 380 MW beépített, névleges hőteljesítményű erőmű évente akár 400 GWh villamos energiát termel. A tüzelőanyagváltással párhuzamosan az erőmű több termelő és kiszolgáló berendezése modernizációs folyamaton esett át, a megújulás folyamatos.

„A Bakonyi Erőmű Zrt. nyolcvanéves fennállása során folyamatosan alkalmazkodott az éppen aktuális kor elvárásaihoz. Mára nem pusztán a fenntartható energiát biztosítja Ajka és környéke számára a 21. századi követelményeknek megfelelően, teljesen függetlenítve magát a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásától, de a település egyik legnagyobb foglalkoztatója is. Jelenleg 285 főnek biztosít munkát, tovább őrizve a város ipari tradícióit és erősítve a település megtartóképességét” ─ hangzott el a rendezvényen Vollár Attilától, az ajkai erőművet üzemeltető Bakonyi Erőmű Zrt.vezérigazgatójától.