Kinek jó az, hogy ilyen magas az MNB jegybanki alapkamat?

A jegybank értékelése szerint a 3%-os inflációs cél tartós elérésének feltétele a devizapiaci stabilitás és a pozitív reálkamatok biztosítása. Ez fontos üzenet a külkereskedelemben működő vállalatok számára, így az AKCENTA ügyfeleinek is, akik továbbra is fokozott piaci volatilitással szembesülnek.

A magyar partnerekkel kereskedő, illetve forintban elszámoló vállalatok szempontjából a jelenlegi makrogazdasági környezetnek két kulcsfontosságú következménye van. Egyrészt a szigorú kamatpolitika fennmaradása erősíti az MNB érveit a forint árfolyamának stabilitása mellett, amely az év eleje óta erősödést mutat. 

Ez egyben lehetőséget teremt az importőrök számára is, akik kedvezőbb beszerzési feltételeket érhetnek el az erősebb forint révén. Másrészt a dezinfláció ütemével, a költségvetési helyzettel (a 2025–2026-os időszakra kitolt 5%-os GDP-arányos hiánycél) és a globális hangulattal kapcsolatos kockázatok a következő hónapokban növelhetik a devizapiaci volatilitást – még akkor is, ha a középtávú trend továbbra is kedvező maradhat a forint számára. 

Ügyfeleink körében – különösen az exportőrök esetében – egyértelműen növekvő érdeklődést tapasztalunk az árfolyamkockázat fedezése iránt, ezért ilyen környezetben a vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk kitettségük kezelésére, többek között fedezeti ügyletekkel, például forwardokkal, valamint a fizetési határidők diverzifikálásával – mondta Jacek Jurczynski, az Akcenta CZ vezérigazgatója.

Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a globális növekedési kilátások enyhe javulása ellenére a geopolitikai kockázatok, a kereskedelmi feszültségek és a szolgáltatások magas árdinamikája továbbra is terhelik a külső inflációs környezetet. A közép-kelet-európai régióban a monetáris politika továbbra is változatos – egyes jegybankok óvatosan vagy kivárásra játszanak. Ez azt jelenti, hogy a regionális tényezők átmeneti árfolyam-ingadozásokat idézhetnek elő, beleértve a forintot is.

A magyar gazdaság mutatói – a III. negyedévi negyedéves alapon mért stagnáló GDP, a gyenge ipari teljesítmény, ugyanakkor a szolgáltatási szektor kedvező állapota – lassú, egyenlőtlen fellendülésre utalnak, amely várhatóan csak 2026-ban gyorsul fel. A fogyasztás és az export bővülése várhatóan hozzájárul a külső egyensúly további javulásához, amely már most is többletet mutat. Az importőrök számára ez potenciálisan erősebb forintot jelent, míg az exportőröknek szükségük van a marzsok fedezésére az esetleges árfolyamkorrekciókkal szemben.